Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1918-10-19 / 42. szám

6. oldal. „Komáromi Lapok* 1918. október 19. — A üörős Kereset e^yesílet választ­mánya hétfőn délután tartotta ülését gróf De­­zasse János főispán elnöklete alatt, melyen a Vörös Kereszt kultúrpalota kisegítő kórházának helyreállítási ügyét tárgyalta és annak költsé­geit utalványozta. Dr. Alapi Gyula a várme­gyei választmány titkára tett aztán jelentést a Péter-Pál napi gyűjtésről mely több ezer ko­ronát jövedelmezett a Vörös Kereszt javára. A begyült pénzek a központi igazgatóság ré­szére küldetnek meg. — Megszüntetett vonatok. Az Érsekújvár­ból este 7 55. induló 5307* sz. és az Érsekúj­várba este 935 induló vonatok további intéz­kedésiül f. hó 18-tól nem közlekednek. — A repülőgépek elleni védekezésre ok­tatja ki hatalmas hirdetményen a hatóság a közönséget; a védekezés egyéb módjait — helyszűke miatt — csak a jövő héten lesz mó­dunkban ismertetni. — Segítenek a szegényeken. Végre ráke­­rütt a sor a szegényekre is, azokra gondoltak a következőképpen: A pamutközpont a szegé­nyebb néposztály szükségletének ellátására a legközelebb — lámpabeleket fog forgalomba hozni. Ezek a lámpabelek minden más gyárt­mánytól eltérőleg fekete csikkal Ieszneb ellátva, hogy könnyebben felismerhetők legyeneh. De hol a petroleum ? Mert nem elég ám az üdvös­ség hez, hogy a szegénységhez illő fekete bele­ket kiadják, ahoz petróleum is kell. — Egy érdekes hirdetés. Minden kom­mentár nélkül, szó szerint közöljük az alábbi hirdetést a mit egyik miskolci lapból vettünk át : » Ingyen szappant, gyufái és lisztet kap a szedési díjon kívül, ki tö'gy és bükmakkot gyűjt. Bővebb felvilágosítást ad a Miskolci Takarékpénztár bükkmakk-osztálya«. — Halálozás. Juhászovits Manó ny. tör­vényszéki jegyző rövid szenvedés után életének 50-ík évében f. hó 14-én Komáromban elhunyt. A megboldogultat, kiben Ferenczy Károlyné fivérét gyászolja, f. hó 15-én helyezték örök nyugalomra a katholikus sirkertben. Kathona Gézáné szül. Szabó Vilma éle­tének 46 ik, házasságádak 25-ik évében kínos szenvedés után f. hó 15-én elhunyt. A megbol­dogultat széles részvét mellett helyezték csülör­­tökön délután örök nyuealomra a református temetőben. — Rajzol a fiatalság. Gyönyörűen szép verőfényes idő volt vasárnap délelőtt sa séta­­téri korión elég éléDk élet lüktetett. Előkerültek az uj észi kosztümök, ha nem is uj anyagból, de többé — kevésbé jó Ízléssel felfrissítve, átalakítva a régi ruha, a régi kalap, bizonyságul arra, hogy a női divat terén sem okvetlenül szükséges a jól öllözéshez a pazarlás. A fehér padok dél felé egészen benépe­sültek. A mint a pompás időt élvező közönség közt jártunk, feltűnt, hogy apró diákok u. n. vázlatkönyveikkel jelentek meg a korzón és hacsak alkalom kínálkozott, menten elfoglaltak egy-egy padot s kinyílt a könyv, előkerült a ceruza s a kis diákok egymás megörökítéséhez fogtak. A nagy rajzkedv Vaszkö Ödön érdeme, a ki a Komáromi Lopok hasábjain három év óta adja közre sikerültebbnél-sikeiűltebb lino­leum metszeteit, a melyek nemcsak az olvasó­közönség tetszését nyerték meg, hanem többi laptársainkét is, a melyek követték a példát s a diákság is kedvet kapott tőle. A Komáromi Lopok ötlete — örömmel konstatáljuk — fényesen sikerült. — Árzuhanások. Budapestről Írja tudósí­tónk : A béke hírek és a l éke közeledése a tőzsdén a reális értékben imponáló áremelést okozott, mig az áruüzletben valóságos árzuha­nások mellett olyan áruk jelennek meg most a kirakatokban, melyeket rég nem láttak Buda­pesten. Egyik nagy fővárosi pénzintézetben, mely borkereskedéssel is foglalkozik, Berlinből megjelent egy ottani borkereskedő, aki alig néhány hete 10.000 hektoliter magyar bort vásárolt. Azt kérte, oldják fel ezen bormennyi- 8ég átvételéntk kötelezettségének alól és a bank előzékenyen, csekély fél millió korona lefizetése mellett kiengedte az obligébol. így csak fél millió koronát vészit, de lehet, ha a bort át kellett volna vennie, jóval nagyobb veszteség érte volna azt, aki ezen tétel megvé­telénél milliós haszonra számitott. A szövetek és selyemharisnyák árai is egyelőre 50 percent­­t*I estek és szépecskén előtűnnek az elrejtett készletek. A bőrökben sincs most már olyan Dagy hiiDy. Előkerül minden a rejtekhelyekről é* a bérárak is vagy 30 percenttel estek. A luxus cikkek is zuhannak lefelé, éppen csak a mi a legfontosabb, az élelmi cikkek piacán nem jelentkezik még az áresés, mivel egyelőre még nagyszámú hadsereget kell élelmezni. Ezen a téren csakis a háború teljes befejezése alán várható változás, de olt zuhanásszerű ár­esésekre nem lehet számítani. Most az első, hogy jöjjön meg a béke és ha az árdrágítók nak keserű is a szája ize a mostani át zuhaná­sok hatása alatt, nem szorulnak közsajaálko­­zásra. — meghalt Petőfi Crzsikéje. A régi szép legendás idők utolsó emlékei közül ismét el­távozott egy . . . Már-már az utolsók egyike. Özvegy Török Józsefné szül. Sass Erzsébet hunyta le életének 92. évében fáradt szemeit Szekszárdon, hosszú négy évi kínos beteges­kedés után. Az elhunyt agg matróna Petőfi Sándor utján belekerült a magyar irodalomba is. Testvérje volt ő Sass István dr.-nak, Tolna­­vármegye egykori főfizikusának, ki tudvalé­vőén Petőfinek gyerekkori belső barátja volt. Sass és Petőfi az iskolapad barátságát később is megtartották s az egyre emelkedő fiatal költő többször megfordult Borjádon Sass István szüleinek vendégszerető házában, ahol igazán otthonosan érezte magát s a meleg, közvetlen magyaros vendégszerető hajlék nem egy szép versét inspirálta. Itt ismerkedett meg a fiatal 17 éves Erzsikével, akinek üde, jóságos lelkét nagyon megszerette Petőfi, anélkül, hogy a szerelem mélyebb érzése is gyökeret vert volna a szivében. Jó barátság volt köztük, semmi más s ennek szép emléke a nagy költőnek „Négy ökrös szekér“ cimű verse, amelyet Sass Erzsébethez irt. A tisztes öreg matrónának holta napjáig büszkesége volt ez a szép költemény. Temetése Szekszárdon ment végbe. — feggházzal büntetik az árdrágítókat. A kormány a képviselőházban tett indítványok és a munkásság sürgetése után, végre elhatározta, hogy az árdrágítók ellen ezentúl a legnagyobb szigorral lép fel és az árdrágítást, melyet eddig csupán kihágásnak minősítettek, a miniszteri rendeletek érteimében ezentúl vétségnek, sőt esetieg bűntettnek íekiniik és fogházzal, sőt fegyházzal büntetik. Zalay István, az igazság­ügyminisztérium VI. törvényelőkészitő ügyosz­tályának vezetője már régen foglalkozik ezzel a kérdéssel, s az árdrágitási törvény tervezete már készen áll. Szerinte az árdrágítás nem kihágás többé, hanem vétség, sőt súlyosabb esetben bűntett, melynek büntetése nemcsak elzárás, hanem fogház, börtön fegyház. Ez az intézkedés talán mégis csökkenteni fogja a visszaéléseket, mert ezt a büntetést kényszerű­ségből is komolyabban kell venniök az árdrá­gítóknak, mert eddig nem volt a számukra semmi más, amitől féltek, mint a sajtó pellen­gérje, amelyet azonban a vértanuk pózával szenvedtek el. A törvénytervezetet értesülésünk szerint még az ősz folyamán letárgyalja a par­lament. A rendőrségié nézve óriási megkönnyeb­­bedést fog jelenteni az uj törvény, mert az árdrágitási cselekményeket a jövendőben a já­rásbíróságok és törvényszékek fogják tárgyalni. Színház. Az elmúlt hét a nagyobb érdeklődés je­gyében zajlott le, amit örömmel jegyzünk fel. Túl a. nagy Krivánon c. operettet ismé­telte meg vasárnap este a társulat telt ház előtt, mely nagy elismeréssel adózott a darab fősze­replőinek. Hétfőn este Lengyel Menyhértnek, a kiváló írónak diadalmas, nagyhatású drámája, a Taifun került szinre. Ez estén mutatkozott be a társulat uj hősnője; Biró Erzsi. A fiatal művésznő Kerner Ilona szerepében előnyösen domborította ki tehetségét, meleg fogadtatásra is talált. Méltó partnere volt Simon Jenő (To­­keramo). Szabados László kisebb szerepében szép munkát végzett. Ki kell emelnünk még Deák Gyulát és Csipkés Vallyt. A színi szezon legforróbb estéje és leg­zsúfoltabb háza kedden este volt, a közönség kedvencének: Fáskerti Mariskának jutalomjátéka alkalmából. Amennyi virágot a tisztelők a há­borús viszonyok között be tudtak szerezni, azt mind beszerezték s egész virágesőben^volt része Fáskertinek, amikor a Limonádé ezredes­­ben a közönség előtt megjelent. Szebbnél-szebb virágcsokrok emelkedtek fel a színpadra, olyan tapsorkán keletkezett, amilyen még a színház­­helyiségben talán soha nem volt. Az előadás temperamentumos, gördülékény volt, a szerep­lők — ezt dicsérettel jegyezzük fel — mind­annyian tudásuk legjavát nyújtották. Kelen Rózsi, Mester Karola, Komor Emma, a férfiak közül a kitűnő Simon Jenő, Barna Andor, Deák Gyula, Békeffy és Gábor pompás játékot produkáltak. De különösen ki kell emelnünk a társulat karmesterét: Scary Oszkárt, ki meste­rien dirigált s ez estén mutatkozott be az orchesterben. A felnőttek részére szerdán este Karinthy Frigyes Az elnökné c. 3 felvonásos vigjátéka, ami bohózatnak is beillik, kacagtatta meg a szépszámú és disztingvált közönséget. Szép méltánylásban volt része Bíró Erzsinek, (Go­­bette), ki a szeretni vágyó félvilági hölgyet nagyszerűen kreálta; Komor Emma is sokszor tartotta derültségben a hallgatóságot. Triunte elnök szerepében jól mulattunk Deák Gyula játékán. Rajtuk kívül Simon, Békeffy, Gábor és Gömöry járultak az est sikeréhez. Marfos-Lehár operett, A pacsirta ment csütörtökön és pénteken este mérsékeltebb ér­deklődés mellett gyenge előadásban, amelyről bizony nem sok jót mondhatunk. Kelen Rózsit (Juliska) kell a legelső helyen megemlítenünk, bár láttuk őt már sokszor jobb alakításban. Sz. Végh Gizi ez estén is nagy igyekvéssel játszott. Barna Andornak, ennek a tehetséges színésznek (Zápolyt) alakítása sem elégített ki, különben meglátszott rajta, az egész estén kedvtelenül játszott. Ma este Békeffy Róbert jutalomjátékául a Kis gróf operette megy. Vasárnap este a Limonádé ezredes, hétfőn Biró Erzsivel a címszerepben A boszorkány kerül szinre. Barna Andor jufalomjátéka kedden, Ka­cséit Pongrác régi, óriás sikert elért operetté­jében : a János vitéz-ben lesz. Gábor Tibor, ki oly sokszor kacagtatta meg a közönséget, csütörtökön tartja az Aranyeső-ben jutalom­játékát. MŰVÉSZET. (—) Képkiállitás a főgimnáziumban. A közönségre egy kellemes meglepetés vár a legközelebbi hetekben. A főgimnázium díszter­mében képkiállitás nyilik meg, a mi azonban a mi szemünkben több egy kiállításnál. Most,, hogy bejelentjük ezt a művészi eseményt, nem leplezhetjük örömünket e vállalkozás felett, a mi ígéret a sok közül. i A kiállítás rendezői : Vaszkó Ödön, a mn rajzolónk, kit e lapok hasábjairól előnyöse ismer közönségünk, Rauscher György, ki lap­társunk, a K. H. lévén lett jó ismerősünk és Len­­hardt György. Mindhárman komáromiak. Ezért tartjuk mi különösen fontos eseménynek a képkiáliitást, ezért szeretnők, ha a komáromi közönség a legnagyobb érdeklődést mutatná e vállalkozás iránt. A három ifjú művész növendék ambíció­ját remélhetőleg serkenteni fogja a közönség figyelme és az az elismerése, a mit a kiállítá­­fog juttatni nekik. M. (—) Vaszkó Ödön Budapesten. Sajnálat­tal vettünk búcsút Vaszkó Ödöntől lapunk szép tehetségű rajzolójától, ki jobbnál jobb linoleum metszettel és karikatúrákkal gazdagította lapun­kat. A fiatal művész Budapesten telepedett la, hogy tanulmányait folytassa. Vaszkó Ödön munkásságát mindig élénk érdeklődéssel figyel­tük. Izmosodó tehetsége gyors tempóban fog a fővárosban fejlődni s ezáltal érvényre jutni. A fiatal művész máris egyik fővárosi laptól ka­pott megbízásokat. ne feledkezzünk meg a hősök áruáiról

Next

/
Thumbnails
Contents