Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1918-09-21 / 38. szám

1918. szeptember 21. „Komáromi Lapok 5 oldal. — Személyi hírek. Beöthy Zsolt, illuszt­ris földink, aki az egész nyarat Erzsébet szigeti villájában töltötte, csütörtökön iskolai ügyek­ben Pápára utazott Németh István komáromi ref. püspökkel. — Látogatás a főapátnál. Beöthy Zsolt nagynevű földink, a Jókai Egyesület elnöke, dr. Alapi Gyula főtitkár kíséretében Pannonhalmán látogatást tett Hajdú Tibor főapátnál; a főapát kitüntető szívességgel látta vendégül a nagy­nevű tudóst és bemutatta Pannonhalma sok nevezetességét. Beöthy Zsolt pénteken tovább utazott Pápára. — Uj hadkiegészítő parancsnok. Márialigeti Cseley János cs. és kir. őrnagy földinket a 12-ik gyalogezred hadkiegészítő parancsnokává nevezték ki. Az uj kiegészítő parancsnok Márialigeti dr. Cseley János volt városi főorvos legifjabb fia, ki a háború folyama alatt már több kitüntetésben részesült. Üdvözöljük őt a szülőföldön! — Kinevezés. A király a közokt. minister előterjesztésére Geöcze Sarolta budapesti II. kér. tanítóképző intézeti igazgatót, aki a komá­romi polgár i leányiskola igazgatói tisztét is vi- \ selte az intézet megnyitása idejében, a VI. I fizetési osztályba helyezte. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter j dr. Szabó Tivadar szombathelyi kir. járásbirót j és dr. Gyük László szombathelyi kir. törvény- j széki birót saját kérelmükre kölcsönösen át- j helyezte. Giancz h bajos meghalt. A komáromi ipari és kereskedelmi világnak e>yik számottevő tagja: j Giancz L. Lajos téglagyáros 58 éves korában f. ; hó 18-án Budapesten, hova tanuló fiának nieidá- ■ togatása céljából uíazoti, hirtelen meghalt. Ha- i lálhire megrenditőleg hatott feleségére, kivel a legboldogabb családi életet élte; de mindenütt, ahol ismerték és becsülték, őszinte igaz, rész­vétet váltott ki. Giancz L. Lajos példaképe volt a szorgalomnak. Pályáján ritka energiával dolgo­zott ; erős egyéniségű ember volt. A kereske­delmi téren, mint kereskedő nevét jóHangzásuvá tette, a mi előnyösen ismert volt. Nagy elfog­laltsága me lett is állandó érdek ődéssel visel­tetett a más szakmák iránt és mint kamarai tag hasznos szolgálatokat tett a komáromi ke­reskedelemnek. A megboldogultat családja Ko­máromban helyezi örök nyugalomra. — Kinevezések. A pénzügyminiszter Kraj­­csy József és Jakab Pál pénzügyi dijnokokat a komáromi illetve a tatai kir. adóhivatalhoz id. minőségű kezelőkké nevezte ki. — fi lársadalom sziue. E héten az alábbi adományt kaptuk: A Komáromi Lapok vak alapjára: — Gyűjti a Komáromi Lapok. — Goldring Béla és Manci 4 K. — Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy Kratochwill József gyógyszerész, Ács község köztiszteletben álló régi polgára folyó hó 16-án munkás élete 75-ik, boldog házassága 40-ik évében hosszas szenvedés után Budapesten elhunyt. Elhunytét özvegye, gyermekei s kiter­jedt rokonság gyászolja. Hült tetemeit Ács köz­ségbe szállítják s az ottani róm. kath. temető­ben helyezik örök nyugalomra. — Katonai kinevezés. A király Wenkstet­­teni Czermenka Gusztáv őrnagyot a 6. nehéz tüzérezredben alezredessé nevezte ki. — Magyar név. Kiskorú Koch Lajos kis­béri illetőségű budapesti lakos, kereskedő csa­ládi nevét Láng-ra változtatta a beliigyminister eugedélyével. — Népfölkelöi kinevezés. Az igazságügy­­minister a háború tartamára dr. Koszt Károly népf. bírósági gyakornokot a komáromi cs. és kir. hadosztálybirósághoz, dr. Sperling Otmárt a komáromi cs. és kir. várparancsnok katonai ügyészéhez népfölkelő igazságügyi segédtisztvi­selővé nevezte ki. — Halálozás. Mint igaz részvéttel értesü­lünk, derék földink Schwartz Imre, a ni. kir. 5. honvédlovas hadosztály hadnagya a harctéren szerzett betegsége következtében folyó hó 6-án fiatal élete 24-ik évében Jekaterinoszlávban (Ukraina) elhalt. Korai elhunytét mostohaapja Grünfeld Adolf, édesanyja Grünfeld Adolfné szül. Weisz Regina, Schwartz Erzsi és Hugó testvérei és kiterjedt rokonság gyászolja. Nyu­godjék békével! — Halálozás. Igaz részvéttel vettük az alábbi gyászjelentést: Glatz Viktor m. kir. honv. alezredes és neje Kyzdy-Vásárhelyi Dalma mint , édesanya, valamint özv. Kyzdy-Vásárhelyi lm- j réné mint nagyanya úgy a maguk, mint az j összes rokonságuk nevében tudatják, hogy fe- j lejthetetlen és végtelenül szeretett jó fiuk, illetve j unokája Biberstein és Altengottern báró Marschall j Tihamér m. kir. honv. tüzér-önkéntes augusz- I tus hó 31-én, életének 21. évében váratlanul j elhunyt. A boldogult hült tetemei szeptember j hó 3-án délután 4 órakor fognak Szomoron a j református egyház szertartása szerint örök nyu- > galomra helyeztetni. Szomor, 1918. szeptember j hó l én. Béke hamvaira! — Eljegyzés. Ifj. Koczor Gyula, tart. had­nagy, Koczor Gyula, tekintélyes polgártársunk fia szerdán jegyezte el Joó Mariskát, Joó István árvaszéki nyilvántartó bájos és kedves leányát. — Cskiiuő. Puzsér Endre komáromi könyv­­nyomdász, folyó hó 15-én, vasárnap délután ' fél 5 órakor a komáromi református templom- j ban esküdött örök hűséget Petőcz Mariskának, idős Petőcz Benő és neje Dechy Eszter kedves ; leányának. Tanuk voltak: menyasszony részről i Dechy Ferenc, a menyasszony nagybátyja; vőlegény részről Puzsér Dezső, a vőlegény nagy- j bátyja. j — Fiilöp Zsigmond teuele. A még mindig : orosz rabságban levő Fülöp Zsigmond újság- j iró kollegánk hosszú hallgatás után, nagy örö- ; műnkre megszóllalt s az alábbi levelet irta Bvranyay József dr. kellegánknak. Tomsk, 1918. május 3. Kedves Jóskáin! Bizonyára megkaptad már értesí­tésemet, hogy február végén ide szál­lítottak Tomskba. Azóta itt vagyok egy nagy fogolytáborban, melyben több, mint hétszáz fogolytiszt van el­helyezve. Barakokban lakunk, melyek nagyban hasonlítanak a budapesti kő­bányai tenyésztelepekhez, az eddigi­eknél sokkal szigorúbb őrizet alatt. Hadifoglyoktól nehéz volna ezt a kettőzött figyelmet megvonni, — noha az újságok szerint most semleges ál­lamban vagyunk. Fizetést az oroszok­tól ebben az évben még nem kap­tunk, a dán követség támogat mér­sékelten bennünket, élelmezésünkről az orosz hatóság „gondoskodik,“ ad kenyeret (zabból) húst, köleskását, ezt azonban részben pótolnunk kell lóhusbó! és igy sikerül belenként hatszor paripa-szeletet és pörköltet enni. De azért csak élünk, fő az egészség! Vásárhelyi és Racli szintén itt vannak, egészségesek. Elképzel­heted, hogy milyen nagyon \árom már hazaszállításunkat és remélem, hogy ősszel talán mégis viszontlátjuk egymást. K. nővérednek és D ka.­­nak kézcsókom. Számtalanszor üd­vözöl öreg barátod Zsiga. — Lefoglalták a ruhaszöveteket. A hiva­talos lap vasárnapi száma közli a kereskede­lemügyi minister rendeletét, mely a ruhaszöve­tek kötelező bejelentése iránt intézkedik. Ugyan­ezen rendelet szabályozza a kész uj és. ócska­­ruhák és a textil hulladékok forgalmát is. A rendelet ma lépett életbe. — Hírek az orosz fogságból. Németh La­jos komáromi földink, ki már három éve eszi az orosz fogság keserű kenyerét, 1918 március 7-iki kelettel levelet irt szüleinek, melyben több komáromi és megyebeli fogolytársa életbenlé­­téről ad hirt. Ezek a következők: Godisek j István, Szarka Ferenc, Tóth Lajos Komárom, Mészáros Miklós egyéves önkéntes Komárom­­ujváros, Nagy Mihály Tóváros, Steiner M. Bököd. Nevezettek a levél írásakor Kraszno­­jarszban voltak s jól érezték magukat. — Van lisztünk ! A hét egyik napján egy kocsi állt meg lapunk kiadóhivatala előtt s egy csomó lisztéi telt zsákot emeltek le a kocsiról. A liszt aztán — háború van — a mi redak­­cionkba került, onnét fogják megkapni a Spitzer cég beszerzési csoportjának tagjai. Hogy miért mondjuk el ezeket ? kérdi a nyájas olvasó. Hát azért, mert még megtörténhetik, hogy egy-két ember csempészhirünket kelti. — CskDoő. Komlósi Zsigmond és Simonies Katalin szeptember hó 15-én vasárnap délelőtt 11 órakor a komáromi református templomban esküdlek egymásnak örök hűséget. Tanuk a menyasszony részéről Mikulás István, a vőle­gény részéről Kiss Sándor voltak. — fi uidékre is kiterjesztik a lakásépítés! akciót. Szterényi József báró kereskedelmi mi­niszter tegnap leiratban felszóllitotta a vidéki kereskedelmi és iparkamrákat, hogy kövessenek el mindent az építé-i anyag termelésének foko­zására. Mihelyt lehetséges, és bizonyos, hogy rövid időn belül lehetségessé is válik, a kor­mány lakás-yitési akcióját kiterjeszti a vidéki városokra is. — Mit mondanak a kereskedők? Cimü cikksorozatunk közlését — anyagtorlódás miatt — jövő heti számunkban folytatjuk. — H magyarországi dohánytermelés. A magyar dohánytermelés úgy területben, mint az elért minőség szempontjából nagy visszafejlő­dést mutat. A legutolsó békeévekben a dohány­terület mintegy 800C0 hold volt, 1917-ben már csak 50000. A holdanként!' hozam 1913-ban 750—800 kilogramm. 1914-ben 700—1000, 1916-ban 650, mig 1917-ben csak 450kilogramm, 1916-ban már nagyon lehetett érezni a ker­tészhiányt is. 1917-ben a háborús termelési nehézségen kívül a nagy szárazság folytán az előző évnél is kisebb volt a termés. Az idei termés közepesnek Ígérkezik, de a tavalyit nem fogja meghaladni. Színházi tréfa. — At. társulat. — Megszólal a csengő, szétszalad a függöny, megkezdődik az előadás. Játszanak a színészek, ki jól, ki rosszul, majd ismét csengetnek a t. publikum tapsol, vége a felvonásnak, azután a darabnak. Mi következik ezután ? A lapokba a színházi kritika. Rendesen nem objektiv ez a kritika. Vaszkó Ödön, lapunk fiatal, kedves és fáradhatatlan rajzolója is végignézett pár előa­dást és kritikáját rajzban örökítette meg. Azokat fogja lerajzolni, akik jók, akik a színen sok tapsot kapnak. Fogadja a közönség, a t. társulat ezt az újszerű „kritikát“ és ... őrizze meg a névtelen imádó a kis kardalos képét, amelyet szintén közre fogunk adni, ha jól alakit. C—^ v Nem a pódiumon játszik. A pénztárba szokott ülni. Kedves ember, szeretik minden­felé. Mert a színháznál főember, azért hozzuk pár vonásban az arcképét. Ki ez? Nem kell megmondanunk, hisz aki látta a Médi-t, az sokat kacagott rajta. De most már búcsúzunk. A szerkesztő ur dühöng, nagyon mérges, hogy nem a höl­gyeken kezdtük. Pedig azoké az elsőség. Hölgyek és urak ! A viszontlátásra ! Meos,

Next

/
Thumbnails
Contents