Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-06-12 / 41. szám
Negyvenegyedik évfolyam. 4?. szám. Szombaij 1920. junius 12. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár helyben és vidékre: Egész évre 40 K Félévre 20 K Negyedévre 10 K Egyes szám ára: 60 fillér. Megjelenik minden szerdán és szntnbston. í Üli Éli a siralomházban ül és ott várja tragikus balsorsának beteljesedését. A vármegyéket felosztják, tizenhétből csinálnak kilencet. Az íróasztalra térkép kerül és azon tintával színes irőnnal dolgoznak, meg törlőgummival. A régi határokat kitörlik és újakat rajzolnak bele. Komárommegye is ezek közé a határok közé tartozik, évszázados határai meg fognak szűnni a Dunán innen és egy része Pozsonymegye, a másik Nyitrához fog tartozni. így kívánja ezt a magasabb közigazgatás érdeke, az .uj törvény, melyet olyan országgyűlés alkotott, akit senki sem választott, amelyben olyanok ültek, akik magukon kívül senkit se képviseltek. Már ez a körülmény is ellenszenvessé teszi elöltünk magyarok előtt ezt a reformot, amelyből egyébbként semmi jót se várhatunk. Nem várjuk a közigazgatás javulását, mert azt a centralizáció közigazgatási reformjában nem önkormányzati elemek intézik. Nem választjuk ezentúl tisztviselőinket, hanem kinevezik ide a cseh vagy szlovák, bennünket nem ismerő, irántunk nem érdeklődő, nyelvünket nem értő hivatalnokokat és ez a szürke hivatalnoki testület a paragrafusok lélektelen útvesztőjében fog tévelyegni, mi pedig a közigazgatás szegény és szánandó kisérleli nyulai, alanyai leszünk. Panaszainkkal Nyitrára és Pozsonyba fogunk szaladgálni, onnan pedig hosszú orrokkal bandukolni hazafelé. ' Ha marad valami az önkormányzat látszatáért a vármegyéből, az valami torz, talmi ál-Öhkormányzat lesz* hatáskör és tartalom nélkül, véleményező testület, melynek véleményére senki se lesz kiváncsi, jog és végrehajtó szervek híján el fog enyészni. A régi vármegye emlékeit bezárhatjuk a múzeumok szekrényeibe és a levéltárak pókhálós polcai közé, mint történelmi ereklyéket, amelyeken elmerenghet majd a késői kor magyarja. A magyarság szenvedi ebben a reformban a legnagyobb csapást. Könyörtelenül szétdarabolják etnográfiái egységét, nyelvi kapcsolatát szétforgácsolják és megjerőtlenitik, kulturális értékeit, eredményeit, melyet _ezer évszázadainak munkájával, fáradságával központokba halmozott fel és gyűjtött egybe, megyei székhelyeit elsorvasztják. Nagy veszedelmet rejt magában a reform Komárommegye és Komárom magyarságára. Szeretnénk a lélekharang kötelét húzni állandóan, hogy kongásával felrázza a lelkeket tompa fásultságukból és füleikbe sikoltsa a közeledő veszélyt, isi és kp éÉli Malii lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Főmunkatárs: BARANYAY 1ÚZSEF dr. mely bennünket megkérdezésünk nélkül eltöröl a térképről, feloszt és feldarabol. Nem érünk rá érzelmi dolgokat és húrokat megérinteni a régi vármegyének, az alkotmány védőbástyájának, ezeréves tőidénél műnk ez oszlopos intézményének fenyegetve közeledő alkonyán. Nincs idő a szeníimentalizmusra, most legfőbb érdekeink: fajunk, nyelvünk, nemzeiiségünk érdekei és értékei forognak kockán. Az uj központok, uj környezetéből kiáradó hullámok fenyegetve nyaldossák az elaprózott kis magyar szigeteket. A gátakra kell sietnünk és éjjet nappallá téve őrködnünk, hogy az áradat el ne borítsa, át ne törje azokat. A magyar faj, a magyar nyelv, a magyar kultúra értékeit őrizzük ezeken a gátakon belül, amelyek a magyar vármegyékben kristályosodtak ki évszázadok munkája, küzdelmei alatt. Ezeket a gondolatokat Írjuk le most, ahogy már ismételten és újra halljuk, hogy a közigazgatás reformja még ebben az évben megkezdődik és nyugatról indul meg kelet télé. Útjában mi leszünk az első állomás. A magyarság faji összetartásának, kultúrája erejének első erőpróbája itt zajlik le. Készüljünk' el reá, hogy el ne söpörjön a reform. A térképről a határok eltűnhetnek, de magyarsága nyelvi és etnikai határai felelt vállvetve őrködünk, ott leszünk a szelek szárnyain hánykódó hajó fedélzetén valamennyien és várjuk a parancsokat vezetőink ajkairól. És a parancsnak, a felhívásnak habozás és ellenmondás nélkül engedelmeskedik a fegyelmezett hajósnép annak tudatában, hogy sorsa, jövője, élete a kapitányok kezében van, akik a hajót vezetik a zugó habok áradatában, akik összeszoriíoít ajkakkal néznek farkasszemet az ostromló elemmel és a