Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-01-28 / 2. szám
1920 január 28. Komáromi Lapo« 3 oldal házak legnagyobb része, amely sárból vagy vályogból épült, összedőlt, úgy hogy ezen a címen is igen nagy kárt okozott az árvíz. Hogy gazdasági téren mekkora kárt okozott, azt csak a viz letakarodása után lehet ■megítélni. Szakértők szerint azonban az őszi vetés, nagy része el fog pusztulni az árvizjárta területen különösen a most reánk köszöntött hidegebb időjárás miatt, mivel a jég alatt a vetés nem juthat levegőhöz és igy kipállik és 'elrothad. i IÉ É — BjfiiC Ilii IÜI — (Saját tudósítónktól.) — A nép jogi tudatlanságának, s ebből származott meggondolatlanságnak érdekes példája került'a komáromi törvényszék elé a lopás bünieitével vádolt Kómár Péter és társa perbet ei lakosoknak bűnügyében megtartott főtárgyaláson. A vád az volt, hogy Perbeíén 1918. június 16 ra virradó éjjel Komár Péter 23 éves perbetei lakos, ottani jobb módú gazdálkodó szülőknek gyermeke társával összebeszélve, Feit Bernét korcsmáros udvarába éjjel 11 óra tájban belopőzk-odott; a lakattal és zárral ellátott pince ajtajáról a lakatot a magukkal hozott vasdarabbal lefeszítették, a zárt drótból készült hamis kulccsal kinyitották, s ekként a pincébe behatolva, onnét 64 literes hordóban törkölypálinkát, egy láda (50 üveg) maláta sört, s egy láda (50 üveg) világos sört elvittek. A vádlott a cselekmény elkövetését töredelmesen beismerte, s a midőn a főtárgyalási elnök azt a kérdést intézte hozzá, hogy ezt a súlyos bűncselekményt miért követte el, vádlott egész jámbor arccal azt felelte: — Azért, mert a korcsmáros pénzért sem adott italt. t Vádlottnak e kijelentéséből, s általában egész magatartásából az a meggyőződés volt meríthető, hogy egyáltalában sejtelme sincs cselekménye súlyosságáról. Ö csak azt tudja és az érzi, hogy nem kapott pénzért sem elegendő italt, tehát megszerezte azt úgy, ahogyan tudta. Meglátszik szavaiból .hogy tettét inkább legényvirtusnak, mint súlyos következményekkel járó bűncselekménynek'tartja. Tudja, hogy meg lesz büntetve, de halvány fogalma sincs róla, hogy cselekedete annak folytán, meit a pincébe a lakat lefeszitése, és a zárnak hamis kulccsal kinyitása utján juioít be, és mert az elvitt dolgok értéke a 200 K-t meghaladja, íegyházzal büntetendő bűncselekmény, s hogy a fegyháznak legkisebb mértéke is 2 esztendő. Kétséget alig szenved, hogy amennyiben vádlott tudja azt, hogy az említett körülmények ily súlyos következményűvé teszik cselekményét, azt el nem követi. Nehéz ilyen esetben a bíróság helyzete, amely kötve van a törvény rendelkezéseihez, s bár — mint jelen esetben is történt, — a nyomatékos enyhítő körülményekre tekintettel egy fokkal enyhébb büntetési nemben, — börtönben, — szabhatja ki a büntetést, amelynek legkisebb mértéke hat hónap lehel, ezen alul azonban már nincs módjában a bíróságnak a büntetés tartamát leszállítani. A midőn főíárgyalási elnök vádlott előtt kihirdette, hogy cselekedetéért 8 hónapi börtönre ítélte őt a bíróság, meglátszott a vádlotton, hogy ha csak sejti cselekményének iiy súlyos következményeit, annak elkövetésére nem, is gondol. Végeredményként ez esetből is megállapítható, hogy úgy az államnak, mint a társadalomnak oda kell törekednie, hogy a jogi alapismereteket a nép minél szélesebb rétegei megismerjék, mert az alkalmi bűnösöknek nagy része annak következtében tér le a jog és törvény útjáról, mert nincs tisztában lépésének horderejével és büntető következményeivel. Judex. magyar—sz!ouák - cseh nyelőben, eszközöl a magán fordítói iroda. Cim a kiadóban — f! uálaszlók felszólamlási határideje- A választók összeírásával