Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1918-12-07 / 49. szám
19i§. december 7. „Komáromi Lapos“ 3. oldal. megvédeni. Rosszakaratról pedig egyenesen nem lehet beszélni. A maga részéről kijelenti, hogy igen sok írásbeli panasznak volt birtokában, amelyeket nyilvánosságra is hozott volna, de mivel nem volt fizikai ideje a legtöbbször a panaszok szükséges ellenőrzésére, attól e! kellett állni s az orvoslás azon módjához folyamodott, hogy a hatóságokhoz utalta azokat. Baranyay József dr. szintén hasonló szellemben szólalt fel és megcáfolta a szóban forgó cikknek imputált tendenciát. Hacker Richárd a sajtószabadságról tett felszólalásában említést és a helyi sajtó mellett érvelt. Bizonyos elégtétellel állapiíhaijuk meg, hogy Fleischmann Samu felszólalásával egy-kei kivétellel, az ülés résztvevői nem ériettek egyet. Sőt Milch Dezső elnök is a helyi sajtó mellett szólalt fel és jóleső melegséggel köszöntötte a megtámadott sajtót és kérte annak további támogatását. M. A »Károlyi párt“ elnevezést nem tartja egészen megfelelőnek. Ne kössék magukat személyhez, mert az ember halandó s Károlyi is csak ember. De azért a párt Károlyi Mihályt támogatja. Több felszólalás után az értekezlet egyhangúan elfogadta Peredi Géza dr. inditványait. Kimondía, hogy az uj pártalakulást szükségesnek tartja, s az uj párlot „köztársasági demokrata párí“-nak nevezi el. Egyben megalakította a 14 tagból álló szervező bizottságot, melynek tagjaiul Peiedi Géza elnöklete mellett a következőket választotta meg: Szabó Kálmán dr., Pathó Flóris, Pongrácz Sándor, Bihary László, Vf\oc\T I/ólmón í cnmrol T nine Ifathnná Várnhr A *»V*W*i^*i, ““----------------------------J , Rüdiger István, Czike Dénes, Preisinger Illés, Lenhardt Mihály, Vargha Sándor, Molnár Gyula, Madurkay Miklós dr„ Weisz Miksa dr., Kállay Endre dr. Az alakuló gyűlést a Tromler-féle Vigadó nagytermében tartják meg dec. 8-án. Köztársasági demokrata párt alakulása Komáromban. Az eddigi közjogi politikai pártalakulások létjogosultsága megszűnvén, — egy részről a forradalom eredményeinek biztosítása, másrészrsl a demokratikus magyar népköztársaság kiépítése céljából uj pártalakulások váltak szükségessé Komáromban is. A komáromi függetlenségi polgárok szervezkedése céljából Peredi Géza dr. november 29-én d. u. 5 órára értekezletet hivott össze a Tromier vendéglő külön termébe. Az értekezleten megjelentek F. Szabó Géza, Béréncsy László dr., Vargha Sándor, Stráska György, Kathona Sándor jbiró, Bónya Sándor, Mihola Ferenc, dr. Madurkay Miklós, dr. Leheti Antal. Lenhardt Mihály, Székelyi Károly, Mészáros Mihály, Bajcsy Ferenc, Füssy Kálmán, Alapi Gáspár, Weisz Miksa dr., Zsindely Ferenc, Rüdiger Jstván, Lengyel Lajos, Pefőcz János, Zsidel Mihály, Pathó Flóris, Preisinger Illés, Pongrácz Sándor, Bihari László, Prantner Lipót, Kathona Károly, Árendás József, Ghyczy János dr., Gidró Bomfác, Sárossy Etel, Koczor Gyula, Bíró Gyula, Papp Eridre, Denk Károly, Lovasszer Géza, Molnár Gyula, Bartha János, Tóth Zsigmond dr., Szabó Kálmán dr. és Kállay Endre dr. Peredi Géza dr. mint az értekezlet összehívója jelenti, hogy azért jöttek össze, hogy szervezkedjenek, mert az uj alakulatban csak úgy fejthetnek ki érdemleges munkát, ha erre kellően szervezkednek és előkészülnek. Szükségessé teszi ezt a szervezkedést elsősorban az, hogy a választók létszáma az uj választójog szerint Komáremban 8—9COO-re fog emelkedni. Ily nagy szám mellett a tömörülés az eszmék körül s az észszerű szervezkedés elengedhetlen feltétele a sikeres küzdelemnek. Jelenti, hogy mindenütt szervezkednek a szociálisták és a radikális