Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1918-12-28 / 52. szám
1918 december 28. „ Komáromi Lapok “ 3. oldal. is megtűritek“. Helyzetünk igy tarthatatlan, miért is kérjük Méltóságodat, hogy intézkedni méltóztassék, hogy ezen izgatásnak mielőbb vége szakittassék. A gyűlésen panasztárgya volt, hogy Méltóságod az előde megjelenő küldöttség előtt kijelentette, hogy a jegyző helyett válasszanak, akit akarnak, sőt az arra nem hivatott és nem képesített egyén neveztetett ki jegyzővé. A jegyzőt a még most is fennálló törvény rendelkezése szerint a képviselő-testület választotta életfogytiglan s állásától csak fegyelmi utón mozdítható el s igy nincs jogában a népnek addig választani, mig a jegyző fegyelmileg elmozdítva nincs. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy Méltóságod állítólag képesítés nélküli embert nevezett ki. Ez a jegyzői karra megszégyenítő, amely sem a községre, sem a közigazgatásra előnyös nem lehet. Érthetetlen volt előttünk ezen rendelkezés, mert a jegyzői pálya az, amely hosszú gyakorlatot kíván s még a magasabb oklevéllel birók sem boldogulhatnak itt s csak akkor nyugodtunk meg, mikor Alispán ur kijelentette előttünk, hogy Méltóságod a jegyzőkkel szemben nemcsak hogy nem viseltetik ellenséges indulattal, hanem ügyünket készséggel támogatja. A gyűlés határozatából kifolyólag felkérem Méltóságodat arra is, hogy a jegyzőkkel szemben követendő minden eljárásban haigassa meg a vármegyei jegyzői nemzeti tanácsot s csak az attól nyert felvilágosítások után tegyen intézkedést. Méltóságos kormánybiztos Ur! Mi jegyzők önhibánkon kívül a legrosszabb helyzetbe jutottunk. Nekünk nincs pártfogónk, egyedül magunkra vagyunk hagyatva s csak ügyünk igazságában bizhatunk. A belügyminiszter úr nagyon megígérte a legmesszebb menő támogatását s ugyanazért egy kormánybiztos urat is nevezett ki, aki készséggel vállalkozott ügyünk megvédésére. így az országos rendelkezés meg lesz. Dehogy ezen rendelkezések végrehajtassanak, első sorban Méltóságod jóakaratu támogatására van szükségünk. Első sorban is szükségünk van, hogy a rend és nyugalom helyre álhon. Ezt pedig másként, mint erélyes intézkedéssel helyre állítani, nem lehet. A teljes szabadságot a népünk úgy értelmezi, hogy mindenki szabadon tehet azt. ami neki tetszik, már pedig ez csak anarchiára vezetne. Kell, hogy mindnyájan meghajoljunk a törvény előtt és azt tiszteletben tartsuk. Szükségesnek tartjuk az állásukat elhagyni kényszerült jegyzők ügyét hatóságilag sürgősen megvizsgáltatni. Ezt kivánja karunk érdeke és becsülete. Aki bűnös, bűnhődjék ! De kivárjuk azt, hogy az izgatok szigorúan megbüntettessenek. Ha a kívánságaink teljesülnének, a helyzetünk javulna. Császár, 1918 december 16. Kész szolgája Szakáll Rezső a vármegyei jegyzői nemzeti tanács elnöke. 9 Műi ÉütaslM lila i F. hó 20-án másodszor gyűltek össze városunk közalkalmazottjai, hogy az első össze- j jövetelükön kiküldött huszas bizottság jelentését í meghallgassák és a végleges egyesülést megejtsék. A vármegye nagytermébe összehívott közgyűlést az ideiglenes elnök megnyitván, rövid ; bevezetés után átadta a szót az előadónak, , akinek minden irányban való felvilágosító je- I lentése után a közgyűlés a következő határoza- j tokát egyhangúan fogadta el. 1. Megalakítja a komáromi közalkalma- j zottak tanácsát. 2. A tanács ügyeinek vezetésére egy el- j nőkből, 2 alelnökbő), egy titkár, egy jegyző, egy pénztárnokból és egy ellenőrből álló tisztikart választ. 