kapcsolatosan megállapított felszólamlási határidőt 1920 február 8-ig m ghosszabbitoita a kormány. = fi uíilfs'iztók száma- A választók számát megállapította az összeíró bizottság. E munkálat szerint polgári választó férfi és nő az I. kerületben 3496 a II. „ 2122 a 111. „ 2520 a IV. „_____1691 összesen 9739 katonai választó 2086 a választók száma együtt 11825 Szomorú farsang. (Gin) Komoly meghatottsággal veszem kezembe ismét toliamat. Rosszul esett neki is, nekem is a kényszerpihenés. Hisz egyetlen igaz jóbarátom, akinek mindazt elsírhatom, amitől szivem színűivé van, aki azt teszi, amit én akarok, nem ir le sem többet, sem kevesebbet, mint amennyire kezem vezeti. Tudom, hogy élettelen kis jószágocska, és mégis mintha megértene. Mikor örömömet mesélem neki, milyen vidáman, pajkosan, szinte mámorosán serceg a papiroson! És . megérzi azt is, ha valami bánt. Olyan nehezen mordul olyankor betűvetésre, olyan tétova jár. Aáintha csak vigasztalni akarna é_s mondaná: „Ne búsulj kedves gazdám, Írunk mi még vigabbat is!“ A farsangról Írván, természetszerűen vidámnak és bohónak kellene lenni írásomnak. Akarnám is, szeretném is, de most az egyszer ez a kis betüvető szerszám niakacskodik. Biztatom, hogy rajta!- Erre akis időre Teledjük bajainkat. Lesz még elég idő a hamvazkodásra. Mind hiába! Nem mozdul! Nem akar ma a vidám jókedv, duhaj Pierrot-k és önfeledt Pierrette-k kurírja lenni. Még Karnevál Őfenségének fuilajtári szerepe sem tetszik neki! Magam is egész elkomorodom. Istenem, hát ez a lélektelen kis jószág is érzi, hogy nincs helye most vigadásnak, nincsen okunk jókedvüeknek lenni ? Pedig de elkelne már egy kis önfeiedés, picike kis pajzánkodás! Hisz öt év óta nincsen részünk benne. És most sem lehet! Nem, mert nem nyomtak bennünket soha nagyobb gondok, mint ma. Koravének, barázdás lelküek — ha nem is arcuak - lettünk az idők vasfogu ekéje alatt. Az anyakönyv szerinti fiatalok még nem is voltak fiatalok, máris öregek lettek. Az öreg urak és asszonyságok de sokszor mesélnek- nekünk csudameséket forróan lüktető őrült farsangokról, daliás táncokról, több órás szupácsárdásokról, napokig tartó heje-hujás lakodalmakról, aztán meg örvendező, békés karácsonyokról, amikor a sziveket is, lakásokat is átlengette a szelid megelégedés és csendes öröm és amikor a fenyüfan teljes pompában ragyogtak az aranyos diók. Hát mi vájjon miket fogunk, miket tudunk mesélgetni az eljövendő generációnak, amely ajkainkról várja majd fantáziája kerekeinek olaját? Rémségekről, megpróbáltatásokról, szivgyökéríg markoló őrült kínokról de sokat tudnánk mesélni! Ezeket azonban legjobb • lesz elhallgatni, szivünkbe rejteni, nehogy megmérgezzük velük az eljövendő jobb kor fiainak és leányainak lelkét is. Ha nekünk már az az osztályrészünk, hogy kínlódnunk kell, tegyük azt némán, méltósággal, de ne fertőzzük meg a mitsem sejtő apróságok szivét-leikét is. Az idei farsang, úgy tudom, gazdag szórakozásokat igér a könnyüvérüeknek. A Vigadó nagyterme m ir minden lehető alkalomra le van foglalva. Nem tudom, lesz-e közönsége ezeknek a mulatságoknak, nem tudom, hányán lesznek a mindenáron szórakozni vágyók ? De azt sejtem, hogy mindannyiszor tánc lesz kivilágoskivirradtig. Mert ez már igy szokott lenni, nem is fűzök hozzá semmi megjegyzést. Csak arra az egyre kérem a mulatni akarókat, ne hódoljanak korlátlanul a vansztepp, onesztepp, kékvók, foxtrott, tangó, matcsics és, tudom is én, még milyen nevű őrület hóbortjának. Ezek a tengerparti Afrika matrózlebujainak legsötétebb rejtekeiból tolakodtak be a mi tánctermeinkbe. És amellett, hogy egy csöppet sem esztétikus táncok, még csak a jó Ízléssel