Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-05-29 / 37. szám
2. Oidäi. Az elnöklő zsupán megnyitván a közgyűlést, dr. Szijj Ferenc polgármester napirend élőit megható szavakkal pareníálja el dr. Csukás Istvánt, nemrég elhunyt kórházi főorvost, aki évek hosszú során át ritka szorgalommal buzgólkodott a közegészségügy terén. Indítványára emlékét jegyzőkönyvben örökítik meg. Átérve a napirendre, amelyet Alapi Gáspár főjegyző, dr. Geőbel Károly, dr. Badik Béla tanácsnokok és dr. Petőcz Károly tb. főügyész ismertetnek fölváltva, elfogadják Domány János ny. polgármester, biz. tag indítványát a tüzelőanyagok és egyéb közszükségleti anyagok szállításánál fölmerült vasúti fuvardíjak fölemelésének mellőzése tárgyában, majd Ehmann Gyula kórházi gondnok illetményeit folyósította a közgyűlés. Élénk érdeklődéssel várta a közgyűlés a következő pont tárgyalását: di. Kamrás József törvényszéki biró, biz. tag és társainak indítványát a cégtáblák feliratainak megváltoztatására vonatkozó reudelet tárgyában. Az indítvány igy hangzik : Komárom thjf. város törvényhatósági bizottságának 1920. május hó 27-én tartandó közgyűlésen előterjeszteni kívánt indítvány: Mondja ki a törvényhatósági bizottság, hogy Győr-, Komárom , Esztergom vármegyék és Komárom város zsupán-kormánybiztosa által 5507. szám alatt kiadott rendelet ellen, amely 5000 K-ig terjedhető pénzbüntetés és iparengedély megvonásának teihe alatt a városban található összes nyilvános jeliegü és célú feliratok és egyéb ehhez hasonló kereskedelmi, illetve ipari jelzések, tájékoztató feliratok sib. átfestését rendeli el akként, hogy helyükbe két nyelvű, szlovák és magyar feliratok, jelzések lépjenek és pedig úgy, hogy a szlovák nyelvű a magyar nyelvű felirásu hirdetéssel szemben háttérbe, teh'át másodsorba nem kerülhet, — felír és kéri, hogy e rendelkezés vonassék vissza, mert ez ellentétbe áll a Csehszlovák köztársaság által a szövetséges hatalmakkal megkötőit szerződésnek a nemzeti kisebbségek jogait alaptörvényként biztosító 1 fejezel 7. cikkely 3. bekezdésében foglalt ama rendelkezéssel, hogy „a kereskedelmi forgalomban, bármiféle nyilvános hirdetésekben a csehszlovák állampolgárokra valamely nyelv szabad használata tekintetében semmiféle megszorítás nem lesz reájuk róva“. E kérelem teljesítését a törvényhatóság annak megemlítésével kéri, hogy az említett szerződés 1. fejezet .1. cikkében a Csehszlovák köztársaság kötelezte magát arra, hogy a nemzeti kisebbségi jogok említett biztosítását alaptörvényként ismeri el, s kötelezte magát, hogy ennek semmiféle törvény, rendelet vagy hivatalos cselekmény ellentmondani vagy ezzel meg nem egyezni nem fog, s ezzel szemben semmiféle törvénynek, rendeletnek, vagy hivatalos cselekménynek lialálya nem lesz. A panaszolt rendelkezés nyilvánvaló megsértése a szövetséges hatalmakkal kötött szerződés idézett rendelkezéseinek, mert valójában nem egyéb, mtnt megparancsolása annak, hogy a nyilvános hirdetésekben a szlovák nyelv használata kötelező, s ezt küvelőleg aki akarja, használhatja a magyar nyelvet is E határozatnak az illetékes minisztériumhoz leendő eljuttatására és hathatós támogatáséra a törvényhatósági bizottság a város polgárai sorából megválasztott népképviselőket felkéri. Egyúttal felkéri a város zsupán-kormánybiztosát, hogy e rendelkezés végrehajtását e felirat érdemi elintézéséig felfüggeszteni szíveskedjék. A fenti indítványra a tanács javaslata is hasonló tartalmú volt, amelyet a közgyűlés egyhangúlag, nagy lelkesedéssel fogadott el. A határozat kimondása után a zsupánkormánybiztos kijelenti, hogy bár mindég a megértés politikáján állt, de a jelen esetben nincs módjában a rendeletet a kormány válaszának visszaérkezéséig felfüggeszteni, mert a rendelet feltétlenül végrehajtandó, az állam nyelve iránti tiszteletlenséget lát a rendelet mellőzésében. Kamrás József dr. biz. tag. szólal fel ezután. Bizonyos meghatottság fogja el, az elmúlásnak