Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1918-08-10 / 32. szám
2. cJdal. .Komáromi Lapok-1918. augusztus 10 Csak a szegény embernek mutatnak ajtót, ha panaszaival előáll s csak tőle tagadnak meg minden támogatást az egyenlő igazságosság nevében. Az egyenlő igazságosságot az ő számukra találták ki s ez abban áll, hogy valamennyivel szemben egyenlő igazságtalanság történik. Oh, be várjuk azt az időt, mikor a rongyos forint és a sima ezres újra összeházasodhatnak egymással, az emberiség fajdalmainak enyhítésére s a szomorúságok és igazságtalanságok megszüntetésére ! Magyar lányok. A háború utáni időre gondolunk. Szakítsunk már egy kicsit a vérrel és a sóvárgott békeidők nagy feladataira térjünk rá. Igen kedves, hófehér témát hozunk itt elő. A magyar lányok békeszerepléséről mesélünk valamit. Mondják: kényes a nő kérdés. Kevés a férfi, sok a nő; ez a probléma nyitja. Részben igen, de a probléma mesterségesen is hízik. Minden társadalmi osztály, szolga, iparos, kereskedő, lateiner, diplomát nyomkod a leány kezébe. Tanítónő meg hivatalnokkisasszony lesz a sarki hordár lányából ép úgy, mint a törvényszéki biró leányából. Hogy micsoda szerencsétlen politika ez, azt mindenki látja. Korántsem a tanulás ellen kardoskodunk mi itt. Csak a leánynevelés impraktikussága, a kisaszszonykodási mánia ellen. Nőnevelésünket praktikus irányba kell terelni. Ez szól minden társadalmi osztálynak. A hivatalnokok hangosan sirt nyomora még rikítóbb a hivatalnoknők, a tanítónők táborában. Mert a női hiúságtól fokozott több igény még kevesebb fizetésen kínlódik, mint a férfiak kisebb igénye. Nem lenne-e helyesebb a nőnevelést a magyar gazdaság oly nagyfontosságu törekvéseivel egybekapcsolni és a nőket gyakorlati, ipari és kereskedelmi, kézműves, gazdasági pályára nevelni? A konyhakertésznő, az építőmester kisasszonyok, a füszerkereskedő őnagysága, a divatárus úrnő ép oly méltó a tiszteletre, mint a vasúti pénztárosnő, postásnő, vagy a kis fizetéssel vergődő tanítónő és hivatalnok kisasszony. Ebbe az irányba terelve a népnevelés női részét, óriási hasznot hoznánk a magyarság gazdasági fellendülése érdekében. Természetesen nem a kisasszonykodás, a íoilette verseny lenne a magyar lányoknak itt megjelölt békemunkaköre, hanem: a dolog, s főleg a két kéz munkája. Csakhogy azért nem a nyomorúságos XI. fizetési osztály sovány kenyere járna, hanem a szabad pályák anyagi jóléte, ami viszont a férjhezmenést is igen megkönnyítené. Ilyen irányban lenne a legegészségesebben levezethető a magyar nőkérdés problémája. Persze a nőkérdést csak a békés viszonyok szempontjából tekintjük és veszszük bírálat alá. A mai háborús helyzetben természetesen más mértéket keli alkalmaznunk, mert most a női munkaerőre minden téren erős szükség van. Azon a téren is, a hol békés viszonyok közt a nőt nem szívesen látjuk éppen a saját érdekében . . . Őszi gondok. gyűjtötte össze, hogy az oroszok északi oldalába jusson. Ennek a műveletnek az elhárítására az oroszok északi szárnyukat a Mackensen hadsereg irányában tolták el, ami a 4. és az 1. hadseregnek, valamint Woyrsch hadcsoportjának alkalmat adott arra, hogy az ellenséget hatalmas lökéssel a Szreniawa mögé szorítsa vissza. Ugyanakkor azonban a Ljubicsics csoportot az oroszok déli biztositó csoportja visszanyomta és ezért a 4. hadsereget