párt. Nagy sulylyal esik a latba a szocálisták szervezkedése és nagy térfoglalása. Szervezkedjen tehát a polgárság is, nem a szociálisták éllen, sőt ha keil, velük együtt. Mert hisz minden gondolkodó elme ma bizonyos határig együtt halad a szociálistákkal programmjuk realizálható részének megvalósításáért. Csak egyes kérdésekben nem követik őket, s nem megy velük együtt bizonyos határon túl. Az első kérdés, hogy az uj pártnak milyen nevet adjanak — mondotta tovább Peredi. — Szükségesnek látja, hogy a „Köztársaság“ benne legyen a névben, mert mindannyian lelkes hívei vagyunk ezen államformának. De mert a köztársaságnak is különböző fajai vannak, igy pld. volt már arisztokrata köztársaság is, a cél közelebbi megjelölése kedvéért szükségesnek véli, hogy a névben a demokratikus irányzat is kifejezésre jusson. Ajánlja tehát a „Köztársasági demokrata párt“ elnevezést. fi „Közigazgatás Banditái“! A Komáromi Hírlap 47-ik számát keresztkötés alatt a jegyzők több példányban egy körlevél kíséretében megkapták azzal, hogy terjesszék a községben és ezért egy tiszteletpéldány ban részesülnek. Ugyanezen lap a 48-ik számában Leszámolás cikkében már a közigazgatás banditáinak nevezi azt a jegyzői kart, akitől egy héttel előbb még támogatást kért. Hol itt a konzekvencia ? Mélyen tisztelt cikkíró ur! A használt jelző talán egy kissé túlságos s talán van ennek a karnak is igen sok tagja, akire ezen jelző nem illik rá, azért mélióztatott volna kivételt tenni, mert bár a karnak tagjai elismerik, hogy némelyik kollégájuk megfeledkezve, visszaélt helyzetével s felhasználta a háborús konjunktúrát és vagyont szerzett, még ebből nem következik az, hogy Magyarország jegyzői mindannyian banditák. Ne mindig a jegyzőt méltóztassék ütni, üti azt a nép eléggé ma, ha teítlegességgel nem is, üti szóval annyira, hogy abból ha a cikkíró urnák csak egy töredéket kellene is elviselnie, bizonyára nem volna már azon a helyen : amelyet ha a jegyző elhagy, összeomlik az egész közigazgatási adminisztráció és beleülhetnek azok az urak az annyira irigyelt köz ségi jegyzői állásokba, akik oly türelmetlenül \ árnak erre az időre, midőn a nép elűzi jegyzőjét. Üsse azt a népet is, aki elősegitette a szorongatott helyzetében a községi jegyzőt abban, hogy meg nem engedett módon jusson anyagi javakhoz. Ne méltóztassék kímélni neveket, méltóztassék megnevezni azt a 300 holdas öreg gazdát, akinek a bőrét a 2000 koronával dotált jegyző 4 és fél évig mentette a kilyuggatástól, méltóztassék megnevezni azt a községi jegyzőt is, aki a felmentésért a megengedett 6 kor. 45 fillér helyeit 2000 koronát fogadott el, a revízió óta pedig egy fillért sem volt joga kérni és a kiért a Komáromi Hírlap mintegy 71 komárommegyei jegyzőt nevez közigazgatási banditának. Tessék őket nyilvánosan megnevezni, hogy módjában álljon a kartársaknak is megvetéssel elfordulni attól az egyéntől, aki miatt a jegyzői kart a rablók kategóriájába sorozzák s hadd legyen módjában az arra hivatott hatóságoknak is az öreg gazdát felelősségre vonni azért, amiért oly magas összeggel vesztegette meg a jegyzőt, hogy reá nézve kedvező javaslatot terjesszen elő. S ha a cikkíró ur figyelemmel kisérte volna a felmentési ügyek elintézési módját, meggyőződhetett volna arról, hogy a jegyző a felmentési ügyben csak javaslatot tehetett s ezért ily magas összeget kérni csakugyan lelketlenség, azért kell, hogy az illető elvegye érte méltó büntetését. Azt hiszem, a mostani időben az agyongyötört jegyzők mindanwyian szivesen veszik a repülő-bizottságok működését s a mindennapi imájukban a jöjjön el a te országod helyett a