títáni küzdelmet felveszik velei A sok szem és lélek ezekre a komoly arcokra figyel, lesi mozdulataikat, gyorsan teljesiti szűkszavú parancsaikat, mert tudják, hogy ez jelenti a menekvés útját. A vezérek szavait várjuk mi is és azok után indulunk, zárt sorokban az uj honfoglalásra, elszántan mint őseink a nemzetalkotó, országépitő magyarok. % Vizsgálat a városnál. — Az adókezelésre terjed ki. — A város óriási terhei állami feladatok végzéséből. — Ezekből az állam még semmit se téritett meg. — A várost ért károsodások. — Beszüntették a közmunkákat. — Nem fizetik a számlákat, hogy az állami adókat beszállíthassák. A zsupán a város adókezelésének és általában ügyvitelének megvizsgálására vizsgálatot rendelt el. Ennek lefolyását Czike Imre zsupáni hivatali előadó és Jellenek helyettes pénzügyigazgató végzik számvevőségi szakemberek bevonásával. A vizsgálat első sorban arra terjed ki, hogy a város mennyiben Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nádor-u. 29.. hová agy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. szállította be az állami adókat, melyeket tudvalevőleg nem szállított be teljes egészében. A vizsgálatot a pozsonyi vezérpénzügyigazgatóság kezdeményezte és az igen sok helyen folyik, mert az állami adókat egyáltalán be sem szedték a megszállás tartama alatt, mivel az állapotokat véglegesnek nem tartották. Komárom városa az állami adókat is behajtotta és mintegy 600,000 K-t ebből az állami adóhivatalba be is fizetett. Állami adók címén mintegy 300,000 K folyt még be ezen kívül, amelyet a város — egyébb fedezet !,hiányában — főleg állami természetű kiadásokra, továbbá közélelmezési célokra igénybevett. Erre a város 15—20 millióra értékelhető vagyona bőségesen elegendő biztosítékot nyújt. Még élénk emlékezetünkben vannak a városi közgyűléseken visszatérő állandó panaszok, hogy az állam a törvényekben gyökerező államsegélyeket nem fizetik ki. A múlt év végén egy milliót tett ki ezeken a címeken az állam tartozása. A közgyűlés tehetetlen volt, a kormány nem segített, a város tehát az akkori zsupán szóbeli felhatalmazására az állami adókból elégítette ki legszükségesebb állami természetű kiadásait, pl, a tisztviselők és alkalmazottak fizetéseit. Tehát az állatni adópénzek e felhasználását az állami feladatok teljesítése (rendőrségi, közegészségügyi, közigazgatási szolgálat) vették igénybe. Minderről úgy a volt, mint a jelenlegi zsupán, hangsúlyozzuk, tudomással birt, ez álfami természetű pénzek és bevételek átmeneti jellegű felhasználása ellen kifogásuk nem volt. April hóban szállította be az utolsó részletet, 100000 koronát az állami adóhivatalba a városi pénztár, de állami adók címén körülbelül 300,000 K folyt be még ezen felül és a befolyt állami adóknak több mint kétharmadrésze be van fizetve. A vizsgálat hivatva lesz hivatalosan is megállapítani azt, hogy a várossal szemben mikor és mily összegben folyósittattak az államsegélyek és ez a körülmény világot fog vetni aira az emberfeletti munkára, amelyet a közigazgatás zavartalan menetének és a közellátás folyamatosságának érdekében folytatott a város vezetősége. De egyúttal ki kell derülnie azoknak a veszteségeknek is, melyek a városi közpénztárat érték a pénzlebélyegzésből és a pénzjegyek változtatásából kifolyólag. Körülbelül 60000 K kára volt a pénztárnak a lebélyegzésből, 24000 K értékű hamis bélyegü pénz került a pénztárba és az egy és két koronások értékcsökkenésével is 6000 K kárt szenvedett a város. E károk összege megközelíti a 100000 K-t, de erre semmi kártalanításban sem részesült. A vizsgálat folyamán napirendre kell kerülnie azoknak az állami természetű munkáknak is, amelyek költségeit a város viselte, ilyenek például a népszámlálás és a választás költségei. Ki kell derülnie annak is, hogy fogyasztási adó kezelés címén két év óta egy fillér államsegély és a kövezelvám másfél év óta nem folyt be az állam részéről, melyek szintén tetemes követelései a városnak. A város tanácsa, hogy a merev és rideg pénzügyi rendelkezésnek megfelelni tudjon és az elmaradt állami adószállitást teljesíteni képes legyen, elrendelte a közadók erélyes behajtását, beszüntette az összes közmunkákat az üzemeken kívül és a pénztárnál minden számla tartozás kifizetését. Ennek következménye az, hogy 100 munkás maradt munka nélkül, akik részére most munkanélküli segélyt kell az államnak fizetnie. I város és a; állami adók.
