Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1918-07-20 / 29. szám

19 18. ja^iurf 20. 5. oldal. — fl Izraelita Jótékony Egylet közgyűlése. Egy füzet fekszik előttünk, a Komáromi Izra­elita Jótékony Egylet és az általa fentartott menház 1917. évi ötvenedik pénztár és vagyon­kimutatása, amelyet az egyesület buzgó és min­den nemes ügyért lelkesülő elnöke: Fried Miksa terjeszt elő. Az elnöki jelentés legelőször külön fejezetet szentel az egyesület megboldogult társ­elnöke és egyik alapítója dr. Szepesi Zsigmond emlékezetének és kegyeletes szavakkal örökíti meg a megboldogult bokros érdemeit, majd meleg szavakkal pareutálja el a múlt évben el­hunyt Haasz Adolf, Kaufmann Mór, Lőwy Béla, Lőwy József, Weisz Lajos és Weisz Füiön ta­gokat, kik az egyesület ügyeit mindenkor szi­vükön viselték. A szegények segélyezésére több mint há­rom ezer koronát fordított az egyesület, mely maga is kevesli, hogy csak ennyivel segi.hetett. Őszintén vallja be; „Sajnos, e tekintet«.en a t. tagjaink minden áldozatkészsége dacára sem voltunk képesek a hozzánk fűzött reményeknek teljesen megfelelni, a napról-napra emelkedő drágaság arányában kellő segélyt nyújtani nem tudtunk!“ A menházban jelenleg 5 agg kap teljes ellátást. Az egyesület 60 gyermeket téli ruhávJ és cipővel közel hatezer korona költséggel, felruházott. A menház, melyet negyed fél évig ön­kéntes felajánlás folytán hadikórházul használt a katonaság, a múlt évben felszabadult, melyért Antal Hugó dr. főtörzsorvosnak hálás köszö­nettel adózik az elnöki jelentés. Megemlíti ezután a jelentés, hogy a város május havi közgyűlése a Hajnal-utcát Fried Kálmán-utcának nevezte el és javasolja, hogy a választmány abbeli határozatát, hogy a men­­házon nagylelkű elnökének, néhai Fried Kál­mán képének relifjét elhelyezi, hajtsa végre. Az egyesületnek vagyona 124,507 K 25 f. és tagjainak száma 128 Az egylet jubiláris közgyűlését f. hó 21-én délután 4 órakor tartja a hitközség tanácster­mében. Ölvén esztendő nagy idő. Az egyesület ötven esztendős közhasznú munkásságra te­kinthet vissza, amely munkásság jótékony ha­tással volt azokra, akik élvezték. Az egyesületet jubiláris közgyűlése alkalmából szívesen kö­szöntjük és kívánjuk, hogy feladatát a jövőben még nagyobb sikerrel tölthesse be, amelyre kü lönben Fried Miksa elnök buzgósága a garancia. — 0 tataiak dicsérete. A Nagybecskereken megjelenő „Torontál" c. laptársunk a követ­kező hízelgő sorokat irja a tataiakról: — „12400 koronát hegedült össze a 12-es gyalog­ezred cigányzenekara a rokkant-alap javára Tatán. 12400 korona két nap alatt! Vájjon a rokkant katonák, hadiárvák, hadiözvegyek ügye tette oly bőkezűvé a közönséget, vagy az a finom fülbemászó zene csalta ki művészetével a zsebekből ezt a pénzt, vagy a jótékonyság és a műélvezet karöltve eredményezte ezt a nagy summát? Akárhogyan van is, Tata városa kitett magáért és tündöklő példát adott bőke­zűségével, tündöklő követendő példát azoknak, akikben még él hazafiság.