repülő-bizottságot kérik, mivel igy legalább alkalmuk lesz arra, hogy azon állást, amelytől nem válhatnak meg, mivel lemondásukat illetékes helyen nem fogadják el, rövidesen elhagyhassák. De óvakodni kell az olyan feltevések hangoztatásától is, mint amilyen a cikkben olvasható, amely szerint egyes jegyzőkről furcsábbnál furcsább hírek járnak közszájon, mivel ezeknek be is kell igazolódniok. Emlékezetes, hogy az egyik nagy községi jegyzőről a felmentésekből kifolyólag a fentinek megfelelő hasonló feljelentések tétettek, a fegyelmi vizsgálat elrendelve lett, a vizsgálatot a vármegye elismert egyik legerélyesebb tb. főszolgabirája vezette legnagyobb pártatlansággal és szigorúsággal és mi lett az eredmény ? A feljelentések alaptalanoknak bizonyultak, a feljelentők beadványukat visszavonták, azonban már későn, mert a jegyző nem akarván ilyen népet továbbra is szolgálni, nyugdíjazását kérle s ma egyik közeli nagy városban teljesít szolgálatot. így fog cselekedni igen sok jegyző s félő, ha a december hó 5-én megtartott jegyzői nagygyűlésen a jegyzők ilyen meghurcoltatása felszínre hozatott, nem mondják-e ki a jegyzők, hogy leteszik a tollat s akkor mit fognak tulajdonképpen csinálni az adminisztrációval ? Az uj Magyarországban élvezzük a szólás szabadságot, jogunk van véleményünket nyilvánosan hangoztatni, a sajtó is szabadon nyilaíkozhatik, azonban egyes megtévedt egyének bűneiért egy egész osztályt elítélni, mindannyira reáütni a bandita bélyegzőt talán egy kissé túlzás, mert nem csak a jegyzék között vannak ám banditák, hanem vannak ilyenek minden társadalmi osztályhoz tartozó egyének között, s ha ezekről hasonlóan kívánna bárki is nyilatkozni, mint a jegyzőkről s ha van egy kevés emberi érzése, bizonyára hozzá tenné, tisztelet a kivételnek, s azt hiszem ezt a jegyzők is méltán elvárhatták volna a Leszámolás cikkírójától. J. A VARMEGYE. (t) Komárom uármegye közgyűlését szerdán délelőtt tartották meg a megyeház nagytermében. Perczel Móric kormánybiztos az ülést megnyitja s jelenti, hogy a kormány őt bizta meg a vármegye főispáni teendőinek ellátásával. Nem ad részletes programmot. Az idő nem alkalmas erre. Ellenség áll a haza földjén. Ez a megszálló ellenség is egy emberben bízik, aki az országot megmentheti. Csoportosuljunk mi is ez ember köré. A vármegye területén történt zavargások okainak megvizsgálására biztosokat nevezett ki, akik meggyőződtek róla, hogy néhány esetet kivéve nem a jegyzők voltak okozói a zavargásoknak, a felfordulásnak. Körrendeletét fog kibocsátani a rend érdekében. Kéri a bizottsági tagokat, hogy emeljék fel magukhoz a népet s világosítsák fel, hogy a rend és béke mindnyájunk érdeke. Mihályi Béla bizottsági tag üdvözli a kormánybiztost. Nekik Tatán máris alkalmunk volt őt megismerni. Meghallgatta bajaikat s gyorsan orvosolt is. Kéri, hogy segítse őket a jelenleg legfontosabb dolgokban a nép felruházásában, élelemmel való ellátásában. A kormánybiztos megígéri, hogy úgy fog cselekedni. Felolvasták Károlyi Mihály leiratát, melyben kormányra lépését tudatja. A kormányt az ország integritásáért s a békéért folytatott erős küzdelmében minden erejével támogatják. Gróf Dezasse jános átiratban tudatja fölmentését. Pogrányi József nyug. t. főügyész indítványára a közgyűlés sajnálattal vette tudomásul a volt főispán távozását. A közgyűlés nyugdíjazta Balogh Imre ógyallai főbírót, Kollányi Miklós szentpéteri, Legát Ferenc füri jegyzőt, Dávidházy János nemesócsai főbírónak A fiatalság kellemes szórakozó helye naponként az 21 EMKE“ kávéház. Esténkint Mészáros Sándor közkedvelt cigányprímás és zenekara hangversenyez.
