Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1918-11-09 / 45. szám

■4. oldal. Polgártársak! Mutassátok meg, hogy ti is érettek vagytok a szabadságra, ti is hűséges és jó fiai vagytok a hazának. Asztalos Béla alispán. Ezzel a tárggyal foglalkozott a vármegye csütörtöki rendkívüli közgyűlésén, mely előtt Karcsay Miklós másodfőjegyző ismertette az ügyet kimerítő alapossággal. A közgyűlés elha­tározta, hogy a polgárőrséget minden község­ben szervezi. Tagjainak számát a főszolgabíró állapítja meg. Az önként jelentkezők napi 15 K díjazásban részesülnek. A polgárőrség felru­házása iránt a főszolgabíró tesz annak idején javaslatot. A vármegye Nemzeti Tanácsa felhívást intéz a közönséghez, hogy a polgárőrségek költségeihez önkéntes adományaival járuljon és a közvagyon megolíalmazását ezzel tegye le­hetővé. Ezen kívül a közrend biztosítása céljából 100 főnyi mozgó nemzetőrség szervezésére is tett javaslatot a közgyűlésnek az alispán. A mozgó nemzetőrség a fegyverrel hazatérő kato­náktól a fegyvert beszedi, rendzavarások ese­tén azonnal a veszélyeztetett pontokra vonul ki és a rendet helyreállítja. Tagjai csak hiva­tásos, kiképzett katonák lehetnek, akik kellő számú tiszt vezetése alatt állanak. A nemzet­őrséggel az alispán rendelkezik. A bizottsági közgyűlésen az az óhaj nyilvánult meg, hogy 200 főnyi létszám szer­­veztessék meg. A közgyűlés ebben az értelem­ben is határozott és igy 200 főnyi nemzetőrség lesz a vármegyében, melyből 25—25 főnyi nem­zetőr a járási főszolgabíró rendelkezései alatt. A nemzetőrség fizetése napi 30 K-ban lesz megállapítva, a tisztek tiszteletdija külön megállapítás tárgya. A fedezetről állami hozzá­járulás és községi pótadók utján fog gondos­kodni a vármegye közönsége, mely ezzel a határozatával a közrend biztosítása érdekében közmegnyugvást keltő módon intézkedett. Zavargások a vidéken. Statáriumot követel a polgárság. Mig Komáromban a közrend teljesen biz­tosítva van, addig a vármegye több községéből zavargások hire érkezik. Alacsony indulatok törnek elő az emberek egy részéből és féke­­vesztve végzik a rombolás és vagyonpusztitás gonosz munkáját. Gyors karhatalmi szervezkedés vethet en­nek csak gátot, ami iránt már az összes intéz­kedések megtörténtek. Főleg az udvardi járás az, amelyben igen sok kár esett a magánvagyonban. A csőcselék romboló ösztöne nem ismert határt és bűnös felbujtók fognak felelni azokért a károkért, me­lyeket helyrehozni, sajnos, nem tudnak. Ógyallán, a járás székhelyén kezdődött a zavargás vasárnap, november 3-án a déli órák­ban. Schwarcz Gábor, Steiner Mihály és dr. Lénárd Endre urilakásait kirabolta a csőcselék, melyhez sajnos, a jobb elemekből is többen csatlakoztak; ezek után az üzleteket törték fel és raboltak, gyújtogattak. A felbujtott tömeg fenyegető magatartására az intelligencia egy része elhagyta a községet. Komáromból egy szakasz polgárőr vonult ki a garázda elem megfékezésére, ami sikerült is. A rablott holmi egy részét összeszedték, a tettesek közül 27 le van tartóztatva és a komáromi törvényszék fogházában várja példás büntetését. Izsa községben a lakosság egy része zen­dülésben tört ki. Kifosztotta a községi jegyző lakását, aki menekülni volt kénytelen. Megtá­madták a plébános lakását is. Állatokat hajtot­tak el és öldöstek le. Itt a polgárőrség meg­alakult. Komáromszentpéter községből is fosztoga­tás hire érkezik. Felgyújtották gróf Zichy Fri gyes kastélyát. „ arorni Lapok0 Kolta és Komátomszemere községekben is raboltak a barsmegyei községekből kocsikon érkező felfegyverzett bandák. Komáremszeme- í rén a csendőrség kénytelen volt fegyverhasz- í nálathoz nyúlni és