3. Megválaszt kebeléből egy 25 tagú bizalmi tanácsot, amely hivatva van arra, hogy minden a komáromi közalkalmazottak összesége elé tartozó, valamint bármely a közalkalmazottakra vonatkozó és eléje terjesztett ügyben javaslatot tegyen, illetve véleményt nyilvánítson. 4. A bizalmi tanács tisztikarát magából választja meg. 5. A megalakulásról a soproni közalkalmazottak tanácsa értesittetik. 6. A komáromi közalkalmazottak tanácsa, mint ilyen testületileg belép a Budapesten megalakult „Köztisztviselők és altisztek országos kamarájába“ s erről úgy a soproni tanácsot, mint a kamara budapesti központját értesíti. 7. Teljes egészében magáévá teszi a soproni tanács által elfogadott programmot, s erről a 6. alattiakat ugyancsak értesíti. 8. Kimondja, hogy a megalakított tanács minden politikai párttól független, s mint ilyen, testületileg semmiféle politikát nem üz, de a tanács minden egyes tagjának az országos politikát illető meggyőződését tiszteletben tartja, illetve azoknak az országos politikai pártok bármelyikéhez való csatlakozása tekintetében befolyást nem gyakorol. Hangsúlyozza egyúttal, hogy minden, még politikai párttal is készséggel együtt működik mindaddig, amíg érdekeik közösek és főleg amíg bármely helyen alkalmazottak erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméről és támogatásáról van szó. 9. Kifejezetten közreműködni óhajt a város gazdasági életében, a testület képviselői révén helyet kér a város közgyűlésében, s minden erejével oda törekszik, hogy a város emelése, szépiíése és felvirágoztatása érdekét a rendelkezésére álló eszközökkel és a tagok önzetlen közreműködésével is támogassa. Ennek érdekében közreműködni óhajt abban is, hogy a város minden igaz törekvését, az egész társadalom minden egyes rétegének békés és megértő együttélését előmozdítsa és biztosítsa. Erről a város közönségét a hírlapok, polgármesterét pedig átiratilag értesíti. 10. Mára mai közgyűlésen aláírási iveket bocsát ki avégből, hogy az azokat aláirottak, mint a komáromi közalkalmazottak tanácsának tagjai tekintessenek. 11. Kimondja, hogy az aláírás alkalmával minden tag 2 koronát fizessen a kezelési költségekre. 12. Tagsági dijat nem állapit meg, s a beszedett 2 K tisztán kezelési dijakra, a szükséges nyomtatványokra és postaköltségekre fordítható. Amennyiben az igy összegyűlt összeg az idő folyamán felhasznalódik, a bizalmi tanács jogosult arra, hogy e címen szükség esetén újabb csekély kivetést állapíthasson meg és szedhessen be. 13. Ajánlja a tanács minden egyes tagjának, hogy a főhatósága ügykörébe tartozó megfelelő szakegyletbe való belépés érdekében főhatóságuk szakegyleténél jelentkezzenek. 14. Kijelenti végül a tanács, hogy a Magyarország területi integritásának védelmére alakult liga céljait helyesli s az ország határainak csorbitatlanságát elengedhetlennek tekintve, a ligához hazafias lelkesedéssel csatlakozik, annak minden törekvését hazafias kötelességből támogatja. Erről a ligát értesíti. Ezek elfogadása után megalakította az Alapi Gáspár, Bónya Sándor, Bán Ernő, Czéh István, Czimmerer Albin, Csereklyei János, dr. Füves Károly Göttl Jenő, Hacker Richárd, Jókai Lajos, Jakab István, Kutrucz József, Katona Sándor, Káldi Kálmán, Kormos lstvánné, Kamrás József, Kenessey Béla, Lipót Lajos, Mátyás Ferenc, Mészáros Károly, Szendy Pál, Szaday István, Szulacsik Lajos, Weisz Kornélia és Zsidek j Mihály közalkalmazottakból álló 25-ös bizalmi tanácsot, utasítván Alapi Gáspár városi főjegyzőt, hogy e tanácsot a