Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-04-24 / 27. szám

1920. április 'ül.

„Komáromi LapoK"

3. oldal.

futtatni. Nyilvános ünnepséget is tarthat minden szervezett hivő csoport, külön bejelentés, rendőri engedély nélkül, sót hangosszavu harangok Mivogatják az embereket napjában többszőr ebbe, vagy abba a templomba s ott mindenki azon a nyelven fohá9zk»dhatik, amelyet megszokott. Nyelvi nehézségek általában nincsenek már. Még a kaszárnyák kapuján, meg a vasúti állomáson is megvan minden hirdetés csehszlovák nyelven. A köztársaság nyefvtörvénye itt teljesen érvényesül. Mindenki a maga nyelvét használhatja. Forgathatja jobbra, balra, előre, hátra, se a rendőrség, se a katonaság nem gátolja benne. S az utazás ! No az már egész békebeli, különösen, ha more patrio a Szent Mihály lován viszik az embert kifelé. Szóval most már igazán itt a sloboda. Választhatunk!

— Sgyházi közgyűlés. A komáromi ref. egyház dr. Gaál Gyula volt polgármester és Vargha Sándor ref. lelkész kettős elnöklete alatt április _ hó 25-én határozatképtelenség esetén, május hó 2 án a kollégium nagytermében évi rendes közgyűlést tart, amelyen a műit évi zárószámadásokat vizsgálják meg és az idei évi költségvetést állapítják meg:

— A gazdag szegények előadása. Emliteítük már, hogy az Ifjúsági Egyesület műkedvelői szorgalmasan készülnek Jókai Mér „A gazdag szegények“ című színműre. A próbák már annyira előre haladtak, hogy a pünkösdi ünnepekben már elő lehet adni.

— Szunyogh X. Ferenc dr. uj könyve. A komáromi bencés tanári kar egyik illusztris tagja, a komáromi r. katolikusok népszerű szónoka, a Legény-egyesület agilis elnöke, akinek szónoklatai alatt rendesen zsúfolásig megtelik a szent András templom, ahol szivet lelket és a magyar érzést gyönyörködtető beszédei maradandó hatást gyakorolnak a hallgatóságra, sok irodalmi alkotását újabbal gazdagítja, és pedig azzal, hogy összegyűjti és csinos kötetbe foglalva kiadja egyházi beszédének egy jó részét. A r. katolikus egyházi irodalom egy szép, tartalmas kötettel gyarapodik és a hivő lelkek még nagyobb sokasága gyönyörködhetik a szép és hatásos beszédekben. A kiváló szónok és iró e kötetébe a következő beszédeit fogja felvenni: A férfi vallásossága, A hétköznapi katolicizmus, A Kát. Legényegylet szerepe, Mi lett Mária országából ?, Keresztények ébredjetek, A keresztény öntudatról, Szent István napján, A magyar becsületért, Keresztény erkölcsöket, A szociális szervezkedésről, Nagypénteki vigasztalás. A kötet a jövő hóban jelenik meg. Megrendelések, megkeresések a szerző cimére Komárom, küldendők.

— A Göre Marfsa utolsó előadása. Kedden és szerdán került színre a kollégium nagytermében Göre Marisa lakodalma cmü vidám népszínmű Varga Sándor ref. lelkész átdolgozásában és rendezésével. Nyolcszor került'előadásra e Göre történet, minden alkalommal telt ház előtt. A szereplők derekas munkát végeztek, különösen Göre, akinek mindegyik felvonásban nagy szerepe van. Szépen megállta a szerepben helyét Csukás József ép úgy, mint Magyaríts Lujza, Fehér Mariska, Töltéssy, Grigóczy Gyula és Mátyás, Kelemen Juliska, Joó Leontin, Tárnok Ilonka, Bóday Zoltán, Boross Géza, Nagy Mariska, Fahn Aranka, Nagy Miklós és László, Kovács József, Szakács István, Csukás Lajos, Mórocz Péter, Sonnenschein Móric, Varga János, Szalay László. Az utolsó előadáson különösen meleg ovációban részesítették a szereplőket és Vargha Sándort, a szerzőt és a fáradhatatlan rendezőt egy személyben. A sok elismerésből kijutott a gimnazisták derék zenekarának is. Az utolsó előadás után aiég sokáig együtt maradtak a szereplők és Ihozzátartozóik a kollégium nagytermében és vidám hangulatban szőtték a jövő terveit a legközelebbi előadásokról. A színdarab igen szép jövedelmet hozott a ref. Ifjúsági Egyesületnek, amely az uj színpad költségeit fogja ebből fedezni.

— Drágább leasz a vasút. Kár volt panaszkodnunk, hogy méreg drága a vasút, mert nemsokára viiszakivinnánk a mostani dijakat. Ugyanis legközelebb 50—1507o-kal fogják emelni a vasúti tarifákat.

A garázda „Barázda“ most megjelent 2. számában mosakodni iparkodik a Keresztény Szoc. és a feloszlatott Magyar Nemzeti Párt vezetősége ellen a lap 1. számában intézett kvaiifikálhatatlanut otromba támadás dolgában. Hiábavaló erőlködés. Mosdóvize zavaros, szeny nyes és csak úgy bűzlik a meglapulás éa kertelés miazmáitól. Ezzel ugyan csak jobban bemaszatotta magát. Azt meri nyilvánosan megírni, hogy akkor midőn „hazugnak" „orcátlanul cselekedőknek“, „elvetemültének, minden tudatos hazugságra kaphatóknak, „a magyarságot semmibe sem vevő rágalmazókénak titulálta palam et publice és félreérthstien határozottsággal ama „két párt vezetőit“, a toporzékoló dühnek e kitörései — óh — dehogy is vonatkoztak Kürthy Istvánra, dr. Gaal Gyulára, dr. Szunyogh Ferencre, dr. Kiss Albertre és dr. Kamrás Józsefre, hogy ez úri embereket mi csak „rosszhiszemüleg“ fogadatlan prókátorként idéztük a fórumra, mert hiszen azokra nem is gondolt, azoknak tisztelt személyét még csak érinteni sem akarta. Hát ki hiheti ezt el? Hiszen éppen azok az úri emberek a nevezett pártok elnökei és így vezetői. És mikor a vezetőkről ordított a durvaság: ugyan kiket állíthattunk volna inkább a cikkírót megszégyenítő cáfolatul, mint a pártvezető elnököket? És mióta rosszhiszeműség a valóságra hivatkozni ? Vagy talán a förmedvény írója nem bírt erről tudomással ? Még kitelik tőle, hogy ezt a köztudomású dolgot is letagadja. Lelke rajta. Egyetlen józanul ítélő ember sem veszi komolyan szavát. Bizony . .. bizony „Si tacuisses .. . legalább isíáüófiu.... mansisses.“ De e mosakodás után vájjon nem fogja-e öt még alacsonyabbra degradálni a közvélemény? Vederemo!

— Értekezlet. A komáromi ref. egyház adókivető bizottsága vasárnap dr. Gaál Gyula elnök vezetésével előzeies é:tekezletet tartott.

s

— Elhalasztott közgyűlés. A Komáromi Katii, Egyházi énekkar évi közgyűlését, mely ápr. 25-én d. e. 11 órára lett kitűzve, a szenátor választások miatt meg nem tarthatja, hanem annak a Mailáth iskola nagytermében leendő megtartására újabb határidőül május 2 napjának d. e. 1! órája tűzetett ki, melyre az egyesüieíi tagokat ezúton-' hivja meg az elnökség.

— Halálozás. Őszinte részvéttel vesszük a hirt, mely id. Bcimth Ferenc építőiparosnak halálát jelenti, aki április 21-én hosszas szenvedés után 72 évében elhunyt. A megboldogultban a Komáromi Eiső Polgári Betegsegiíő Egylet régi választmányi tagját vesztette el. Halálát gyermekei köztük dr. Baráth Ferenc törvényszéki jegyző gyászolják. Temetése ma délután ment végbe általános részvét mellett.

— fi Ciuczor Önképzőkör II. siauaióuer senye. Április 17-én tartotta a íőgimn. önképzőköre li. szavalóversenyét, melyre a dijakat a Komáromi Kaszinó tűzte ki. Megjelentek rajta a kaszinó tagjai közül is többen dr. Atanysssy László vezetésével. A versenyen résztvevők mindegyike nívósán szavalt, sőt nagyrészük valósággal művészi alakítást nyújtott, ugyannyira, hogy Aranyossy dr., a Kaszinó igazgatója a 3 dijat a sajátjából még kettővel megtoldotta. A nyertesek a közetkezők: 1. Havel Aglája, II. Gergelyi József, 111. Ágoston Ilma, IVÁRuzicska József, V. Windisch Lajos Fekete Ferenc, Hodossy József és Klein Jószef pedig dicséretet kapott. A dijakat Gosztsnyi Nándor vezető tanár dicsérő és buzdító szavak kíséretében adta át a nyerteseknek. Aranyossy László dr. pedig magasan szárnyaló beszédben buzdította a kör tagjait a további önművelődésre, szent eszményeink szivvel-lélekkel való ápolására.

— A Dal.egyesűleí közgyűlése. A Komáromi Dalegyesület évi rendes közgyűlését 1920 május 2-án, vasárnap délelőtt 11 órakor, határozatképtelenség esetén pedig 1920. évi május hó 9-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja Nádoi-utcai saját helyiségében dr. Kamrás József törvényszéki biró elnöklete alatt. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Évi jelentés a lefolyt egyesületi évről. 2. Az 1919. évi számadások felülvizsgálása. 3. Az évi tagsági dij megállapítása. 4. Az 1920. évi költségvetés megállapítása. 5. Titkár és háznagy választása. 6. Választmány kiegészítése. 7. Egyesületi helyiségek és kert tatarozási költségeinek jóváhagyása. 8. Az elnökséghez a közgyűlést 24 órával megelőzőleg bejelentett indítványok tárgyalása.

— Egy megható történet olvasható a Vagyunk szépirodalmi és tudományos folyóirat legújabb (8-ik) számában dr. Hoffmann Ern5 ógyallai csillagász tollából „Kerberosz“ címmel,

.Messze az ókorban, Kréta városában játszódik le e misztikus történet, amely mély hatást tesr az olvasó lelkére. Baranyay József revüje e számából még kiemeljük dr. Kenessey Kálmán ógyallai meteorológus kitűnő japáni táj leírását a borzalmas Lakurisháma tűzhányóról s a csoda szép Japán rejtelmeiről, Borka Géza, közönségünk kedvenc költőjének magyar szivekbe markoló gyönyörű versét, a Fecskék, beszélgetnek cimüt, dr. Baranyay József De profundis cimü megható novelláját, Rédey Tivadar bájos versét a Jóestét cimüt, Horváth Lajos földink sikerült fordítását Turgenyefből (Beszél« getés), Tömör Árkád volt komáromi tanár hangulatos költeményét (Az utcán), dr. Bognár Cecil, a bencés tanári kar kiváló tagjának kedves történetét (4 diadalmmas félelem), Gály Ilonka megható poémáját [Siratok valamit), és Tom-nak egy kacagtató humoreszkjét (irodalmi titkok) s'b. A nívós folyóiratot melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az itt élő magyarságnak nemesen szórakoztató lapja a Vagyunk, amely megérdemli a támogatást. Mutatványszámot szívesen küld a szerkesztő.

— Halálozás. Egy köztiszteletnek örvendett polgártársunk, Kelemen Lajos, komáromi gazdálkodó, 83 éves korában elhunyt. A szép időt ért aggastyán a világháborúban két fiát vesztette. Kelemen Sándor gazdálkodó testvérbátyját gyászolja az elhunytban, akinek temetése osztatlan részét mellett ment végbe.

— „A jelentéktelen tanítóság“. Felkértek a követkézé sorok közlésére: A „Barázda* 1. számában megjelent reklámot csináló cikkre ez a válaszom : „A Tóth László, jelénléktelen icipici névben, 32 nagymegyeri kisgazda is benn foglaltatik, sőt a kisgazdapárt képviselő jelöltje is. Azért el nem tudjuk képzelni, hogy milyen az a pártszervezet, amelyik egy ici pici jelentéktelen név jelzője alatt akarja a magyarságot boldogítani A k. csakugyan nem jelenti, hogy kedves, az a t. cikkírót jobban megilleti, hanem azt jelenti, hogy katolikus, amelyet a t. urnák nem engedhetek át, mert erre én büszke vagyok. A betolakodás: abszurdum ; hisz akkor az itteni párt szervezői mind betolakodók, amennyiben a határozathozatal és megbízás a 32 ici-pici nevet tartalmazó jegyzőkönyv alapján történt; amelyről a t. ur nem mer nyilatkozni. Szegény „Barázda“ nagy jövő vár reá, meg se születik, máris a kátyúba reked. Rossz helyre téved, mikor mindjárt saját pártját képező polgárok fészket csufitja el. A falusi nép sem hagyja már magát orránál fogva vezetni, hanem igenis beleüli az orrát saját ügyeibe és maga jelöli ki és ítéli, meg, hogy hol az igazi Barázda. Még egyet; azokat a valami tanítókat ismeri ám a falusi nép, akik a cikkíró előtt ■lehetnek jelentéktelen ipi-pici valamik — de a nép eiőtt, kiknek örömében és bajában együttérző barátja — ők is lehetnek valakik. Ajánlom a valaminek gúnyolt kartársak figyelmébe, ezen ökörbőgésse! reklámozó „Barázda,, kulturleljcsitő helyéül valami őserdő kijelölését.

— Hirdetmény. Az 1920. évi április 25-én megtartandó szenátor! választás zárőrájátdéintán 2 órában állapítom meg. Komárom, 1920. ’április hó 22. Dr. Folkman s. k. szupán-kormánybiztos.

— Borzalmas halál. Jakab János perbete? köztiszteletben élő jómódú gazda múlt csütörtökön valami ügyben Madáron járt, ahol egy kézigránát robbanása szétroncsolta testét. Jakab János holttestét szombaton temették el a falu óriási részvéte mellett, ahol Végh Géza ev. ref. lelkész mondott megható gyászbeszédet.

— Közgyűlés. A bátorkeszi takarékpénztár részvénytársaság XIX. évi rendes közgyűlését 1920 május 11 (kedden) d. e. 10 órakor az intézet hivatalos helyiségében tartja meg a következő tárgysorozattal: 1. Igazgatóság évi jelentése és a zárószámadás előterjesztése. 2, Felügyelő-bizottság jelentése. 3. Az alapszabályok 55. §. értelmében az igazgatósághoz netán benyújtott indítványok tárgyalása.

— társas Bacsóra. A Komáromvármegye nyugati részében is sok tagot számláló Dunaszerdahelyi Társaskör saját helyiségéberi április hó 26-án este 8 órakor társasvacsorát rendez..