Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-06-23 / 44. szám
Negyvenegyedik évfolyam. 44. szám. Szerdai 1920. jitnius 23. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Eíafizetéfcl ár helyben és vidékre: íg&z évre 40 K félévre 20 K Negyedévre 10 K Egyes szám ára: 60 fillér. Ptgjelsriík minden szerdán és szombaton. A kenyér ára foglalkoztatja a közvéleményt,, ez a nagyhatalom sodorta bele a pár napos kormányt 'is válságba. A kenyér v árához igazodik tudvalevőleg minden, ez- az ár' term őszeiben isméi magasabbra szökik, mert a termelés drágább lett, a mezőgazdasági .munkabérek emelkedése, a mezőgazdaság vá'ságá foílylán, de még kellett drágulnia a szuHitási dijak kétszeresére emelése folytán is. A kormány eddig ezt úgy ellensúlyozta, hogy a külföldi gabonát, amelyet főleg Amerikából kapott, olcsó árban bocsátotta a fogyasztó közönség rendelkezésére a cseh iparvidékeken. Mikor minálunk három korona volt a fehér liszt, ugyanakkor Prágában és. a lobbi iparvárosban alig másfél korona, tehát a felénél is kevesebb. Ez természetesen tetemes milliókat, vagy milliárdot jelentett az állam háztartásra Ezt á kiadást többé nein akarja vállalni a pénzügyminiszter, a szocialisták pedig kér.S Mi sem- természetesebb annál, hogy az egész közvélemény a szocialisták pattján -áll, akik az olcsóbb kenyeret követelik. Mert a kenyér a megélhetés alapja. Az állam a gazdag társadalmi osztályokat mindenféle adókkal sújtja, használják fel .az adókat úgy, hogy abból mindenki hasznot lásson. Ennek az egy módja: a kenyér árának leszállítása. Minket is érdekei a kenyér ára, de főképpen maga a Kenyér kérdésének megoldása. Bőven termő \idék középpontja vagyunk, mégis bajok voltak és vannak a kenyérrel. Ennek előfordulnia nem volna szabad. Ám vigyék el a fölösleget, de azt, amire nekünk szükségünk van. bocsássák rendelkezésünkre. Engedjék meg, hogy itt mindenki elláthassa magút és azok részére, akik erre nem képesek, a város szereshesse be a kenyérnek válót. Ne hordjon el minden termé.-t az állam, hogy később morzsákat küldjön belőle hosszas utánjárások után vissza ide, ahol az termett. így lehet csak elejét venni a közélelmezés nehézségeinek, megszüntetni az ácsorgóid, kiküszöbölni a telkekből az eiégületlenség gyújtó anyagát. Ha a város kellő időben el tudja kenyérrel látni a lakosságot, az megnyugvást idéz elő, ha ez nem sikerül, akkor a várost szidják méltatlanul a tudatlan és izgatott elemek nem gondolva meg, hogy a város volna legboldogabb, ha lisztjét megkapná és azt akkor kapná meg, amikor arra a lakosságnak szüksége van. Követetjük, hogy a kenyér árát ne drágítsák meg, mert akkor minden drágább lesz, ezt pedig elviselni már nem tudjuk és követeljük azt, hogy a kenyér fiFÖSÍ ÉS ftpi ÉÉÍ MÉH Főszerkesztő: 6AÁL GYULA dr. rőmunkétárs: BARANYáY JÓZSEF dr. a mai termés viszonyokhoz mérten elegendő mennyiségben álljon, rendelkezésünkre és ne legyünk kénytelenek éhezni a magyar Kánaán kellős közepén. Derer miniszter Komáromban. A volt tölténygyárat tekintette meg. — A munkanélküliek részére munkaalkalmakat akar biztosítani. — A munkásság felvonulása. — A miniszter előtt előadják panaszaikat és kívánságaikat: — Az aratási sztrájk és a miniszter. — Küldöttségek fogadása. — Saját tudósítónktól. — Komárom, juir. 23. A töltér,ygyái ban. Dr. Dérer Iván teljhatalmú miniszter titkárai kíséretében kedden délelőtt 11 órakor Komáromba érkezett. Autója a vármegyeházán állott meg ts kevés időzés után, rögtön ideérkezésének cé'jára téri át a miniszter: a lövőszergyár épületeinek megtekintésére. A minisztert ez utján közvetlen kíséretén kívül dr. Folkman zsupán, dr. Szijj Ferenc polgármester és Nagy je: ő főkapitány is elkísérték és a volt tölt nvgyárban, továbbá a v .rteu- -köze! -á:áig- -tátid- beható szemle után képet alkotottak maguknak arról, hogy itt adva van bármil\en gyárnak a kedvező berendezésére a keret, a legdiágább dolog, az építkezés elkerülésével. Sok ezer munkáskéz tudna ez- épületben foglalkozni, hol nem egy, de több gyárat i; üzembe lehetne helyezni. A miniszter két óra után sógoránál, Nagy Jenő főkapitánynál ebédelt a legszűkebb családi körben, mig a kíséretében levő tisztviselők, dr. Folkman zsupánnal a Nemzeti Szállóban költőitek e! ebédjüket. A munkásság felvonulása. Délután 2 órakor terjedt el a.hir, hogy a munkásság testületileg vonult a miniszter elé és küldöttei utján előadja kívánságait és panaszait. A hajógyár munkásai és a könnyebben mozgósítható munkásság, továbbá sok munkanélküli három óra után vonult fei a Dunapart, Baross, Nádor ts Megye-utcán át a vármegyeháza elé vörös zászlókkal a munkás Marseillaise hangjai mellett min'egy 