Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-05-19 / 34. szám

2. oldal. „Kornárums Lapok“ 1920. május 19 netet sem voltak az iskolák kénytelenek itt Komá­romban tartani, mert a város koksszal el tudta idejében látni. A tananyagot, mint más években is júniusig teljesen elvégzik. Mire tehát a meg­hosszabbítás ? Árvában, Trencsénben, Szepesben talán mások a klimatikus viszonyok, de nálunk júli­usban van a legnagyobb meleg, az iskolázás­nak tehát a tananyag bevégzése után semmi célja sincs. Sőt kívánatos, hogy a gyermekek kipihenhessék a hosszú tíz hónap fáradságát, szabad levegőt szívjanak és edzzék magukat. Nem tudjuk, hogy ez a rendelet a fő­gimnáziumra vonatkozik-e, ezt nem tételezzük fel, mert ez egyenesen a szülők zsebének oly megadóztatását jelentené, ami a legsúlyosabban érinti őket. A tanulók többsége nem idevaló. Havi 500—800 K tartási dijat kell a szülőknek fizetni fia után, ha júliusban is tartana az is­kolai év, egy havi tartásdijjal több kiadása van a szülőknek, akik közt van bizonyára szegény ember, hivatalnok, iparos is. A szülők aggodalma tehát teljesen jogo­sult e bürokratikus izfi és a gyakorlati élettel nem számoló, szakemberek meghallgatása nél­kül gyártott rendelet ellen, amelyet közérdekből sürgősen meg kell változtatni. földmunkások szeruezkedése. Viharos kongresszus. A pozsonyi küldötteket nem hallgatták meg. — 1920. május 16. — A földmunkásokat egyesületbe szervezi a komáromi szociáldemokrata párt, mely ebből a célból már múlt vasárnap május 9-én kong­resszust tartott Komáromban. Ezen a tanácsko­záson kimondotta a kongresszus, hogy az Unió­hoz csatlakozik. Az Unió a szociáldemokrata földmunkások szervezete és titkára Nagy Gyula nemzetgyűlési képviselő, aki 14 társával eljött vasárnap, hogy az Unió céljait fejtegesse a kongresszus előtt. Ezen a második kongresszusi ülésen 78 község volt mintegy 300 küldöttel képviselve, kiknek hangulata Unió ellenes volt, állítólag azért, mert Bartal Aurél földbirtokos, a szlovák gazdasági egyesület elnöke is benne van a vezetőségben. Hegedűs József párttitkár volt az első szó­nok, aki az előző határozat hatálytalanítását kérte a kongresszustól, mert azt megtévesztették. Ugyanilyen értelemben szólaltak fel a köveikező szónokok is. Nagy Gyula képviselő jelentkezett ezután felszólalásra, de a tömeg hangulata igen izga­tott volt és élesen ellene fordult. Óriási zajban kezdte beszédét, de elmondani nem tudta Ki­fejtette, hogy 5 a tiszta szociáldemokráciát képviseli és arról beszélt, hogy a munkásoknak teljesíthető feltételeket kell szabníok, mert kü­­lötnben a termelés sikere válik problematikussá. A tömeghangulat izzó volt és kozbeszolá­­sok zajában elvesztek a szónok szavai. — Ki vele! kiáltások hangzottak el, mire a pozsonyi küldöttek élükön Nagy Gyula kép­viselővel elhagyták a kongresszust. Azután megalakították a földmunkás szö­vetséget, mely az Uniótól különvált és igy a földmunkások között a szakadás megtörtént. [ni- ii aplján- sag Kőiméi. (Virágünnep a sétatéren. — Akik leszünk és akik voltunk. — Kis gyermekek felvonulása. — Csak egy virágszálat vegyenek, hogy kis tár­saink ne éhezzenek!) A komáromi Gyermekgondozó Leány és Nőegyesületek a többi humánus egyesíileteKkel karöltve a pünkösdi ünnepek alatt, pünkösd második napján csecsemő- és aggastyán-napot rendeznek városunkban. A Leányegyesület veze­tésével, az egyesület agilis tagjai és kisleányok fognak a Klapkatéren és az utcán fölállított sátorokban gyűjteni. Ezenkívül fürge leánysereg perselyekkel fogja bejárni a várost, hogy gyűjt­senek az éhező csecsemőknek és az elaggott, tehetetlen aggastyánoknak. Délután széles arányokban virágünnep lesz a sétatéren, ahol hölgyek és a kis leánykák virágot árulnak a fenti nemes célra. „Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs vjrága? — kérdi