Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-06-05 / 39. szám

2. oldal. 1920. junius 5. tart kettőt hármat is, sőt növendék állatot töb­bet is. Tehát a tisztelt mészáros mesterek urak ez a kifogása nem helytálló, nem fedi a való­ságot, nein fedi azért sem, mivel a marha ára nem drágább oly arányban, hogy ne tudnák a megállapított áron adni. Nem értjük, hogy a husiparos urak miért nem ébrednek fel háborús álmaikból; hisz már nincs háború, most már tisztességes áraknak kell lenni és már nem lenne szabad azokat az amúgy is mindenféle drágaságtól sanyargatott közönségre áthárítani. Miért kell még nekik ma is sokat keresni ? Csak nem azért, hogy a már meglevő fiakker­­jeik kerekeire gummit is szerezzenek? Szomorú dolog az, hogy a sajtó utján kell a hatóságok figyelmét felhívni a legszigorúbb intézkedésre a mészárosokkal szemben. Nem szabadna megengedni elsősorban azt, hogy rendszeresen közvetítők utján vegyék az állatot, kik szintén csak hasznot húznak, vég­eredményen a fogyasztó közönség zsebéből. Az sem felel meg a val íságnak, hogy 15 K-ba kerül az élő marha ára és ez okozza a drágu­lást, mert ha 7—10 k.-ért veszik élősúlyban, akkor még mindig eleget keresnek, hisz nincs a marhának olyan része, mit ne értékesíthet­nének és csak a zsiradék részt emlittem fel, mely drágábban kel el az elsőrendű húsnál is. Hát igenis kérem segíteni kell ezen, még pedig a lehető leggyorsabban, rákényszeríteni a vágásra a megmakszimált árban, ha pedig ezt nem tennék, a legszigorúbb büntetés kiszabása mellett esetleg az iparjog megvonásával és a városban felállítandó hatósági husszékek ulján. Biztosítjuk a hatóságot, hogy a legelső ilyen eljárás után megindul a mézáros üzem. Ha ez meg lesz, akkor nem fordulhat az sem elő, hogy a henteseknél levágott és kimé­résre kerülő sertéshúsból csak az kaphat drága pénzen, ki már előre megrendelte. Nem fordul­hat elő az sem, hogy a már reggel 5 órától 8 óráig ácsorgó, mire rákerülne a sor, ne vehes­sen húst. Menjen oda mindenki, legalább lesz majd szavuk és így követelni fogják azok is, kik ma 'még könnyebben jutnak hozzá. Ne mindig a munkásságot kényszerítsék arra, hogy kivívja számukra az előnyöket. Szigorral kell eljárni az egész vonalon, de nemcsak ebben a szakmában, hanem a piaci árusoknál sem tudjuk megérteni azt, ha az ármegállapitó-bizottság, az árakat megszabja, miért nincs az kellőleg betartva. Hot itt a hiba ? Kit terhe! ezért a felelőség? Úgy gondoljuk, van elég rendőrségi közeg, aki felügyel­hetne arra, hogy ne lépjék túl azokat az árakat, melyek már meg vannak állapítva. Vagy azt gondolják a termelők, hogy még nem elég drága ma a szárnyas és az apró­marha? Mikor volt olyan termés kilátás mint lesz az idén, az egész vonalon ? Kit sújt a mai helyzet legjobban ? Talán a tőkést, aki nem tudja elhelyezni a pénzét? Nem, ez legjobban sújtja a munkást, a hivatal­nokot, kikre nem akar gondolni senki sem; vagy azt akarják még ma is, hogy a bőrével adózza le azt, amit már a háborúban többször lehúztak róla. Nem, ez igy nem mehet tovább, az igazságos és sürgős elintézés nem várhat tovább. — rö. — Magyar egyetemet. Magyar szakiskolákat. Magyar tanitóképzőket. —jun. 4. A versaillesi béke aláírásával több,, mint egy millió magyar maradt a cseh-szlovák köz­társaság területén az uj államnak lakosa és munkás, dolgozó polgára, most már nem a tényleges helyzet, de a nemzetközi szerződés megállapította jog alapján is. Az uj államalakulás minden magyar kultur intézményt saját képére formált, államosított és megváltoztatott az oktatásban. Óriási kár ez a magyarságra nézve, melynek ezen a területen egyeteme, számos közép- és szakiskolája és elemi iskolája volt. A milliónyi magyarság ré­szére csak a szinmagyar területek elemi iskolái maradtak meg magyarnak, továbbá a komáromi, érsekujvári, lévai főgimnáziumok. Egyetlen iskola, egyetlen magyar tanító­képző nincs magyar, sem pedig egyetemünk. „Komáromi Lapok” A kicsiny Kárpátorusziának, mely sem léiek­­számra, sem