Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-05-22 / 35. szám

legfvenegjfedik évfolyam. 35. szám. Szombat) 1920. május 22.

Komon lám

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY

Előfizetési ár helyben és vidékre:

városi rí üibövoi mm tariada mi m.

Egész évre 40 K Félévre 20 K Negyedévre 10 K Egyes szám ára: 60 fillér. *

Megjelenik minden szerdán és szombaton.

Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Főmunkatárs: BARANYAY JÓZSEF dr.

Ä közigazgatás

reformjáról közzétett törvények a forradalmi nemzetgyűlés utolso alkotásai közé tartoznak. Az a véleményünk ezekről a törvényekről, hogy gyorsan és gyakorlati érzék nélkül készültek és tartunk attól is, hogy a közigazgatást sem jobbá, sem olcsóbbá nem teszik.

A jegyzőket államosítja a törvényhozás, de fizetéseiket nem határozza meg, csak a kötelességeiket. íme a szerződés' máris egyenlőtlen állam és munkás között: az állam munkát követel tőlük, fefel belőle. Azonban fel fog ébredni, ha a közigazgatás változott állapotát fogja érezni és tudatára jő annak, hogy ez a változás a sorsát pecsételte meg.

dl É|ÍlDÍ|3l]l!li l3«S3lÍr

A prágai nemzetgyűlés még f. évi március hóban két törvényi alkotott az építőipar állami támogatásáról. Mindkét törvény már életbe is lépett. Az egyik az építési költségek 40°/0-át adja államsegély cimén az építtetőnek, a törvényben előirt feltételek melleit. A másik az uj épületek adómentességével kívánja előmozdítani a magánosok építési tevékenységét.

Ezen törvények szószerinti szövege a következő :

gyeimi és büntetőjogi felelősségeket állit fel számukra és a fizetés még bizonytalan, a kinevezés még bizonytalanabb az első" öt évben egy-egy évre történik meg ideiglenesen, szóval az elbocsátás Damokles kardja a fejeik felelt lebeg, e mellett áthelyezhetők bármely pillanatban. Azt látjuk, hogy ez a közigazgatás javát alig szolgálhatja, mert annak bizonyos stabilitásra van szüksége, a helyi viszonyok ismeretére, amelyek a községek életében .oly nagy eltéréseket mutatnak.

A városokat a közigazgatás érdekében a törvény nagyközségekké fejlesztheti vissza, szóval ,faluvá.N Hogy ennek mi lehet a célja, azt igazán nem tudjuk. Hajdan a városok privilégiumokért törték magukat, hogy városi jogot nyerjenek a király különös ótalma alá kívánkoztak, igv védték meg polgáraik érdekeit a rendiség kinövései ellenében. A szabad és \ királyi városok törvényhatóságokká lenni , igyekeztek, tehát teljes autonómiára törekedtek. Akormány ezt is meg akarja szüntetni.

A főtisztviselőket megerősíti hivatalukban, a felesleget elbocsátja. Hát nincs elég proletár? Az állam is tenyészti a proletariátust, hogy a munkaalkalmakat megszüntetni akarja.

A megye halálra van Ítélve a közzétett törvény szerint, amely nagy zsupákat, közigazgatási területeket létesít. A volt székhelyeken zsupáni kirendeltség marad esetleg. Az önkormányzatnak alkonya ez és a centralizációnak, a lélek nélkül gép-közigazgatásnak és a paragrafus világnak a kezdete, amely a magyar jogszokással, lélekkel, tradíciókkal sehogy sem fér össze. Ezentúl a közönség ügyeit nem intézi képviselete utján, csak szemlélője lesz annak távolról, egyszerű és szürke paragrafus alany.

A magyarság szempontjából csak sajnálattal és szomorúan látjuk ezeket az eseményeket. Ezek a törvények még nincsenek végrehajtva. A magyar tisztviselői kar még a helyén van és dolgozik, várva sorsának elintézését; a magyar közönség letargiában van és nem eszmélt

1. §. Az uj bérházépitésekre, melyek építése ezen törvény kihirdetése után kezdeteit meg és legkésőbb 192!. tv végéig befejeztetett, az ezen törvényben megállapított feltételek mellett legfeljebb az építési költségvetés 400/°-áig terjedő állami segély (szubvenció) iesz nyújtható (3. §. 3. sz.) Ennek fele az épület befedése alkalmával, á másik fele az építkezési szabályrendelet szerint nyert lakhatási engedély kiadása után kerül kifizetésre.

Az építkezési határidő fontos okokból, a közmunkaügyi minisztérium által meghosszabbítható.

Ezen uj építkezéseknél építkezési engedmények érhetők el, amelyek a közre előnyös lakóházak építésére vonatkozó építkezési engedmények érhetők el, amelyek a közre előnyös lakóházak építésére vonatkozó építkezési engedményekről szóló törvény szerint vannak érvényben a lakóházakhoz való toldaléképitések, ha az illető helyiségek megfelelnek a jelen törvény 3. §-a feltételeinek, az 1. bekezdés szerintLuj építkezéseknek -számíttatnak.

2. §. Az 1. §-ban felhozott engedményeket a közmunkaügyi minisztérium a pénzügyminisztériummal egyeíértőleg engedélyezi, ha a népjóléti minisztérium akként nyilatkozik, hogy az illető helyen állandó lakáshiány van, amelyen segíteni csak előnyös építkezési vagy községi szövetkezéssel lehet.