sincsenek valami közeli barátságban. Vannak nekünk más, szebb táncaink is és ha már mindenáron táncol valaki, táncoljon magyarul, ne a kongó négerek nyelvén. Ez felel meg a mai szomorú idők bús szellemének is, ezt kívánja a jóizlés, harsogva követeli a gyászoló szivü jobbak csendes, de vért könnyező gyásza. Pont. HÍREK. Kiss Gyula emlékalap-A Kiss Gyula értékalapra indított és lapunk előző számában közölt gyűjtésnek örvendetes visszhangja támadt: a Komáromi Kaszinó ügybuzgó elnöke dr. Aranyossy László és készségesen ígérte meg ez ügyben való közreműködései, úgy hogy a Jókai Egyesületnek tekintélyes irodalmi alapot teremt meg Kiss Gyula emléke. Újabb adományok : Fejérváry Géza és neje 100.— K Miich Herman 100.— K Dávidházy János 50.— K Antal Gusztáv 20.— K Dr. Sikabonyi Antal 20— K összesen 290.— K Az eddigi gyűjtés 2250.— K Mindössze 2540.— K — Schmidihauer Lajos orgonahanguersenge. Világhírű művészföldink február 1-én d. u. 5 órakor Szent András tempióm javára, mely az ostrom következtében nagy kárt szenvedett, orgonahangversenyt rendez. E nagy művészi esemény iránt igen nagy az érdeklődés. Helyárak: a szentély előtti széksorokban 10 kor., a padokban 6 kor., állóhely 3 kor. Jegyeket a Kultúrpalotában a közélelmezési hivatalban lehet váltani. Egy derék magyar katona, a. társadalom kedvelt tagja hagyta itt bucsuvétel nélkül, szeretteit: Dorner Dezső nyugalmazott honvédhuszár őrnagy, a városi társadalom e nagyrabecsült tagja, mint igaz részvéttel értesülünk, e hó 24-én rövid szenvedés után 43 éves korában váratlanul elhunyt. A megboldogultat, ki a 7 pápai honvédhuszárezrednél szolgált, ifjabb korában agyrázkódás érte és ennek utókövetkezményei léptek fel váratlanul s az erős, hatalmas szervezetű katonát, aki a csaták füzében diadallal állta meg helyét, alattomosan terítette le. Dorner Dezső valóságos mintaképe volt az igazi, hivatását megértő katonának. Alárendeltjeit szerette, százada jóléte volt mindenkor gondoskodásának tárgya. Tiszt, aki addig soha nem eszik a háborúban sem, mig meg nem győződik, hogy a legénysége jó! el van látva és nem szenved hiányt. Természetes, hogy katonái, akikben embert látott, mindenkor, a rajongásig szerették. Az itteni társaséletnek is kedvelt, szeretett tagja volt, erős magyar érzésű, talpig jellem, méltó mindenki tiszteletére. Halálát özvegye sz. Bőnyi és Mezőörsi lványos Míria gyászolja Dezső és Pista gyermekéve^és széleskörű kiterjedő rokonsággal. Temetése hétfőn délután ment végbe és ravatalánál Jánossy Lajos esperes mondott 1 megindító és szivekbe markoló gyászbeszédet. — Illésedé után. A Leányegyesület vezetősége szombaton délután a kultúrpalotában igen sikerült mesedéluíánt rendezett. A meséket a községi iskola két kiváló tanítónője Weisz ! Kornélia és Ágoston Sarolta mondták el nagy: szerűen beleilleszkedve a kis apróságok lelkivilágába, akik a termet zsúfolásig megtöltötték és feszült figyelemmel hallgatták az édes meséket. A polgári leányiskola énnekkara Lohner József énektanár vezetése alatt kuruc daloj kát adott elő fegyelmezett és precíz kidolgo- i zásban. Egy édes kis apróság, Domnánovics i Erzsiké pedig meglepő bátorsággal és tiszta, I úgyszintén gyermeknél szokatlan terjedelmű | hangon énekelt egy dalt, zajos tetszés mellett, | úgy hogy kétszer is meg kellett ismételnie. A | mesedélutánt megismétlik a szegény gyermekek I részére is, akik az első előadáson nem vehettek részt. — Dárosi közggölés. A várost törvényhatósági bizottságnak jan. 28-ikára tervezett közgyűlése az előkészítési munkák nagy halmaza | miatt néhány nappal későbbre halasztják és az * előreláthatólag pénteken lesz megtartva. D orner Dezső I