kulturális fejlettségre nem közeiiti meg a magyarságot, több középiskolája van nem is beszélve elemi iskoláiról, amelyekhez nem is nyúlt az állam. A másfél millió magyar, mely szlovák földön él magyar elemi iskolák százaiban neveli gyermekeit. A legelső feladat volna az, hogy a magyar tanitósg pótlására itt magyar tanitókép­­zők állíttassanak fel. Képviselőink ezt követeljék legelső sorban, mert ez a magyar kultúra fun­damentuma, ezen épül fel a magyar közmive­­lődés egész épülete. A kisebbségek jogait védő cikkelyek alapján jogunk van ezt nyomatékosan is köve­teim, A magyar iskolák százaiban uj tanítók kellenek, ha a régiek kidőlnek és nyugalomba vonulnak. A kérdés égetően sürgős, a kormány oldja meg a kérdést még a jövő iskolai év megkezdéséig. Nem győzzük ezt eléggé nyo­matékosan hangsúlyozni. A lévai tanítóképző mellé legalább két magyar tanítóképzőre van szükség. Egyik legyen szinmagyar vidéken itt Komáromban feláilitva. Tegye ez ügyet magáévá a törvényhatóság is. Rendezni kell a magyar szakiskolák ügyét is. Az egész ipari és kereskedelmi szak­oktatás szlovákul folyik. A magyarság szám­aránya a szlovák lakosság mellett megköveteli azt, hogy a gyakorlati pályákon is érvényesül­hessen. Ám biztosítsa az állam ez uj intéze­tekben jogait, taníttassa nyelvét, de el nem en­gedhetjük, hogy magyar szakiskoláink ne le­gyenek, mikor az ipar és kereskedelem túlnyo­móan magyar kezekben van. Ez a kérdés igen fontos és tudatára kell ébrednie mindenkinek, hogy létérdekünk egyik sarkalatos feltétele ez, melyből engednünk nem szabad. Végül kulturális életünk teljes kiépiíése csak a magyar egyetemmel zárulhat be. Legyen ez az egyetem egyelőre tudomány-egyetem: jogi, orvosi, bölcseleti és gazdasági fakultások­kal, később bővülhetne technikai karra! is. Helye is adva van: Kassán, ahol jogakadémia, gazdasági akadémia működött a legutóbbi idő­kig Másfél millió magyar érdeke kívánja, hogy a felső oktatás céljából gyermekei ne legyenek kénytelenek Prágába, Budapestre, Wienbe járni, idejüket útlevél utánjárásokkal elfecsérelni, megélhetésüket nehéz viszonyok között bizto­sítani. A magyarság kulturális fejlődésének a garanciái ezek, amelyek nélkül az el sem kép­zelhető. Minden magyar ember kívánja és kö­veteli eztj; vegyék a kezükbe a magyar képvi­selők pártállásra való tekintet nőikül, mert igaz és jogos ügy, vegye kezébe a most megalakult Magyar Szövetség, minden magyar kulturális célú egyesülés, minden magyar város és vár­megye közigazgatási bizottsága. A magyar kultúra követelje elszakított iskolái visszaadását; magyar tanitóképzőket, ipari és kereskedelmi szakiskolákat és a magyar egyetemet. R.nr| év óta gyógyítanak csúzt, kösz­­vényt, neuralgiát stb. TRENCANSKE TEPLICE (Tr encsén-Tepli ez) (Slouensko) rádiumtartalmu kénes hoviz- és iszapfürdői. Felséges kiima. Elsőrendű ellátás. Olcsó eiő­­idéngárak. Prospektussal szívesen szolgál a fOídiigazgatóság. HÍREK. — Űrnapja. A hagyományos fénnyel ülte meg a katolikus egyház az idén űrnapját. A körmenet festő színeivel a régi útvonalon in­dult el és végighaladt az Iskola-, Vármegye­utcák, a Klapkatér, a Széchenyi és Zámory­­utcákon át, a várkerület belső kőrútján a séta­téren keresztül vissza a Nádor-utcába a Szent András templomig. Az oltárok a Szent Három­ság szobra, városháza, a városi szegényház és Thomschitz-házná! voltak felállítva. A régi cé­hek felvonultak megkoszorúzott zászlóik alatt azzal a külömbséggei, hogy most jobb^ -zak­­szervezeti tagok vitték azokat. Bájos .. az iskolás leányok fehér serege kezében a fehér liliommal, ártatlanságuk jelképével, Testületileg vonult ki a katolikus tanintézetek ifjúsága ta­­! náraik, tanítóik és az apácák vezetése alatt, a Katolikus Legényegylet, a Katolikus Egyházi Énekkar, a Mária Kongregáció, a jézus szive tisztelelőrsége, a Katolikus Nők Oltáregyesülete, a Szent Erzsébet Nőegylet, és első helyen kel­lett volna említenünk és kiemelnünk: a komá­romi tüzoltóegylet zenekarával, mely kitünően összetanulva