3. §. A feltételek, amelyek mellett az 1. §-ban jfeihozott engedmények nyújthatók, itt következnek:

1. Az uj építkezésnek 15.000 főnyi lakosságú vagy ipari, esetleg más szempontból fontos városban kell történnie.

2. Az uj épületnek legalább 4 bérlakással kell bírnia, azonban magába foglalhat ipari és üzleti helyiségeket is. Az üzleti és ipari helyiségek ezen épületben a padlóterjedelmének 30%-át túl nem haladhatják. Fényüzési célokat szolgáló épületekre engedmények nem nyujtatnak.

3. Az építkezésekre vonatkozó tervek és

költségvetések a közmunkaügyi minisztérium által jóváhagyandók. 9

4. Az elkészített épületekre az állami esetleg a község javára az elővételi jog biztosittassék.

A részletes rendelkezéseket kormányrendelet fogja megállapítani.

4. §. Az állami költségvetésbe az 1920. és 1921. évekre 250 millió cseh-szlovák korona vétetik fel, amely összeg az 1. §-ban felhozott építkezési segélyekre (szubvenciókra) fordittatik.

5. §. Az adóengedményeket (beszámítva a pótadókat), amennyiben azok az építési szabályrendeletben megállapított engedményeket meghaladják, külön törvény határozza meg.

6. §. Ezen törvény kihirdetése napján lép életbe.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29,. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendi k. Kéziratokat nem adunk vissza.

j 7. §. Ezen törvény végrehajtásával a közimunkaügyi, a pénzügyi és a népjóléti miniszterek bízatnak meg.

Az 1920. évi március 30-án kelt s az építkezéseket érintő átmeneti adókedvezményekről szóló törvény.

A cseh-szlovák köztársaság nemzetgyűlése a következő törvényben állapodott meg.

1. §. Az 1911. december 28-iki 242. törvény 28. §-ának érvénye az 1921. évig; bezárólag meghosszabbittafik.

Kiterjesztetik ezen megállapítás továbbá oly irányban, hogy az uj épületeket (idézett törvény 1. §. 2. fej.) felépítményeket (idézett törvény 1. §. 3. fej) amelyeknek építése az 1920—1921 években kezdődik és nyeri befejezését, illetőleg:

1. A házosztály- és házbéradótól 20 évre való mentesség.

2. Az idézett törvény A., B., C. mellékletében közölt tarifában foglalt egy ötöddel leszállított díjszabásnak hosszabb tartamú élvezése nyujtatik, feltételezve, hogy az épület (a meliéképitkezések és felépítmények beszámitá; sával) legalább 4 lakásból áll.

3. Ugyanezen adókedvezményben részesiítetnek azon építmények is, melyeknek szépítkezés határideje fontos okoknál fogva (az állami pénzügyi hivatalok által megfelelőleg, de legfeljebb egy évvel meg lett hosszabbítva. A felfolyamodásról a pénzügyminisztérium dönt, a technikai kérdéseknek a közmunkaügyi miniszterrel való megvitatása után.

4. Az 1920. és 1921. évben átruházott épitőíelkek, amelyeket egész terjedelmükben az ezen törvényben említett építmények céljaira használnak fel, nem róhatok, meg az ingatlan értékének eméikedése után esedékes adóval (állami- és községiekkel, ha ezek az 1920. évre visszamenő érvénnyel, az 1921. évre pedig egyáltalában bevezettetnek).

2. §. Az L §. 2. szakaszában felsorolt építmények, amennyiben házadómentességben részesülnek, ugyanazon időre, az ezen adó után kivetendő állami- és községi adóktól is mente! sek (iskolaadótól szintén.)

J Az A, B, C mellékletben foglalt leszállított adódijszabás alapját képez egyben a pót- I lékok kivetésének illetve beszedésének is.'

3. §. 1. Ama uj épületek és melléképítményeknél, melyek építése Szlovenszkón az 1920. és 1921. évben kezdődik és nyer befejezést vagy pedig az 1. §. 3. szakasza értelmében a határidő meg lett hosszabbítva, a házadétól való mentesség 20 évre lesz kiterjesztve, mentesek azonkívül ezen épületek ugyanezen időre a községi, törvényhatósági es megyei adóktól is.

2. Ugyancsak ezen épületeknél az ily módon elengedett házadó nem vehető ama adóalaphoz, mely 20% áll. jöv. pótadó és az 5% orsz. bet. pótadó kivetésére szolgál alapul.

4. §. Egyébként az 1911. évi december 28-iki 242. törvény és az 1909. évi VI. t.-c. (1912. Lili., t.-c) rendelkezései érvényben maradnak.

5. §. Ezen törvénynek, mely a kihirdetés napján lép érvénybe, végrehajtása a pénzügyi és közmunkaügyi miniszterek feladatául tűzetik ki.

Mindkét törvény nagy fontossággal bír az építő ipar válságának szempontjábót és megérdemli, hogy úgy az építőiparosok, valamint az építeni akaró nagy közönség a tőkebefektetés szempontjából beható megvitatás tárgyává tegyék. Már maga a 40%-os építési