700—800-an. Az ipari munkásság, valamint a földmunkások minteg 40 tagú küldöttsége jelent meg a miniszter előtt, aki a főispáni lakás nagy szalonjában fogadia a küldöttséget, melynek nevében Hegedűs József párltitkár adta elő a munkásság panaszait a miniszter-elvtársnak. Hegedűs kifejtette, hogy a munkásság nagyrésze — mintegy másfélezer — munka nélkül van és csaiádaik nyomorognak kereset híján. íit a tölténygyár leszerelve áll, az építőipar szünetel, állami közmunkákra volna szükség, hogy a munkásság keresetet találjon. A közalkalmazottak nyomorognak csekély fizetésükből, a rendőrséget, mely a kapitalizmust védi, serh tudják becsületesen fizetni. Panaszt tesz a közélelmezési hivatal ellen, mely a munkásságot a szónok véleménye szerint megrövidíti, végül felhívja a miniszter figyelmét arra az aknamunkára, amely itt állítólag folyik az állambelien. A miniszter válaszában kifejtette, hogy nemcsak nálunk, hanem egész Közép Európában nagy gazdasági krízis van, Németországban, Ausztriában, Oroszországban is hallatlan drágaság, sőt éhínség pusztít, amely a háború következménye. A munkásság itt politikailag Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 2§., hová úgy a lap-szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldetni k. Kéziratokat nem adunk vissza. felszabadult, képviselőit a parlamentbe küldte és a legközelebb kiírandó községi választásokon a községi képviselőtestületekbe, a városi és megyei törvényhatóságokba is bejut és- ott sorsát intézheti. Ne áltassa magát a munkásság vérmes reményekkel: hogy máról holnapra helyzete rózsássá váitazik. Ez csak hosszú, céltudatos munka eredménye lesz, addig is az eddigi vívmányokat szorosan tartsa a mdnkásság a markában. Azért jött ide, hogy munkaalkalmakat teremtsen, amely ügyben tárgyalások folynak. Reméli, hogy a tölténygyár helyén sikerülni fog egy más gyárat létesíteni, ahol a munkásság nagy része kenyerét biztosíthatja. A földmunkások szövetsége nevében Hübsch szakszervezeti titkár borzasztó sötét színekkel festette a gazdasági munkások helyzetét, kikelt a hatóságok ellen, akik nem hajtják végre a rendeleteket és a munkásság ellén dolgoznak, azokat gyülésezni sem engedik, követeli a zsupán és az összes főszolgabirák eltávolítását. Végül felolvassa a szövetség követeléseit, amelyek nem teljesítése esetén a munkásság kénytelen az aratási sztrájk fegyveréhez nyuln:. A miniszter a földmunkások kívánságaira azt jegyezte meg, hogy a kormány a földmunkázok érdekében rendeletét bocsátott ki, amelyn&k betartását a földbirtokosokkal szemben minden eszközzel érvényesíteni fogja.' Ennél többet a kormány nem tehet a munkásokért, mert az illetményeket és munkabéreket minden héten szabályozni nem lehet. Ezt a rendeletet a* munkásság éidekképviseletér.ek bevonásával bocsátotía ki a minisztérium. A közigazgatási hatóság elleni panaszokat meg fogja .vizsgálni. Ami az aratási sztrájkkal való fenyegetést illeti, azt a miniszter nem veheti komolyan, mert ez a munkásság érdekei ellen van és a munkásság maga alatt vágná ezzel a fát, mert éhínséget idézne, elő. A szenvedésből elég volt, azt ne fokozza senki. A sztrájk a legvégső fegyver és pillanatnyi előnyök elnyerése végett ahhoz nyúlni nem szabad. Majd a küldöttség egyes tagjai konkrét panaszokat és kívánságokat terjesztettek elő. Keveselíék a liszt fejadagot, a cukor elmaradását panaszolták, a munkabérek ellen emeltek panaszt, a földmunkások 1600 holdat és több más birtok azonnali parcellázását kérték, melyre a miniszter megjegyezte, hogy ezt ötletszerűen nem lehet megoldani, ez az ősszel meginduló földreform munkálatokkal kapcsolatosan hajtható csak végre. Véoül a sok kívánság és panasz előadása után Winkler János, párttitkar emelt szót, kijelentve, hogy a miniszter válasza a munkásságot nem elégíti ki, azok végrehajtására rövid záros határidőt kíván kitűzni. Itt, mondta a szónok, borzasztó állapotok uralkodnak, egész Szlovenszkóban nincs olyan hely, hol a munkásság olyan nyomás és megféíemlités alatt állana, mint Komáromban, ahol ezenkívül rettenetes fehér terror is uralkodik. Ennek igazolásául azt hozta fel, hogy őt mikor egyszer késő éjjel ment haza, sötét alakok megtámadták. A küldöttség tagjai is meglepetten hallgatták a tárgyilagos igazságtól messze eltérő kilengéseket, amelyekre a miniszter sem tartotta szükségesnek a bővebb további kitérést, aki bizonyára az itteni közállapotokról hivebb információk birtokában volt. A küldöttség távozása után dr. Dérer miniszter a vármegyeháza nagyterméből beszédet intézett a munkássághoz, amelyben hangsúlyozta, hogy a politikai jogokhoz jutott munkásság nemsokára helyet foglalhat a községi