vallásos énekdarabokat játszóit és nagyban emelte az ünnepség fánvét. A kivonult szakasz általában a legszebb formát és fegyelmet mutatta, amelyről csak az elisme­rés szavaival kell megemlékeznünk. A kegy­­uraságoí Alapi Gáspár városi főjegyző, a hit­községet dr. Aranoyossy László elnök képviselték a körmenetben. Itt említjük fel, hogy az ács ipa­rosok a körmenet után zeneszóval felvonultak, zsupánhoz és az előtt tisztelegtek, aki igen. szívesen fogadta őket. — Rajzkiállifás a kultúrpalotában. Város­szerte szokatlan érdeklődéssel tekintenek a kuí­­turpalota nagytermében vasárnap d. e. 11 órakor megnyitandó ifjúsági rajzki ilütás elé, ahol közei ezer rajz és száz keretes kép fogja a szemlélők figyelmét lebilincselni. Harmos Károly ismert és népszerű festőművészünk zseniális ötlete aj egész kiállítás Szakított a százados tradíciók­kal. Eddig a tanuló ifjúság rajztudása, tehet­sége alá volt rejtve. A tanárokon, a s’.ülőkön kiviil nem látta senki a tanu!ó rajzát. Legtöbb­! nyíre még a szülők se igen láthatták, mert sok | tanintézetben az a szokás, hogy a tanintézet- i ben maradnak a rajzok és ott ezek szaporítják | a lim-lomot. Harmos Károly a főgimnázisták ! rajzait kiviszi a nagy nyilvánosság elé, hogy ! azok közkinccsé váljanak, hogy maga a nagy­­| közönség tetszése, elismerése, sarkaija, tisztelje, í növelje az ifjúság ambícióját, alkotó erejét. Az iskolák legtöbbször nem neveltek egyenesen a való élet számára. Harmos e tervével az élet és a tanulóság -között szoros kapcsot teremt. I De nemcsak az ifjuságot hozza közelebb az ! élet forgatagához, hanem a nagyközönség szá­­! mára uj dolgokat mutat be: a zsenge, üde, ! iratai agynak alkotásait, amelyek közül igen | sok már kiforrott és kivitel e készen álló terv, eszme található. A főgimnázisták rajzain kivüi, az iparosinas iskola növendékeinek rajzai is láthatók lesznek. Ezenkívül a Harmos-féle festő­tanfolyam növendékeinek alkotásai is, amelyek már művészi nívón mozognak és igen sok eladó közüllök Az ifjúság rajzai közül a kiválóbbakat pénz, díszoklevél és. egyéb ajándék tárgyakkal fogják megjutalmazni a kiállítás záró ünnepé- . lyén, junius hó 13-án. A jószivü emberbarátokat ezúton is fölkérjük, hogy adakozzanak pénzt vagy egyéb ajándéktárgyakat a kiváló tehetsé­gek megjutalmazására. Az adományokat Harmos Károly festőművész veszi át és hirlapilag nyug­tázza. Belépődíjak a kiállításra a megnyitás nap­ján 2 K, többi napokon 1 K Tanulóknak 50 f, a megnyitás napján 1 K. Városszerte nagy tetszést okoztak a kiállításnak az ifjúság által rajzolt meghívói, amelyeket most kézbesített a posta. Elárulhatjuk azonban, hogy a jövő héíe^ újabb sorozatot küldenek szét, hogy a nagy­­közönség érdeklődését állandóan ébren tartsák. — Uáiaszfók összeírása. A választói állan­dó névjegyzékek összeállításáról szóló és az 1919 évi december 19-én alkotott törvény értelmében a választói névjegyzék kiigazítása folyamatba téteiik f. évi junius 1 -tői kezdődőleg. Ez alka­lommal a választók házról-házra fognak össze­­iratni. Összeirandók lesznek mindazon cseh­szlovák állampolgárok nemre való tekintet nélkül, akik a f. évi junius 15-én betöltötték 21-ik életévüket, a f. évi március 15-töl kezdve itt laknak, akik időközben megszerezték a cseh­szlovák állampolgárságot és akiket a fentebb említett törvény 3 §-a az összeírásból kifeje­zetten ki nem zár. A katonaságnál, vagy fog­ságban, vagy hadi teendőknél eltöltött idő a 3 havi tartózkodási időt meg nein szakítja. A katonák azon községekben, városokban vétetnek fel a választói névjegyzékbe, amely községben, városban, az összeírás alkalmával szolgálnak. Komárom, 1920. május hó 31, Dr. Szijj Ferenc polgármester. — Majális. A Megyercsi Önkéntes Tűzoltó Testület 1920. junius 6-án, vasárnap, Kacz Gáspár füzesében majálist rendez. Belépődíj; személyjegy 8 K, családjegy 3 személyre 20 K Felülfizetéseket a testület javára köszönettel fogadnak. Kezdete délután fél 3 órakor. A tánc reggelig tart.

Next

/
Thumbnails
Contents