tisztikara megválasztása és működésének megkezdése érdekében mielőbb hívja egybe. Ezután pedig az összeség közgyűlésének vezetésére és ügyeinek vitelére a következő tisztikar lett megválasztva: Elnök F. Szabó Géza. Alelnök: Denk Károly és Zsidek Mihály. Titkár : Alapi Gáspár. Jegyző: Hubatsek Ferenc. Pénztárnok: Ulreich József. Elienőr: Tóth Béla. A tények és történtek eme felsorolása > után lehetetlen, hogy örömmel ne üdvözöljük j az uj csoportosulást, s lehetetlen szimpátiánkat j ki nem fejezni az előtt a testület előtt, amelyik j majdnem négy és féléves háború vértanuszerü í kínszenvedése után az első hajnalhasadáskor i saját ügyek és jóvoltak mellett nemes gesztussal jelenti ki a köz érdekében való közreműködését a város társadalma minden rétegének békés együttélése és megértése érdekében való teljes támogatását. A közalkalmazottak a fronton vérzett kaj tonák mellett a háború alatt is megmutatták, ( mit tehet az igaz hazafiság, mit tehet a kötej lesség teljesítés önzetlen érzése. Jutalmuk pedig ezért nem volt más, mint vállveregető elismerés, ritka garas, apró falat, rongyos ruha, lyukas lábbeli. •> Hogy a közalkalmazottak határozata 14-ik ! pontja mégis úgy hangzik, amint azt meghoz: ták, azon nem csodálkozunk. Magyar közalkalmazottak voltak együtt, akiknek hazája nem széles e világ, hanem ez ' az állítólag tejjel, mézzel folyó Kánaánnak nevezett, de lerongyolódott, tönkre ment, szegény , és koldus, de mindegyik közalkalmazott által édes jó anyának, szerető szülőnek elismert és tisztelt Magyarország. Ka. $1 ÍPül ÉS MÜL A háborúból visszatért iparosok és kereskedők támogatása. — Miért nem rekvirálják az üzlethely isép eket ? Mint tudjuk, a háború következtében számtalan iparos és kereskedő vonult be a hadsereghez és sokan voltak abban a nem szerencsés helyzetben, hogy kénytelenek voltak üzleteiket bezárni, maja peaig reimonáani. A háború megszűntével a komáromi iparosok és kereskedők ez a része is haza érkezett, hogy újból kezdje a mesterségét. Igen ám, de amint megszabadultak az uniformistól és szétnéztek a városban, szomorúan konstatálták, hogy itt nincs mit keresniük. Nincs se műhelynek, sem pedig üzletnek helyiség. Távollétük alatt a Komáromba bevándoroltak majd minden üzletet kibéreltek, egyes családok három-négy üzletet is nyitottak. A háború alatj számos alkalommal rámutattunk arra, hogy ebben a városban gomba módra szaporodtak el a kávémérések, kifőzések, gyümölcs- és cukorkakereskedések, amelyek egymásután nyíltak ki, miután ez üzletágak fényes anyagi hasznot biztosítottak. Sokszor tiltakoztunk ez alkalmi üzletek ellen, mert úgy tapasztaltuk, hogy ez a verseny nem hogy olcsóbbá tette, hanem éppen ellenkezőleg megdrágította az árukat s ezenkívül megkárosította azokat, akik esztendők óta Komáromban laktak, avagy komáromi illetőségűek voltak. Sajnos, felszólalásainkat nem vették figyelembe. Falra borsót hánytunk csak. És ime, ma az a helyzet, hogy a komáromi iparosok és kereskedők kiszorultak. Fel kell tehát tennünk a kérdést, hogy mi történjék a komáromi iparosokkal és kereskedőkkel ? Mert vagy rekvirálni kell mindazon üzlethelyiségeket, amelyek a háború alatt nyíltak ki, vagy pedig ha ez elől elzárkóznának, úgy vándorbotot kell iparosainknak és kereskedőinknek kezébe nyomni. Alig hisszük, hogy az utóbbira kerül-HSiudenki tudja, elis- = POLITZER MÓR Eltöri elmenaja, hogy Homárom* Nádor-utca IS* ^ • ■ üzletében a legszebb minőség» férfi cipőh, clipafáruh, fehérneműéig stb. kaphatói?.