“ — N-jjyvenaves tataikor«. Giesswein Sándor dr. prelátuskanonoknak és iskolatársai­nak Julius 9-én volt a negyvenéves felszmtelési évfordulója*. Ez alkalomra Győrbe érkeztek : Mohi Adolf volt tatai apát, most soproni kanonok. Farkas Sándor, Felber János, Krahl János, Németh G vbor, Reibach Ferenc. Jelen voltak még Giesswein dr. osztálytársai közül: Veninger Ernő, szőnyi esoeres, Cser Vendel ácsi plébános és Varga Pál. Kimentették ma­gukat Zehetbauer Ottó, Weber Antal és Maár József. Giesswein prelátus a székesegyházban szentmisét mondott, amelyben iskolatársai se­gédkeztek, utána testületileg tisztelegtek Fetser Antal megyéspüspöknói. Giesswein dr. a IV. éves theologusok számára 500 K. alapítványt tett. Elhatározták, hogy öt év múlva uj találkozót tartanak Mariaze lben. Giesswein dr. iskolatársait délben vendégül látta magánál, ahol megjelent dr. Balics Lajos prelátuskanonok, püspöki hely­­nök is. — Hadikölcsönre- VI. vagy VII. hadiköl­­csön ellenében életbiztosítás utján kétszeres névértéket ad Vili. hadiköicsönben a Triesti Általános Biztositó Társulat (Főügynökség a Komáromvidéki Takarékpénztár R. T.-nál.) „Komáromi Lapok * — Nyugtázás és köszönetnyilvánítás. A tatatóvárosi Vörös Kereszt választmány által reudezett és a tizenketteseknek Tatatóvároson f. hó 6. és 7-én megtartott művészestélye, tánc vigalma és sétahangversenya alkalmából felül­fizetni kegyesek voltak: Troykó György, Richter Fr'uyes 200 -200 k, Noll Miklós, N. N. ÍOO -100 k, Szabó Kálmán városi főügyész 90 k, Menich I Iván, Szarvas Jenő 50—50 k, Schlesinger Ad >lf 60 k, Bíró D tfurLh Mórién\ dr. Körmendi Lajos 30 -30 k, Weisz H irmán 25 k, Linden berg Adolf, Szabó Andor tüzirhadn tgy, Bauer Samu, Leopold Zugm ind, N. N., Leopold Adolf 30—30 k, Főhadnagy 19 k, Htvas Sin 17 k, B -esőn János, Mihály Endre, Fogassy Kázmér 15—15 k, Dukovits László. Koha Ede, Vécsey Ferenc, Bauer Sándor, Weinberger Márton. Weiser Karoly, Hiti N., Düinszky Géza, Lrng Gyula, Motesiczky Pál,Dubovszky ezredes, Mich! G z i, Pollák Hugó, Lumpért Károlyná, Veszel Gyma, dr. Bulla Jáuosné, Petőcz Jánosáé Kő­in írom, Vermes N., Krauiz Mir 10—10 k, Janis Ferenc. Mura Mészáros József, Köln Ede 9—9 k, Hüttner Jenőné, Kálmán Béla, Eugla i der Jakabue, Kohu Endre, N. N. 8—8 k, N. N. Noll Miklós, Peiőczne Komirom 7—7 k, Húsz zászlós, Weszel Gyu'a, Tóth Gyula, Korpics N., Ü i Gibor 6 -6 k, C állag Tóváros, Kapitány, Tizenkettes, Huszonkettes, N, N., König Ferenc hadnagy, S. A. Komárom, Ceglédi Komárom, Woif A beimé, Strausz Jakab, N. N., N. N., Rossek főhadnagy. Dnró hadnagy, Kálmán Ernő, Hoffsr N., Sark Klímán, «Somló Síndor, Hoff -r Aladár, Rűner Jóswfné, HerjCíeg hadnagy, Menich D mes, Renglovic-, R-übergar Be a, Liudenberg József, Tumássy Káimánné, Faragó Ignác, N. N.. C .ibor Pál, Wenninger főhadnagy, Búhn Gyula, N. N„ Ő"i Gabor 5 5 k, Ismeretlen, Farkas József gépész, Gorvik József, Lugosy Gyuláné, R chter. Major József, Sonntag Herman, N. N., N. N., Rikóczy Lajos 4—4 k, N. N., Zorela, N tgy Mihályné, Ruzicska M.-né, H rbek, ß ihm Gyula, Havas, Veréb Sándor, Schiífl er J., Hoff sr N, Schlesinger Adoifné, Veszprémi Mmóaé, Uuné iy Olivér aé, N N. 3—3 k, Proder Mihály, Berlha Imre, N. N., V trgu Lajos, Frank Gyula, N. N., N N., Hüttner Géza, R tff-1 János, Vámosi fi .'