Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1918-11-23 / 47. szám
2. oldal ^Komáromi Lapok* ÍS1S. november 23. Pedig az ígéretekből hiányzik valami fontos, valami nagyon fontos. Hiányzik a cipő. Cipőt nem adhat az iskola, pedig most is sokan, nagyon sokan vannak, akiknek szükségük volna reá. Esik a hó, olvad, jéghideg locs-pocs fedi az utcákat, a kövezetei. A Kisérsor, a Tolnaiutca sarában nagyokat, szomorúkat cuppanik a rongyos talpú, széfdült cipellő. Cipő kellene a gyermekeknek, mert különben otthon kell niaradniok, s oktatás, tanítás, iskolai nevelés híján áttengődniök a telet. Cipő kellene a gyermekeknek, mert különben meghűlnek, elpusztulnak egyik a másik után. Cipő kellene a gyermekeknek, s a jótékony egyesületek tehetetlenek, nem tudnak rögtönös segítséget nyújtani. Pedig a jótékony egyesületek azt hitték, hogy felkészülve várhatják a hideget. Azt hitték, hogy mire ismét megnyílnak az iskolák, minden kis fázós talpú gyermeknek a markába nyomhatnak majd egy pár cipőt. Egy pár jó meleg, gyermeknek való, bőrből készült, bőrtalpú topánkát. Oh, mert a katonaság műhelyében ott is volt már de sok gyermeknek lábáról vett mérték, s ott voltak felhalmozva a kopott katonabakkancsok, hogy széjjelfejtve, mint uj kis cipőcskék támadjanak fel. Azonban nagyot fordult a világ. A katonai műhely feloszlott, az öreg bakkancsok nem teljesíthetiK immáron nemes hivatásukat. A jótékony egyesületek természetesen rögtön más cipöforrás után néztek. Fatalpu cipőket rendeltek. De előreláthatólag beletelik minimálisan számiíva hat hét, mire azok megérkeznek. Még talán a karácsony csilingelőse sem tudja majd előcsalni a gyárból, betessékelni a bizonytalan postai szállítás nehézségei között ide ebbe a sáros városba. S igy van ez egyebütt is. Például az ország fővárosában Budapesten is. Ámde ott nem maradtak azért cipő nélkül a gyermekek. Mert nagyot dobbant a társadalom szive s egy-kettőre 100,000 pár cipőt adtak oda azok, akiknek volt miből adni. Komárom is megtehetné ezt. Nálunk is vannak gazdag emberek, akik kiselejtezhetik ruhatárukat s egy-egy pár viselt cipőt küldhetnek azoknak, akiknek nincs. Nekünk nincs szükségünk 100,000 pár cipőre. Megelégszünk az ezer tizedrészével is. Megelégszünk száz párral is. Száz pár cipő elég lesz addig, amig a fatalpu cipők megérkeznek. Nem kell mindnek gyermekcipőnek lennie. Lehet 35-ös, 36-os, 37-es, 38-as női cipő is. Akárhány 10—12. éves gyermeknek van akkora lába. Ha bő lenne, esetleg kitömi egy kis meleg ruhácskával. Kérő szózatunkat küldjük azért azoknak a szivéhez, kiknek módjuk van. Nyissák ki szivüket, nyissák ki szekrényeiket és adjanak cipőt, adjanak harisnyát, még pedig minél előbb. Embertársaik iránti legszebb kötelességüknek tesznek ezzel eleget. A cipő- és harisnyaküldeményeket a községi elemi iskola igazgatói irodájába kérjük irányítani mindennap d. e. 8—12-ig és d. u. 2—4 ig. Más órában érkező küldeményeket az iskola házmestere veszi át. Hangsúlyozzuk azonban, hogy nem pénzt kérünk, hanem cipő t, harisnyát. Hisszük, hogy a társadalomban lesz szív és főképen lesz megértés. Ebben a reményben mondunk előzetesen köszönetét és várjuk a szeretetadományokat. A komáromi községi iskola tanitótestülete. II bírni, rstiaitat, izmuk, sukk miije. Az érvényben levő katonai ellátási törvények tételei és mértékei a viszonyoknak meg nem felelvén, a magyar kormány elrendelte, hogy egy uj ellátási törvénynek törvényhozási utón leendő létrehozásáig az érvényben levő katonai törvények tételei és mértékei 1918. évi november hó 1-től kezdődőleg — átmenetileg — a következőképen emeltessenek: 1. Az 1918. évi november hó 1-fői kezdve nyugállományba helyezendő vagy várakozási illetékekkel szabadságolandó összes magyar állampolgárságú tisztek, tisztjelöltek és hasonló állásúak, valamint rangosztályba nem sorolt havidíjasok — lótápadagilleték kivételével — 1918. évi december hó végéig összes ténylegességi illetményeik (havidij, szállás, illetmény, készültségi póídij, tisztiszolgaváltság és étkezési váltság) élvezetében megmaradnak. 2. Az 1918. évi november hó elseje előtt nyugállományba helyezett, rokkantházi ellátásban részesített vagy várakozási illetékkel szabadságolt magyar állampolgárságú tisztek, lisztjelöltek és hasonló állásúak, valamint rangosztályba nem sorolt havidíjasok nyugdijához, rokkaníhavidijához, várakozási, illetékéhez 1918. november 1-től az 1. pontban' említett személyek nyugdijához, rokkanthavidijához, várakozási illetékéhez pedig 1919. évi január hó 1-től kezdve előzetes havi részletekben drágasági pótlékokat kell folyósítani a következő mértékben és pedig: vb rangosztályba nem sorolt havidíjasoknak és tiszthelyetteseknek, valamint a tisztjelölteknek és tiszteknek (századosig bezárólag) és hasonló állásuaknak a nyugdíj (rokkant havidij, várakozási illeték) 100 százalékával, de legalább 2000 koronára kiegészítve; az őrnagytól bezárólag az ezredesig és hasonló állásuaknak 75 százalékával ; vezérőrnagytól fölfelé és hasonló állásiaknak 40 százalékával; 3. A rokkantsági nyugdíjjal ellátott vagy ellátandó magyar állampolgárságú személyek (rendfokozat nélkül katonától a törzsőrmesterig bezárólag) rokkantsági nyugdiját drágasági pótlékkal évi 600 (hatszáz) koronára kell kiegészíteni. E személyek rokkantházi nyugdijához pedig 50 százalék drágasági pótléket kell folyósítani. 