a magyarok legnagyobb és világirodalmi hírnévre jutott költője, Petőfi Sándor. Igen, lesz e a magyarságnak jövő nemzedéke, ha a gyümölcsöt hozó virágokat elfagyasztja a mostoha körülmények,' az emberek közönyösségének dermesztő szele? Bizhatunk-e a magyarság jövőjében, ha a csecsemőket, ezeket a törékeny, gyenge, ápo­lásra szorult emberpalántákat elpusztulni engedi az emberek nemtörődömsége? Lehet-e munkakedv, ambíció, előretörési vágy az ifjúságban, a férfikorban élőkben, ha azt látják, hogy a munkában, a szorgalomban eltöltött évek után az aggastyánokat pusztulni, éhezni hagyja a rohanó világ kalmár felfogása ? Nem és százszor nem. Akik figyelmét eddig elkerülte a komáromi gyermekgondozónak a helyi sajtóban közzétett kérése a nagyközönséghez, hogy adakozzanak e szent célokért küzdő egyesületek, részére azok­nak most bőséges alkalma lesz, sőt lehetetlen elzárkóznia, hogy ne adja be filléreit vagy koronáit a jótékonyság oltárára. A gazdagnak több, a szerényebb anyagi viszonyok közt élőknek kevesebb fölösleg áll rendelkezésére, hogy a jövő nemzedék megmen­tésére, az öregek gyámolitására adakozzék. Becsületes, lelkiismeretes ember nem zár­­kózhatik el, hogy e napon ne nyissa ki erszé­nyét és ne adjon a csecsemőknek, akik dolgos emberek lesznek és az öregeknek, a tehetetle­neknek, akik dolgos emberek voltak. A jövő és a múlt találkozik a csecsemő- és aggastyán-napon, a kezdet és a vég, a vir­radat és az alkonyat, a bölcső és a koporsó közelsége, az emberi élet két megható, két fontos állomása. Jó emberek, ne menjetek e napon a gyűjtő urnák és a perselyezők előtt anélkül, hogy ne adnátok! A ti jótékenyságtok a sápadt kisdedek­ből viruló, pufók kis jószágokat, a beteg anyák­ból egészséges asszonyokat, az elkeseredett, éhező aggastyánokból megelégedett öregeket fog varázsolni és a zúgolódó, átkoződó, elége­detlen hangokból csendes, köszönő szavak for­málódnak át, az elkeseredésből ökölbe szorult kezek imára kúlcsolódnak és imára teszik össze a kis gyermekek parányi kacsóit is, hogy hálát rebegjenek, hogy a krisztusi szeretet még nem költözött el egészen ebből a kalmár, képmutató világból. Adjatok, hogy a megelégedés s a hála vigye a kisdedeket az életbe, az aggastyánokat pedig az örök pihenésbe. Adjatok és gondoljatok arra, hogy minden odaadható, de közönyösségből, kapzsiságból visszatartott fillér égetni fogja a lelkiismerete­teket és álmaitokban sápadt csecsemők sírása, éhező aggastyánok nyögése fogja a lelketek nyugalmát megzavarni. S Jókai Egyesijei Eil llpliisa. Piinkösd vasárnapján nyílik meg. — Saját tudósítónktól. — Kiváló művészi eseményre készül, a Jókai Egyesület: bemutatja antik képanyagát, melynek zömét a Konkoly Miklós féle gyűjtemény mint­egy 40 képe alkotja. A kiállításon 55 kép kerül bemutatásra, köztük hatalmas méretű vásznak is. Legtöbbje a XVI11. századból ered, de van régebbi kép is köztük. Olasz mesterek másolatai mellett képviselve van a belföldi provinciális művészet is. A XVIII. század pietizmusára jellemzők azok a képek, melyek valamikor a komáromi templomokban függtek. Megható naivitásuk élénken tükrözi vissza az akkori vallási felfogást, amely körül a gyakorlati élet is forgott. Roppant érdekesek az irodalomtörténeti vonatkozású képek: Jókai Mór egy festménye, Kisfaludy Károly Balaton képe (Balaton hábor­gása) és Baróti Szabó Dávid klasszikus költő szent Dávid királyt ábrázoló képe. A komáromi -nagy földrengés képe, melyet Harmos Károly művészien restaurált, szintén helyet foglal a kiállítás anyagában. Fő ékessége lesz a kiállításnak a három Barabás arckép, melyek az ifjú Konkoly Miklóst, a képtár nagyszerű alapitóját és szüleit ábrá­zolják. Kiállítja az egyesület Galambos Mihály festőművész 15 roppant nagy tanulmánnyal megfestett akvarelljét, melyek orosz néptipuso­­kat ábrázolnak. E gyűjteményt tulajdonosa áruba bocsátja. * -A kiáliitás rendezésén dr. Alapi Gyula főtitkár és Harmos Károly a művészeti osztály titkára fáradoznak ; Harmos a megnyitás napján magyarázó művészettörténeti előadást is tart a kiállítás képeiről, azok koráról és annak mS- vészi felfogásáról és irányairól. A kiállítás pünkösd vasárnapján d. e 1 ( órakor nyílik meg és május 31-ig lesz nyitva. 