érek, R hbergeriG, Ámonné. Trattner, Kliinitz Kugelmayer leányok, Tichiár N , Oliva Bertalanná, Schwarz József, N N., Simon Emanuel, N. N , Tóth Julianna, N. L. Komárom, Luszüg N., N. N,, Fiedler őrmester, Szántóné, Bilszky La­­josné, Dabrava N., Kanter, Király, Henkeiné, Penyicska, Könczöl 2—2 k, dr. Breuer Amin, N N., N. N.. N. N.. Rákócziné, özv. Tóth Ka­­r ilyné, Horváth János, Kanarek N, N. N., N. N., N. N.. N. N., Uukász József né, Du sasz Jenőné, Király Imre, Fridrichne, Tarjám N., Nagy La­josáé, N. N., N-igy Viima. Vicziáu, Tar János, Mérő J, N. N., N. N., N. N., N. N., N. N., N. N., N. N., Buiyai hadaagy, Schau, Stepaaek, Fogj Miksáné, Huszka, Vörös Juliska," Vajda Irén, N. N., Szűcs tamr, Euek-s tanár, Tanár, N. N., Singer L, X. Z. X. X, Böhm, N. N.. D. M., Ruzicska, Séfért, Uhl főhadnagy, Bilogh, Szőllős, N. N., N. N. I — l k, N. N. 40 fi iér. Stjuos, hogy a felü fizetők sorából soisan kimaradtak, mert a jegyváltásnál némelykor oly nagy volt a tolongás, hogy lehetetlenség volt a neveket feljegyezni. Köszönetét kell mondanunk a fel­ajánlott sátrakért Hiber Józsefnek, Láng Kál­mánnak, Pekartsik Ferencnek, Knapp Károlynak és Gruber Józsefuének; továbbá az ajándékozott virágokért Klotz Ignác esperes plébánosnak, Schau Vilmos uradalmi főkertésznek, Bihari Ferencnek, Terbák Antalnak, H rezeg Józsefnek, Tamás Józsefuének és többeknek, kiket felje­gyezni nem sikerült: végre a tombolatárgyakért a gyűjtőknek: Wenninger Vilma, Mihály Sári, Tamásy Jolán, Eng änder Ilona, Piuhár Iréu és Hüttner Géza; az adakozóknak: Lukács Józsefné, Nagy Ferencné, Weinzierl Irina. Wenninger nővérek, dr. Tribeisz Alajosáé, RúnerTerus, Diósy Manci, Iza, Haber és Fenlős nővérek, Trulzer Ignác, Kálas Sunu, Sós Peter, Spelter Henrik, Molnár János, Wolf Albert, Kanter Ernő, Weisz Iván, Nagy Z-igmondné, Gruber írónké, Eng ä ider Jakabué, Galambos Jánosáé, Vogelné, Weszel Terms, Lindenberg József, Pro­­hászka Sándor, Nesztlinger M., Böhm Gyula, dr. Garzuly József, Kellner Évike. Berger, Hógyi, Penyicska, özv. Szalayné. Hanák Sándor, Schreiber, Major László, Havas Ferenc, Kozma Gózáné, Kaszak József, Schiftler Ignác, «Michl Géza, dr. Kellner Zsigmondné, özv. Raditz Zsigmoiidué, S-imu sz Jakab, b író D.tfurth Mó­ricáé, Steiuberger, Nobel Adolf, Troykó Györgyéé, özv. Braun Károlyné, Breuer Sándor, Lindenberg Zsigmond, Friedmann, Hacker Richard, Weisz Hermann. Köszönetét mondunk a hitbizományi uradalomnak, hogy a pezsgőt 25 százalékos árengedménnyel és zöldgalyakat és fuvarokat adui szives volt. Richter Sátánénak é3 Pollák Hugőnénak, hogy szivart és cigarettát adomá­nyoztak. Legnagyobb köszönettel tartozunk mégis a megjelent és áldozatkész nagyközöu­­segítek, mert a meglepj siker csakis neki kö­szönhető legelső sorban. Örömmel láttuk kö­rünkben több komáromi ur kíséretében vár­megyénk alispánját és Komárom város polgár­­mesterét, kik megtisztelő megjelenésükkel nagyra­­becsülésünket váltották ki. Fogadják miudiny­­nyian a tatatóvárosi Vörös