a tudata, az elmulás előestéje kelti ezt benne: ennek a törvényhatósági bizottságnak ez az utolsó ténykedése. A kinevezés utján reájuk ruházott megbízást azért fogadták el a körülmények kényszerítő hatása alatt, hogy „Komán-m- LApok* IÁ20 niáius 29, a magyarságnak használjanak, hogy becsületes őrállói legyenek a magyarság érdekeinek s hogy senki szemrehányást ne lehessen nekik e tekintetben. Áttérve a tárgyra a szónok rámutat arra, hogy a már egyhangúlag elfogadott határozat megindokolására semmi szükség.' A rendelet felfüggesztésének kérésével senkit se serienek. A cégtáblák megváltoztatása ellenkezik a győztes hatalmak által elfogadott határozatokkal. Ez a rendelkezés a személyes ügyekbe való beleavatkozás, mert a magánüzletek feliratai. a hirdetések nem köz, hanem magánügyek. Ez a rendelkezés belenyúl a magánügyeken kívül a polgárok zsebeibe is. A mai festék és vegyiszerek horribilis ára mellett a záros határidőre való átfestés tetemes anyagi terheket ró az illetőkre. Raab Mihály dr. biz. tag szintén a tenderei felfüggesztése mellett szólal fel Ezen a szinmagyar területen a legújabb idők olyan fájdalmas sebeket ejtettek a magyar lelkeken, hogy azok még nem gyógyultak be, s ilyen rendelkezések végrehajtása éppen nem alkalmas fájó emlékek elfeledésére. Tuba János bíz. tag szintén kéri a kölcsönös megértés alapján a zsupán-kormánybiz'tosí a rendelet felfüggesztéséie. Számoljon a magyarság érzékenységével, s azzal a fizikai lehetetlenséggel, hogy a kijelölt határidőre a mai anyaghiány miatt a tendetet amugysem foganatosítható. A zsupán-kormánybiztos újólag kijelenti, hogy nincs módjában a ! érést teljesíteni. O a megértés politikáján áll, de a magyarság részéről rideg eízárkózottságot lát. A magyarság a csehszlovák társadalmi érintkezést valóságos bojkottal fogadja A magyarok ne csak hirdessék a megértés politikáját, de kövessék is. A oégtáblák átfestésére szükség van, mert sok itt a magyarul nem tudó csehszlovák alkalmazott, hivatalnok és katona és minduntalan a zsupáni hivatalt zaklatják e tekintetben útbaigazítás kérésekkel. A cégtáblák átfestése nem ütközik nelEzséghe. Több komáromi kereskedőt megkérdezeti e tekintetben, akik kijelentették, hogy az átfestésnek semmi akadálya nincs. Hangos felkiáltások : Kik voltak azok, akik a kormánybiztost igy félrevezették? Neveket kérünk! A zsupán kormánybiztos nem sorolhat föl neveket. Kijelenti még, hogy a magyar uralom alatt a szlovák városokban csak magyar felirat volt megengedve. Ő a magyarság megvédésére foglalta el állását s ő a megértés embere. Tuba János biz. tag rámutat arra, hogy Komárom és messze vidéke szinmagyar, az ideiertdelt cseh-szlovák tisztviselők magyarul is tudnak, a cégtáblák átfestésére, semmi szükség. A kormánybiztos ama megjegyzésére, hogy a magyar uralom alatt szlovák városokban csak magyar fölirat volt megengedve, kijelenti a fölszólaló,olyan rendelkezés nem volt,de ha lett voina is, ezt a jogot a magyar állam ezeréves jogon szerezte meg. A jelenlegi állapot alig egyéves és hatalmi szózaton alapszik. Ami a megértés politikáját illeti, kijelenti a szónok, hogy a zsupán-kormány biztos tekintse más szemmel a magyarság lelki világát. Az ezeréves nemzettől elszakított magyar máról-holnapra 'nein tudja elfelejteni a múltat és sehonnai bitang ember, aki máról holnapra változtatni tudja érzelmeit, meg tudja tagadni a múltat és máról holnapra uszályhordozója lesz az uj hatalmi szónak. A kormánybiztos ismerheti a magyarság leiki világát, közöttük élt, nevelkedett, tanult és viselt hivatalt. így a szerencsétlen magyarság lelki világába belepillantva, igy lépjen a kölcsönös megértés terére és sokkal többet fog használni a közérdeknek az engedékenységgel, mint hatalmi szózaton alapuló erőszakos és a lakosság érzékenységét sértő rendelkezéssel. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a zsupán-kormánybiztos bezárta a, vitát. Majd a kéményseprési dijak szabályozása, szülésznői oklevelek kihirdetése, Tatai Péter rendőr nyugdíjazása, az uj kövezetvám tervezet elfogadása után a Football Club bérleti szerződése körül támadt nagyobb vita. A tanács javaslata az volt, hogy a Football Clubnak csekély bér ellenében 12 évre adják bérbe a víztorony melletti pályát. A Club fizeti a városi kertészt, a kertet rendben tartja, a felépítmények a város tulajdonába mennek át, az ifjúság számára mindig át teret a Club. Dr. Raab Mihály a Komáromi Atlétikai Club (K. A. C) részére akarja biztosítani a területet. Czike Dénes a szerzett jogokra hivatkozik és a K. F. C. u.ellett évvel. A polgármester -kijelenti, hogy a K. A. C - r.ak még jóváhagyót, alapszabályai sincsenek, s különben is a K. F. C.-vai kötőit szerződés jogöt ád a K. A. C'-nak is a területen játszani. Ette a tanács javaslatát elfogadták. Az uj tisztáiak megállapítása után Tuba János indítványát fogadták ei a katonai beszállásolások kőiül tapasztalt túllépések mepgáílására. Nagyobb vitát vert fel a következő pont. Dömány János ny. polgármestert a műit ősztől fogva havi 600 K fizetéssel alkalmazta a város a fahivatalnál. Ennek a több. mint féléves intézkedésnek az utólagos jóváhagyását kérte a város a közgyűléstől. Czike Dénes biz. tag Domány érdemeire való tekintettel helyesli a város intézkedését, hogy a csekély nyugdijából megélni nem tudó és dolgozni akaró' regi, öreg volt polgármesterének munkát adott. Szeder József biz. tag fölemlíti, hogy a fahivataiban 3 személy foglal helyet és a háromnak olyan kevés a dolga, hogy ezt a közélelmezési hivatal egy alkalmazottja könnyen elvégezheti. Felesleges pénzkidobás az egesz. Raab Mihály ajánlja, hogy a városi fogyasztási hivatal lássa el a fajegyek kiadásai. Marcsa József Domány érdemeit sorolja fel. Tuba János a téves beállítást világi!Ja. meg. Itt nem Dotnány ellen és mellette folyik a vita lit arról van szó, szükséges e a fahivatal vagy sem ? Ha igen, el tudja e azt végezni egy alantasabb tisztvise ő-e, vagy sem? íía Domány dolgozni akar a varos javára, az; e! kell fogadni, de a polgármester, a tanács találjon neki tudásához, képzettségéhez méltó munkakört. Vagy pedig emeljék fel nyugdiját. Pongrácz Sándor azt kérdi, hogy van-e s2Tükség egyáltalában a fahivatalia? Raab Mihály hangsúlyozza, hogy a fakiosztásnál a jegyrendszer fenfartandó, de, ezt csak egy hivatalnok végezze Alapi Gáspár főjegyző és dr. Szijj Ferenc polgármester kijelentik, hogy a fa hivatal, ii lelve a fajegyreedszer aztért se szüntethető be, mert a város kb 501)00 K haszontól esik el. A fajegyet egy hivatalnok is kiállíthatja. Végül a polgármester azzal zárja be a viiátj hogy az egész ügyet a legközelebbi tanácsülés elé viszi. • Majd Szalay József főszámvevőnek túlfeszített munkásságáért 2000 K jutalmat szavaztak meg. A közgyűlés lapunk zártakor még folyik. „ ELID Ä " Emi de Cologne ez Ön jegye is lesz. — 1920; május 27. — A csehszlovák Vörös Kereszt csütörtökön tartotla alakuló közgyűlését dr. Tafferner Gyula zsupáni tanácsos jelnöklete alaií. Áz elnök szlovák nyelven nyitotta meg a tanácskozást cs vezette a közgyűlést, melyet a túlnyomóan magyar anyanyelvű hallgatóság kedvéért röviden magyarul is tolmácsolt. Az elnök bejelentette, hogy a magyar Vörös Kereszt helyi választmánya feloszlott (Kormányrendelet folytán működését beszüntetni volt kénytelen. Szerk.), ennek helyébe alakút meg a csehszlovák Vörös Kereszt, mely a gyermekvédelmet is feladatai közé sorozza. Az alakuló közgyűlés elhatározta a csehszlovák Vörös Kereszt megalakulását, mely elnökévé dr. Folkman István zsupánt választotta meg. Még 12 tagú választmányt alakitoU a közgyűlés, melyből megállapíthatjuk azt, hogy a régi Vörös Kereszt intézménnyel, amelynek négy évtizedes múltja van Komáromban, minden kapcsolatot megszüntetett az uj Vörös Kereszt alakulás. Gasparik János tanfelügyelő-helyettes tótul majd magyarul indítványozza egy Vörös Kereszt nap tartását taggyiijtési célokra.