4. Ugyancsak drágasági pótlékot kell folyósítani a katonai ellátást élvező magyar honosságú özvegyek és árvák részére is a következő mértékben: rangosztályba nem sorolt havidíjasok és a tiszthelyettesek özvegyeinek a nyugdíj 100 százalékával; rangosztályba sorolt havidíjasok és havidijasjelöltek özvegyeinél: évi 100G korona nyugdijösszeg a nyugdíj 100 százalékával, de legalább évi 2000 koronára kiegészítve, évi 1000 koronán felül 2000 koronáig 75 százalékkal, évi 2000 koronán felül 40 százalékkal. Rangosztályba nem sorolt havidíjasok,tiszthelyettesek és rangosztályba sorolt havidíjasok árváinak nevelési járulékait drágasági pótlékkal, az illető özvegyek részére engedélyezett pótlék mérvében kell kiegészíteni. A többi magyar állampolgárságú személyek (rendfokozat nélküli katonától a törzsőrmesterig bezárólag) özvegyeinek özvegyi nyugdiját drágasági pótlékkal oly képen kell kiegészíteni, hogy az évi 96 korona segélyt élvezőknél a nyugdíj pótlékkal és drágasági pótlékkal együtt évi 600 koronát, a többieké pedig évi 400 koronát tegyen ki. Az ily egyének árváinak nevelési jáiulékához 100 százalék drágasági pótlékot kell folyósítani. 5. A sebesülési és személyi pótdijakat havidíjasoknál 50 százalék, a rangosztályba nem sorolt havidíjasoknál, valamint a rendfokozat nélküli katonától a tiszthelyettesig és pedig : a két alacsonyabb fokban 50 százalék, a legmagasabb fokban pedig 100 százalék drágasági pótlékkal kell kiegésziíení. lit akanak a Mai aM nü! (Egy fényes programúi vár megvalósításra.) Városi prsgramm. — Országos programm. A csak egy hete alakult komáromi szellemi munkások szervezete igazán meglepő tevékenységet fejtett ki e rövid fennállás alatt. Szervezkedik, agitál, tagokat gyűjt és kidolgozott egy olyan programmot, amely még a felületes szemlélő elismerését is kell, hogy kivívja. Hisszük, hogy ez a fényes és mindenre kiterjedő programm a többi komáromi tisztviselőt is a szervezet körébe vonja, hogy egyesült erővel munkálkodjanak annak mielőbbi megvalósításán. De lássuk magát a programmot: A szellemi munkások táborából szociáldemokrata alapon alakult: Tisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak komáromi csoportjának Programmja. 1. A sociális alapon álló igazi demokrata közszeilemnek a társadalom minden rétegébe, minden intézményébe bevitele a terror nélküli propaganda minden eszközével. 2. Intézményes biztosítékok teremtése a letört társadalmi és közigazgatási szervezetek oly átalakítására, hogy az eddigi születési, vagyoni, vagy hivatali positiós előnyök teljes mellőzése mellett az összes népjóléti intézkedések s intézményekben csakis az igazi tehetség, az igazságosság és egyenlőség érvényesüljön a gyakorlati alkalmazásban. 3. Az összes munkásjóléti intézkedéseknek a testi munkásoknál még súlyosabb helyzetben levő szellemi munkásokra, tisztviselőkre s alkalmazottakra való kiterjesztése és ezzel kapcsolatban a szellemi munkások munkabérének igazságos arányosítása. 4. Az általános népjóléti intézkedések keretében elsősorban követeljük a felszabadult militárista épületeket és térségeket alkalmatosságuk szerint általában a) tisztviselői lakásokul, b) egészségügyi és népmüvelődési intézetekül, c) élelmezési és ipari csarnokoknak, d) közhivatali helyiségeknek, e) megfelelő ipari üzemek céljára való mielőbbi használatba vételét, végül megfelelő munkáslakások építését. Ezzel a lakáskérdés nyomorúságai lágyrészben megoldást nyernek. 5. Minden nagyobb szellemi (hivatali), ipari vagy kereskedelmi üzemben a bizalmi egyének rendszerének behozása. Kisebb üzemek csoportonként válasszák bizalmi egyéneiket. 6. A férfi és női munkaerőknek azonos alapfeltételek melletti teljes egyenjogúsága és egyenértékűsége. 7. A város közigazgatásában a népjóléti ügyosztálynak nem bürokratikus szervezetben mielőbbi felállítása. Ezen intézmény egyedül a 1 népjóléti tanácstól nyerjen irányítást. Ezen ügyosztály teendői legyenek, gondoskodni: a. lakásügyről. b. élelmezésről, c. ruházati ellátásról,. Tűzifa és szénosztály felállításáról. d. rendészeti ügyosztályról, e. szegényügyröl, f. ingyen munkaközvetítés, munkaügyről. Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-féid használata valódi áldás gyomorbajosoknak és székszopulásban szenvedőknek az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbe bonca.