Kereszt választmány nevében leghálásabb köszönetü ík ismételt ki­fejezését. Báró Ditfurth Móricáé, elnök. — „Megpróbáltam mlad nélkül élni“ KáUay Jolán, a komaromiaknak is kedves isme­rőse, a győri színtársulat talentumos tagja, a inu't héten Pápán, ahol vendégszerepelt, meg­­mérgezte nugát. Egyík hátrahagyott levelében csak ezt a közismert dalt irta le: Megpróbáltam nálad nélkül élni! Azt hittem, hogy elfelejtelek, Nem akartam rólad már beszélni S letagadtam, hogy szerettelek. Ez a pár sor mindent megmagyaráz. A gyorsan előhívott orvosi segítségnek azonbau skerült megmenteni a reménytelen szsreimes kis színésznőt. — fi 31-es honuédeknek. Halmos Sándor tart. főhadnagy és Pathó Gyula tart. hadnagyok ál­tal iniciált és a tatatóvárosi Vöröskereszt vá­lasztmány által f. hó 6-án és 7-én rendezett miivészestély és sétahangverseny meglepő fé­nyes sikere azt a közóhajt váltotta ki, hogy hasonló ünnepély rendeztessék a 31-es honvé­dek özvegyei, árvái és rokkantjai javára is. Báró Ditfurth Móricáé a tatatóvárosi vörös­­kereszt választmány elnöke, kinek mint főren­dezőnek az érdeme legelső sorban a tizenket­tesek estélyének fényes s kere, a legnagyobb örömmel tette magáévá az eszmét és igy re­mélhető, hogy a Vöröskereszt választmány a 31-es honvédeknek is rendez hasonló estélyt, a nagyközönség pedig meghozza a fényes siker­hez — miként a tettek bizonyítják, — az anyagi áldozatot a hős honvédek élet- és váráldo­zatáért. — Síaruasuadászat. Csicsó község határá­ban annyira elszaporodtak a szarvasok, hogy vadászatukról kellett gondoskodni, mert a ter­mésben igen nagy kárt okoztak. Vasárnap is rendezeti a gróf Kálnoky uradalom ilyen szarvasvadászatot, amelyen Décsy Jenő csicsói jegyző egy hatalmas példányt terített le. — Bakahutnor. Egy tizenkilences baka levelet irt a napokban a menyasszonyának, melyben a Piave melletti olasz harcok törté­netét ékes rigmusokban mondja el. Beszél a nehéz napokról, beszél a sok szenvedésről, végre pedig tőről metszett magyar humorral a következőkép zárja be verses levelét: A sok magyar fiú kitart mindhalálig, • Mert ez a magyarra dicsőséggé válifc . . . És most már soraim ezennel bezárom, Mert a menázsimat éhesen, fáradtan, Türelmetlen várom. — Ilyiloántartják a hadikölcsönjegyzéseket. A hadügyminisztériumban nemrég nyilvántartót állítottak fel és pontos listát vezetnek arról, hogy a hadügyminisztérium szállítói közül kik és milyen mértékben tettek eleget aláírási kö­telezettségüknek. A hadügyminisztérium példá­ját most a többi minisztériumok is követik, ugyanilyen nyilvántartókat állítottak fel, ahol a velük üzleti összeköttetésben álló felek jegyzé­sét éber figyelemmel kisérik és bárminő kérés­sel fordul a gazda, iparos vagy kereskedő az államhoz, mielőtt kérése felett a döntés meg­történne, előbb pontosan megvizsgálják, mennyi hadikölcsönt jegyzeít és azután mérlegelik, hogy kívánságát teljesithetik-e. Akik még nem je­gyeztek hadikölcsönt, vagy úgy érzik hogy nem jegyeztek eleget, azoknak a meghosszabbított határidőben még módjuk van mulasztásukat pótolni.

Next

/
Thumbnails
Contents