két rablót lelőni. maáur, Für, Naszvod községekben szín- ‘ tén fosztogatások és rablások voltak. j Marcelháza községben a Slésinger bérlet- i ről több száz sertést és szarvasmarhát hajtőt- ! tak el és százezrekre menő kárt okoztak. A vármegye többi járásaiból még csak I szórványosan érkeznek ilyen hírek. Guta köz- j ségben fosztott ki a csőcselék néhány boltot, j Mocsa községből pedig a környékbeli uradal­­magat fosztogatják felfegyverzett katonák. Igen erélyes rendszabályokra van szükség, hogy az ismeretlen mélységekből előszabadult j aljas szenvedély és ösztön megfékezhető legyen, j A kormánynak statáriumot kell hirdetnie, ha j azt nem akarja, hogy a nemzeti vagyon j menjen veszendőbe, mert a pusztítás a*on a í területen folyik, ami most legdrágább kincsünk: a megélhetés eszközeiben. • A rablást és fosztogatást a teljesen mű- \ veletlen elemek végzik, akik most köztársaság- j ról, népszabadságról hallanak, de ezeket’az j eszméket meg nem értik. Felvilágosítás keveset j használ. Példaadásra van szükség, amelyből j meglássa mindenki, hogy a rablás és fosztoga­tás ma sincs megengedve és éppen olyan go­nosztett, mint azelőtt, melyet a törvény szigora súlyosan büntet. (t) fi belügyminiszter a főispánhoz. Gróf Batthyány Tivadar belügyminister leiratot inté­zett gróf Dezasse János főispánhoz, melyben felkérte hivatalának továbbvitelére. (f) Komárom uármegye és az uj belügy­miniszter. Batthyány Tivadar belügyminiszter a következő körrendeletben értesítette a törvény­­hatóságokat hivatalba lépéséről : Ä népakarat erejéből megalakult az első magyar népkormány. Ez a kormány a legrövi­debb idő alatt békét fog teremteni és kiépíti az itt lévő testvéri egyesülésre támaszkodó füg­getlen Magyarországnak állami uj berendezését. Érvényre fogja juttatni az általános, egyenlő, titkos községenkénti választójog elvével a nép akaratát úgy a képviselőválasztásokon, mint a törvényhatósági és a községi életben. Az el­kobzott jogokat: a sajtószabadságot, az egyesü­lési és gyülekezési jogot azonnal helyreállítja. Gondoskodik a népkormány minden vonatko­zásában a népjólétről, első sorban pedig a hazatérő katonákról és a háború áldozatairól. Engem ért az a nagy megtiszteltetés, hogy I a szabad eszmék és az igazság ragyogó győ­zelméből született népkormány belügyminisztere lehetek. De ez a kitüntetés rendkívül nagyfon­­tosságu kérdések megoldása elé állított, a de­mokratikus berendezkedés alapvető szabályai­nak előkészitése és az országgyűlés által meg­alkotandó idevágó törvények végrehajtása terén. A népkormány uj államot alkotó működéséhez teljes belső nyugalomra van szükség, melynek biztosítása szintén az én feladatom. Amidőn tehát hivatalom elfoglalásakor erről a helyről örömmel üdvözlöm a törvény­­hatóságokat, egyúttal teljes bizalommal kérem és várom szives közreműködésüket és támoga­tásukat a demokratikus átalakulás nagy mun­kájához. Történelmi időket élünk. Uj világrend alakult. Ismerve a törvényhatóságok minden nyomós cél iránt való lelkes odaadását, ren­dületlenül bízom abban, hogy a törvényhatósá­gok is beleilleszkednek a korszakalkotó eszmék korába. Szivvel-lélekkel támogatják a népkor­mányt az önálló demokratikus Magyarország jövőjének kiépítésében és csirájában el fognak fojtani minden olyan törekvést, amely a nép­erővel elért nagy eredményeket veszélyezteti. A vármegye rendkívüli közgyűlése bizto­sította a minisztert támogatásáról. (t) Orvos kirendelés. A komáromi hely­őrségi kórház parancsnoksága a csallóközara­­nyosi és nemesócsai orvosi körök egészségügyi szolgálatának ellátására dr. Szekér Jenő orvost a vármegye rendelkezésére bocsátotta. (t) Dárványorvos kirendelés. A belügy­miniszter Mózes Jenő orvostanhallgatók jár­ványorvosul küldötte ki Komárommegyébe. 1918. november 9 (f) Tisztviselők eskütétele. A vármegyei alkalmazottak szerdán délután 3 órakor a vár­­megyeháza nagytermében gyűltek össze a hi­vatali eskü letétele céljából. Asztalos Bála alis­pán ismertette a megjelentek előtt az eskü célját, közölle azt, hogy tőle az előirt esküt a vármegye főispánja már kivette és felolvasta az eskümintát, melyet az alkalmazottak ismételtek. Az uj eskü nem érinti a régi eskünek a hiva­tali titok megőrzése és a hivatali elöljáróknak tartozó engedelmességre vonatkozó részeit, me­lyek ezentúl is érvényben maradnak. Ugyanaz­nap tették le az esküt a többi köztisztviselők is. (f) A vármegyei központi választmány megalakítása. A vármegye őszi közgyűlése a központi választmányt, melynek mandátuma ez év végével lejár, titkos szavazás utján a követ­kezőkből alakította meg: Bathó Aladár, Bathó Lajos, Csepy Dani, Csermák Hugó, Darányi Ágoston, Degenfeld Ottó gróf, Erdélyi István, Esterházy Móric gróf, galántai Farkas Ferenc, Fejérváry Géza, Fittler Sándor, J ross Vilmos, Karcsay Miklós, Lózert Kálmán, Madarassy Pál dr., Major László, Mészáros Sándor, Mihály Béla, Miskolczy Imre dr., Nagy Nándor, Pog­­rányi József, Puskás Lajos, Thaly Feren c, Trojkó György, Szombathely Antal, Závody Albin. (f) Pélyázal. A Kamocsán rendszeresített uj aljegyzői állásra, meiy 1600 K fizetéssel és mellékjövedelemmel jár, pályázatot hirdet a csallóközi járás főszolgabirája. Határidő: no­vember 20. (f) Harctérről hazatérő katonák élelme­zése. A miniszterelnök rendeletet adott ki a katonák élelmezése tárgyában. A rendelet értel­mében a törvényhatóság első tisztviselője gon­doskodik a hazatérő katonák élelmezéséről a megszervezendő törvényhatósági, járási és köz­ségi élelmezési bizottságok közreműködésével, amelyeknek megalakulásáig a törvényhatóság első tisztviselője intézkedik a maga hatásköré­ben. A törvényhatóság első tisztviselője köteles a hazatérő katonák ellátására tartalékot bizto­sítani az elsőrendű élelmiszerekből. E célból jogosult igénybe venni a kereskedők és magá­nosok birtokában levő, végső sorban pedig a szükségleti célokra lefoglalt készleteket. A ha­zatérő vagyontalan katonák három hónapon át kedvezményes, szükség esetén pedig ingyenes élelmezésben részesülnek, amelyről a község vagy a város tartozik gondoskodni. Ha a költ­ségekre nem volna elég fedezet, a szükséges összeget előlegezni lehet az államkincstár terhére. (f) A közélelmezés uj rendje. A közélel­mezési miniszter elrendelte, hogy a törvény­­hatóságok első tisztviselője haladéktalanul ala­kítson törvényhatósága területén közélelmezési bizottságot, amelyhez járásonkint, községenkint, városonkint külön albizottságok járulnak. A bizottságokban elsősorban a legnagyobb fo­gyasztó osztályok legyenek képviselve, tehát a hazatérő katonaság, a munkásság és a többi leginkább számbajövő népréteg. A rendelet fölhatalmazza a törvényhatóság első tisztvise­lőjét, hogy szükség esetén igénybe vehesse a törvényhatósága területén levő készleteket és gondoskodjék szabályszerű elosztásukról, végső esetben pedig fölhasználhassa a közszükségleti célokra igénybevett készleteket. Az igénybe­vétel azoktól történjék, akiknek fölöslegük van, vagy hosszabb időre el vannak látva. Az utób­biaknál pótolni fogják az igénybevett készle­teket. (f) Ragadós állatbetegségek. A vármegye területén járványos állatbetegségek az elmúlt héten nem fordultak elő. Az eddigi betegségek közül megszűnt a lórühkór Ács községben. AdakozziiDk a Htm Lapok alapra!

Next

/
Thumbnails
Contents