szintén vissza kellett vonni Krakóra. A mindkét oldalon megnyilvánuló törekvés, hogy az ellenséges szárnyat átkarolják, a limanowa—lapanowi döntő csatához vezetett, amelyben az oroszokat ötven kilométerrel vetettük vissza. A harcvonal most a Bzurától a Rawkához, Policához és Nidához vezetett, onnét tovább a Dunajechez és a kárpáti szorosvonal visszavétele után (1914 végén) ezen a vonalon keresztül. Ezen a harcvonalon egész télen keresztül kora tavaszig rettentő tusa tombolt, amelyet a természeti nehézségek valódi titánharccá avattak. Keleten Pflanzernek 1915 januárjában Jakobenyig és Kirlibabáig kellett visszamennie; a Középkárpátokban az oroszok a Magyarország Őszi gondok szürke varjai lepik el az emberi lelkek sivár tarlóját. Még a kánikula napja perzsel, de az ősztől félő, a téltől irtózó gond már megérkezett. Az apa végignéz a a családon, seregszemlét tart az élet folytatására hivatottakon és úgy találja, hogy már ma kezd a tél miatt kétségbeesni, szinte el is késett vele egy kicsit. Itt egy beváltást remélő cipőjegy, amott egy sorszám a majdan kapandó cipőjegyre, még tovább egy kétes remény egy sorszámra. Van ellenben cipőhivatal, borközpont és Népruházati Bizottság. Az őszi ruhánkból még annyi sincs, ebben a kormányrendelet vajúdik a nincstelenség keserű fájdalmai között. Őszi és téli ruházkodásunk pokla ime, jószándékkal van kikövezve. Ankét ankét hátán, az egyik eszmecsere megöli a másikat, az egyik hatóság gyilkolja a másikat és minden összecsapás után kifáradva azt konstatálják, hogy kevés, nagyon kevés a mennyiség, amit el lehet, el kell osztani. A számtani műveletnél, amit ma a hivatalokban végeznek, csupa tört-szám az eredmény, mert könnyebb lenne az osztót elosztani az osztandóval, mint az osztandót az osztóval, vagy lefordítva az aritmetikai nyelvet, sokkal több a félmeztelen eszkimó, mint a bőrét kínáló fóka. Tisztában vagyunk a nehéz helyzettel, amibe azok jutottak, akiknek bibliai csodatételeteket kellene itt közöttünk megismételniük, sajnos, krisztusi erő nélkül. A megoldási mód valószínűleg mégsem az, hogy készülő kormányrendeleteken hónapokon át radírozzanak és betűkön nyargalva gázolják le reményeink silány vetését. Gondolják meg, hogy az őszi gond minden család ajtaján bekopogtatott már. Gyorsan szét kell osztani tehát azt, ami még előkaparható. Mert meggyőződésünk az, hogy megint csak több van, mint amennyi látszik. A bűnös manipuláció mértéke talán nem olyan nagy, mint az élelmiszereknél szokott lenni, de a bűn sokkal súlyosabb. A bűnösöket megfogni, a rejtekhelyeket felkutatni, mindez csak úgy sikerülhet, ha a tétovázást, a fölöslegesen sok mérlegelést, a túláradó eszmecseréket száműzik. Ezek nem a háborús élet harci eszközei. És nem azok a gúlában egymás fölé rakott hivatal-tömegek sem. De ha a minisztériumokban mégis a gulaalakban felépített hivataltömegekre gondolnának, amikor őszi gondjainkat akarják eloszlatni, akkor igen könnyen megeshetik, hogy ezek a minden gyakorlati érték nélküli piramis óriások fogják hirdetni icike-picike jóakaratuk szomorú és feltámadásnélküli halálát. Több cselekvést, nagyobb gyorsaságot és igen igen sokkal kevesebb bürokratizmust kérünk ! felé néző lejtőkre szállottak le és egészen a bártfa—huszti vonal közelébe jutottak. Január végén csapataink német kötelékekkel keverve, előretörésre