11. lat. autosn Mm Iliit 1920. május 16. — Saját tudósítónktól. — Népes közgyűlése volt a komáromi r. kát, autonom hitközségnek vasárnap d. e. 11 órakor a Aáajláth iskola dísztermében, amelyen dr. Ma­­durkay Miklós plébános és dr. Aranyossy László hitközségi elnök felváltva elnököltek. Dr. Madurkay nyitotta meg a közgyűlést és terjedelmes megnyitóját, mely szép gondo­latokban bővelkedett, általános tetszés mellett olvasta fel. Majd beszámolt a hitbuzgalmi élet örvendetes fejlődéséről, ez a megtérések számá­ban is megnyilvánul az istentiszteletek nagy látogatottságán kívül. Egy örvendetes tényről is megemlékezik arról t. i. hogy a város iparosságának tekinté­lyes része, az ács, kőmives és a csizmadia ipar köréhez tartozó munkások, akik a szociálde­mokrata' szakszervezetekbe tartoznak, mintegy 1000 aláírással abbeli kívánságukat fejezték kr, hogy az urnapi körmenet a régi útvonalon tar­tassák meg. Örömmel hajol meg e kívánság előtt és azt a közgyűlés döntése alá bocsátja. Mindenesetre kiemeli azt, hogy kathoiikus hi­tünk iránt, mely senkinek politikai meggyőző­dését nem befolyásolja, éppen a szociáldemok­rata párthoz tartozó hívek körében nyilvánul meg ilyen szép érdeklődés, amely párt a val­lásokkal szemben közönyös. Dr. Alapi Gyula szó al fel e kérdésben megvilágítva a kérelem lélektani okait, a régi tradíciókat, melyek a város katolikus lakossá­gát ez ünnep külső fényének kifejtésére bírták' és ezt nemzedékről-nemzedékre a hívek leikébe vésték. A közgyűlés egyhangúlag az urnrpi kör­menet légi útvonala mellett döntött. Zsidek Mihály pénztáros ismertette az 1919. évi zárószámadást, mely 44592 K bevétellel szemben 44003 K kiadást tüntet fel és igy 589 K maradvánnyal zárul. Úgy ezt, mint az 1920. évi költségvetést, amely 79703 K bevétel és 79070 K kiadás keretei között mozog, a köz­gyűlés egyhangúlag elfogadta. Itt kell felemlítenünk, hogy a hitközség a. múlt évben a tanítók háborús pótlékai biztosí­tására, melyre államsegélyt á cseh-sziovák kor­mánytól nem kapott 1919 évben 25%, 1920-ra pedig 40% iskolai pótadót szavazott meg, ez körülbelül 44000 K összegnek fele! meg, ezzel áldozatkészségének olyan tanujelét adta, amelyre példa még nem volt a hitközség életében. Dr. Madurkay elnök megemlékezik a kegy­­urasági közgyűlés elnöki tisztében történt vál­tozásról, melyet Alapi Gáspár városi főjegyző foglalt el. Benne a kegyuraság rátermett és iigybuzgó vezetőt nyert. Indítványozza, hogy a közgyűlés ez állására való tekintettel is válassza be az iskolaszék tagjai sorába, mely egyhangú helyeslés mellett megtörtént. Az indítványok során dr. Madurkay plé­bános indítványára a lemondott templomgond­­nok helyére ideiglenesen Dosztál Jakab iparost választotta meg a közgyűlés, aki néhány meleg szóval mondott a kitüntető bizalomért köszönetét. Majd dr. Alapi Gyula emlékezett meg arról a nagyszerű művészi eseményről, meiy február 1-én a Sz.-András templomban lezajlott, hol Schmidthauer Lajos művész földirík tartott or­­gonahangversenyt a templom sokat szenvedett, hires orgonája javára, amely óriási érdeklődés mellett folyt le és 6000 K-t eredményezett a szép célra. Indítványára a közgyűlés egyhan­gúlag hálás köszönetét nyilvánította a művész­nek és ezzel a közgyűlés véget ért. magányos úrhoz falura vagy pusztára. A gazdaságban és háztartásban teljesen jártas ^ vagyok. 135 Cím a kiadóhivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents