Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-04-21 / 26. szám
2. o dal. „ Komáromi Lapok* 1920 április 21. Komárom Nemesócsai Udvardi Párkányi Partok város 1. Szlovák Nemz. kerület kerület járás és Fötdm. párt 289 173 161 269 2. Zsidó párt 689 841 382 398 3. Tót néppárt 79 120 24 73 4. Cseh-szlovák szociáldemokr. 6. Cseh szlovák 2434 599 ■490 1710 nemz. szoc. 479 280 66 438 6. Kér.'szocialista 2292 5071 3608 4760 7. Magyar német szociáldem. 3271 10790 10897 8622 8. Orsz. kisgazda és földm.-párt 562 3002 3382 2594 A szavazatok összeszámítása Ersekujvárotl történik és rövid időt vesz még igénybe. £zután az eredmény ismeretes lesz. A szociáldemokrata párt azonban a leadott szavazatok 50 százalékánál is nagyobb nyervén el, előre láthatólag az érsekujvári kerületből 5—6 képviselőt küld s igy a lisztán 3-ik helyen jelölt Földessy József dr. bejut a parlamentbe. Lapunk zárta után vesszük az érsekujvári 16. választókerület szavazási eredményeit: 1. Szlovák Nemzeti és földmives párt 17013 2. Egyesült zsidó párt 14493 3. Szlovák néppárt 14449 4. Cseh-szlovák szoc. dem. munkáspárt 46290 5. Cs.-szl. nemzeti szocialista párt 5462 6. Keresztény szocialista párt 74646 7. Magyar német szociáldemokrata párt 108261 8. Magyar kisgazdapárt 25356 összesen 303969 Az összes szavazatokból a szociáldemokrata pártok 154.551 -et (50'82%) tehát az abszolút többséget nyerték el. Az elosztó szám 27663, amely egy képviselő küldésre jogosít, a fennmaradó törtszámok a második scrutiniumnál jönnek figyelembe és a választási törvény értelmében 8 nap alatt a prágai központi választói bizottság által döntetnek el. Parancsoló kérelem. Eli "Y cohlradictíS" in adiecto bizonyosan megszurja néhány nyájas olvasó szemét s megüti a hallgató fülét. Pedig van kérelem, melyből a humanizmus paaancsszava csendül ki: teljesíteni kell. A modern müveit embertől, tartozzék bármely osztályhoz, elvárjuk, hogy szociális legyen, mert a műveltség nem egyéb, mint sokoldalú fogékonyság, a természeti és szellemi élet differenciálódása : ezer irányú gazdasága és nyomora iránt. Elvárjuk, hogy élénk érzékével a környező lét hangjait magáévá tegye és észre vegye azt a nagy hangzavart, mely a világ, a társadalom kívánt összhangját oly bántóan, szinte kirívóan sérti, hogy a felebarát küzdelmeit, vívódásait, epekedését, melanchólikus sápadt arcának és rideg nyomorának kiáltó szavát, egy szóval az élet egész, nagy tragikumát átélje s cselekvésre serkenjen fel, mert cselekedni kell. Amikor felszökött mindennek az ára és kezdődött a nyomor, amikor a nincsesség szinte kéjelegve kacérkodott, amikor igen sok pénzember meggazdagodása korszakának pirkadását látta, megalakult a Komáromi Gyermekgondozó Bizottság, mert a jövőről való gondoskodás, a lét és faj fentartás parancsolt. S ez a parancs örökös visszhangként ma is cseng. Mert ma Van igazán nyomor és drágaság, még ma sincs kereset, azért »a szegény áldott állapotban lévő munkásnő nem tud táplálkozni, hogy táplálja vérével gyermekét, a másiknak meg nincs mivel tápláljon megszületett gyermekeket. Ez egy oka a mi pusztulásunknak. A szegény napszámos, iparos és kis hivatalnok fél a bő gyermek áldástól, mert szüntelen az aggasztja, mivel tartja a sok apró gyermeket. (A gazdag pedig nem akarja, hogy a vagyon szerte forgácsolódjék. íme az „egyke“ oka városon, illetve falun.) A Gyermekgondozó Bizottság, amint a Komáromi Lapok 24-ik számából értesülünk — hozzánk vidékre csak másod-harmadnap jut el az „újság“, amikorra a jó városi már rég napirendre tér a parancsoló kérelmek fölött, legfeljebb a pletyka rovatot tárgyalja még — arra kérte fel a polgármester urat, rendelje el a közélelmezési hivatalban a havonta végzett lebélyegzések alkalmával háztartásonként 20 fillér szedessék be a szegény, nyomorgó anyák és gyermekek szükségleteinek fedezésére, ügy van, .rendelje el, ha önkéntes adományok nincsenek. Nemcsak a noblesse oblige, de a szükség is parancsol! S én hiszem, ismerve a polgármester ur szociális érzékét és jóindulatát, hogy ő ezt a kérést magára nézve erkölcsi parancsnak tekinti. De kell, hogy ilyennek tartsa a társadalom is. Micsoda ma havonként és háztartásonként 20 filiér? Egy rossz cigaretta ára. A társadalomnak ilyen megadóztatása kötelesség. Mert egy olyan városnak is mint pl. Komárom (ne beszéljünk államról!), ahol a magánjótékonyságnak nemcsak hogy jól fundált jövedelmei nincsenek, hanem a nyomorgó anyák és gyermekekkel szemben magára vállalt kötelesség teljesítésére bizonytalan költségvetés előirányzatokkal kell dolgozni, mert tisztán a közűiét önkéntes adományai állanak a rendelkezésére. Az ilyen fontos ügyet tisztán magánjótékonyságra bízni, már csak azért sem lehet, mert igy a nyomorgók megfosztatnak attól a joguktól, hogy végszükség esetén ellátásukat kérhessék. A magánjóíékonysággal szemben igényekkel fellépni nem lehet. Az volna az ideális állapot — nem szólva természetes arról, ha nem lenne nyomor — ha nem kellene adóztatáshoz fordulni, mert szociológiailag és erkölcsi nézőpontból, ha a szegénynek nincsen szankcionált joga a társadalom segélyezésére, magánsegélyezésére azonban a társadalomnak magánjoga, főleg pedig erkölcsi kötelessége szegényeiről gondoskodni. Hogy a neialán e megadóztatás ellen zúgolódó közönséget megnyugtassam, helyénvalónak látom a riyugoíi nagyobb államok szegényügyi berendezkedésére felhívni a figyelmet. Angliában a szegényügy állami feladat." Az áilatn a szegényügyeket előre meg nem határozott adóból látja el, melynek kivetésére ugyan törvényes -kulcs nincs, mert az adó a felmerült szükséghez alkalmazkodik, amiért a legtöbbször pótkivetések szükségesek. Erre a célra egész külön hivalalnokokat állított be, az úgynevezett overserí és a guardianokat. Franciaországban a gyermekele, betegek, elmebajosok, elaggottak és sínylődök eltartása az államra hárul. Hogy miért ilyen parciálisán oldták meg itt a szegénytigyet, rövidesen csak annyit jegyzek meg, hogy Franciaországban, hol a vagyonelosztódás talán az egész Európában a legegészségesebb, aránylag oly csekély a felnőtt, egészséges szegények száma, hogy ezeket bátran rá lehet bízni a bureau de bienfaisance-ra. Azonban már 1893-ban az orvosi segélynyújtásról hozott törvény életbe léptetésekor általános volt a vélekedés: La lói a fait pénétrer dans notre le gislation !e principe de l’assistance obligatoire. (Ez a törvény bevitte törvényhozásunkba a kötelező segélyezés elvét.) Németország ugyancsak állami feladatnak tekinti a szegények gondozását, csak az előbbi államoktól eltérve, a zárt helyett a nyílt szegényápolási rendszer mellett foglal állást. Az Ortsaimenverbandok és a L&ndsarmenverbandok, a szegényügy egész mezejét fölölelik. Nagyon helyesen szól tehát az említett cikk írója, hogy az ellátásra szoruló gyermekek és anyák (én inkább azt irom a „Bizottság“ helyett) nem elégedhetnek meg a 20 fillér adóval, a város tekintélyes anyagi támogatására is számíthatnak. A német rendszerek, köztük az elberfeldi szisztéma, két alternatíváján a maiviszonyok között nekünk nem igen kellene gondolkodnunk t, i., hogy a segélyezés pénzben, vagy természetben történjék-e. Ha választhatnánk, csakis az utóbbi megbízhatóbbat választanánk, csak természeti adományokat kérnénk, de tudjuk, hogy ma ezekben senki sem bővelkedik. A Bizottságnak lesz tehát a feladata, hogy a források ügyes felkutatásával igyekezzék a pénzt természetbeli segélyre átváltani. Hiszem, hogy a Bizottság sok oldalról igénybe vett, agilis titkára erre is tud majd módot találni. Olyan kérelemről van szó, mely mellett argumentálni fölösleges, adakozásra buzdítani nem szükséges, mert az a kérelem minden komolyan gondolkodó és faját szerető komáromi emberre nézve parancsoló. Ha igaz az, hogy bis dat, qui cito dat sokkal inkább igaz ám: jobb adni, mint venni l Hetényi. HÍREK. Félés árva hónapoktól. Holnap letel az édes Ezeregyéj S a véledboldog órák drága selyme Szélfeslik holnap .. . s holnaptól főlém már Bus árva napok daróca szövődik. Fehér szobádnak ablakát becsukják S vágyaim már nem találnak otthon. Kis ágyadon az álmok dideregnek, S a paplanodra hulló holdsugár is Csalódva szól majd: Miért nincs itt a Kedves ? Két bus szemem még hagyd, hogy átöleljen Hogy bársonyarcod kissé simogassa Hogy ruhád omló ráncait lelesse: Holnaptól aztán úgyis liunyvatartom. — És lészen sorsom: árva holnapoknak Nyáját terelni magányos mezőkön, Piros felhőknek postáján üzenni, A jöttöd lesni minden messzi útról És iád — nem — csókolt csókokat siralni . .. Minden dalom majd özvegyen barangol Hiába könnyes vágyakat becézek S a sóhajom a Balatont fodrozza .. . Ez lesz a sorsom árva holnapokra, Mikor letel az édes Ezeregyéj S a vágyaim már nem találnak otthon. Borka Géza. — Komáromi-Kaczék búcsúja. Koniáromi-Kacz Endre és Komáromi-Kacz Endréné festőművészek, akik a mai napon délután hagyták el városunkat, ezen az utón vesznek búcsút sok kedves ismerősüktől és barátuktól, akiktől az idő rövidsége és az utóbbi napokban Komáromból való távollétük folytán felkeresni és tőlük elbúcsúzni nem áliott módjukban. — fi komáromi r. kát. egyházi énekkar ápr. 25-én d. e. 11 órakor tartja rendes közgyűlését a Majláth iskola dísztermében, melyre a tagokat .meghívja. — fi Komáromi Kath. begényegylel XXI. rendes közgyűlése ápril 25-én vasárnap délután 2 órakor lesz az egyleti helyiségben az alábbi napirenddel. 1. Elnöki megnyitó. 2. Pénztári jelentés. 3. A választmány kiegészítése. 4. Előre bejelentett indítványok. A közgyűlés után a tekepálya ünnepélyes megnyitása következik. — május felé közeledik a természet. Üde zöldszinű köntösben a virágzó és • élvirágzott fák. Melegek a nappalok, langyosakká lettek az esték. A berkekben megszólaltak a legtisztább és legfefségesebb zenekarok: énekel mindenült a madársereg. Nekünk kom romiaknak, a sáncok fűzeseiből és az Erzsébetszigetrőí hordja az esti szellő a fülemülék bűbájos nótázását, amely tisztultabb iégkörbe emeli gondolatvilágunkat. — Qyászeset. Nagy részvéttel vettük a szomorú hirt, hogy Gulden Kálmán Ítélőtáblái biró, a tatai járásbíróság vezetője, elhunyt. Hatalmas, erős szervezetű férfiú volt, néhány évvel ezelőtt keletkezett gyomorbaja azonban a leggondosabb ápolás ellenére is mindig súlyosbodott, amig most végzetessé vált. Bírói hivatalában rend, nyiltszivüség és pártatlanság jellemezte. Mintaképe volt a családját szerető apának. Felesége és öt gyermeke hullatja utána az árvaság keserű könnyeit. Tata és Tóváros közönsége társadalmi különbség nélkül kisérte ki utolsó útjára, a festőién szép temetőbe. — fi komáromi kereskedelmi alkalmazottak kérvényt intéztek a kereskedők testületéhez, amelyben kollektiv szerződés kötését kívánják. A testület választmányi ülésén kimondották, hogy e kérdés eldöntését olyan szervre bízzák, amelynek tagjai jórészt fiatalabb generációból kerülnek ki, amely inkább fogékonyabb a változott viszonyok iránt. — Bimbóhuliás. Virágnyilás idején fagyos télre változott át folyó hó 18-án fedlicska István komáromi törvényszéki irodatiszt boldog családi fészke öthónapos fiacskájának örökre elszenderülésével. — Hol a pénz? A falun. A kék pénz lebélyegzése alkalmával egyedül az ácsi hitelszövetkezet 46 millió kékpénz bélyegzett le, I amelyben az ácsi cukorgyár pénzkészlete nincs is benne. Az ácsi hitelszövetkezet ma 3 és fél milllé takarékbetét felett rendelkezik.