indultak, elérték a hegység gerincét és felszabadították Bukovvinát. Csak az időjárás leküzdhetetlen viszontagságai akasztották meg a további előnyomulást. Csupán Böhm-Ermolli jutott tovább előre harcok közben Cisna és Baligród között; az volt a terve, hogy kezet fogjon Przemysl védőivel, de a kísérlet megakadt a jég- és hómezőkön, úgy, hogy az erőd március 22-én az éhségtől kényszerítve, kapitulálni volt kénytelen. Ostromló hadseregének felszabadulása után az oroszok újból megrohanták a Kárpátok egész védbástyáját. A védők ismét a hegység déli lejtőjén helyezkedtek el, de harcvonalunkat az oroszoknak nem sikerült megkerüléssel felgöngyölni. Április végén e harcok heve ellanyhult; az ellenség félmillió emberrel fizette meg azt a kísérletét, hogy a Kárpátokon át a magyar alföldre jusson. Ez a súlyos vérveszteség, az érezhetőbb lőszerhiány mellett, csakhamar végzetévé vált az oroszoknak. A szövetségesek döntő offenzivára indultak Gorlice-Tarnow vidékéről, ahol Hadi árvák elhelyezése. Gondoskodás a siketnéma hadiárvákról. Az Országos Hadigondozó Hivatal az Izraelita Siketnémák országos Intézetében (Budapest Vil., Bethlen tér 2. sz.) húsz ingyenes helyre pályázatot hirdet. » E helyekre, amelyek 1918 év szeptember hó első felében fognak betöltetni, magyar honos 7 és 10 év között levő siketnéma fiú és leány hadiárvák felekezeti külömbség nélkül pályázhatnak. A felvett siketnéma hadiárválc az intézetben teljes ellátásban, ruházásban, nevelésben, részesittetuek, ami egyelőre csak egy évre biztosittatik. A felvételi kérvényhez — amelyet a hadiárva törvényes képviselője ir alá — csatolni kell: 1. A hadiárva születési anyakönyvi kivonatát (keresztlevelét) 2. Atyjának hősi halálát igazoló halotti anyakönyvi kivonatot, annak hiányában a katonai parancsnokság, vagy a tábori lelkészt értesítését, vagy a Vörös Kereszt egylet tudakozódó irodájának a hadbavonult hősi haláláról vagy eltűnéséről szóló értesítését. 3. A hadiárva siketnémaságát, egészségi ála harcvonal könyököt alkotott. A keletnek meghosszabbított kárpáti harcvonalat a szögleészaki szárnya oldalról védte és egy gorlicetarnowi áttörés sikere esetén begöngyölithető lett volna. Mialatt az áttörőcsoportot Mackensen alatt készenlétbe helyezték, az oroszok figyelmét á harcvonal más pontjain kötötték le tüntetésekkel. Május 2-án rövid, heves tüzérségi előkészítés után a gyalogság támadásra indult és áttörte az oroszok háromszoros, kitünően megépített állásait. Az áttörőcsoport gyors előrehatolása a következő napokon az északra csatlakozó hadsereget is magával ragadta. E hatalmas lendülettel szemben az oroszok kárpáti seregének, hacsak nem akarta magát elvágatni, nem maradt más hátra, minthogy szintén a visszavonulás útjára lépjen. Szakadatlan üldözés közben hadseregeink elérték a San-vonalat; az oroszok május 12-én az uzsoki szorostól keletre is meghátráltak. A Sannál, ahol Radymno, Jaroslau, Sieniawa és Przemysl helységeknél erős hídfők voltak, erősítések harcbavetésével tovább támadtak. A dühödt ellentámadások dacára ezek a megerőditett helyek junius 3-ig mind a szövetségesek Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-féle használata valódi áldás gyomor1 bajosoknak és székszorulásfcart ? szenvedőknek az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt telje sen rendi)8 hozza.
