Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1918-11-23 / 47. szám

2. oldal ^Komáromi Lapok* ÍS1S. november 23. Pedig az ígéretekből hiányzik valami fontos, valami nagyon fontos. Hiányzik a cipő. Cipőt nem adhat az iskola, pedig most is sokan, nagyon sokan vannak, akiknek szük­ségük volna reá. Esik a hó, olvad, jéghideg locs-pocs fedi az utcákat, a kövezetei. A Kisérsor, a Tolnai­utca sarában nagyokat, szomorúkat cuppanik a rongyos talpú, széfdült cipellő. Cipő kellene a gyermekeknek, mert külön­ben otthon kell niaradniok, s oktatás, tanítás, iskolai nevelés híján áttengődniök a telet. Cipő kellene a gyermekeknek, mert kü­lönben meghűlnek, elpusztulnak egyik a másik után. Cipő kellene a gyermekeknek, s a jóté­kony egyesületek tehetetlenek, nem tudnak rögtönös segítséget nyújtani. Pedig a jótékony egyesületek azt hitték, hogy felkészülve várhatják a hideget. Azt hitték, hogy mire ismét megnyílnak az iskolák, min­den kis fázós talpú gyermeknek a markába nyomhatnak majd egy pár cipőt. Egy pár jó meleg, gyermeknek való, bőrből készült, bőr­talpú topánkát. Oh, mert a katonaság műhelyében ott is volt már de sok gyermeknek lábáról vett mér­ték, s ott voltak felhalmozva a kopott katona­­bakkancsok, hogy széjjelfejtve, mint uj kis cipőcskék támadjanak fel. Azonban nagyot fordult a világ. A kato­nai műhely feloszlott, az öreg bakkancsok nem teljesíthetiK immáron nemes hivatásukat. A jótékony egyesületek természetesen rög­tön más cipöforrás után néztek. Fatalpu cipő­ket rendeltek. De előreláthatólag beletelik mi­nimálisan számiíva hat hét, mire azok meg­érkeznek. Még talán a karácsony csilingelőse sem tudja majd előcsalni a gyárból, betessékelni a bizonytalan postai szállítás nehézségei között ide ebbe a sáros városba. S igy van ez egyebütt is. Például az ország fővárosában Budapesten is. Ámde ott nem maradtak azért cipő nél­kül a gyermekek. Mert nagyot dobbant a társadalom szive s egy-kettőre 100,000 pár cipőt adtak oda azok, akiknek volt miből adni. Komárom is megtehetné ezt. Nálunk is vannak gazdag emberek, akik kiselejtezhetik ruhatárukat s egy-egy pár viselt cipőt küldhetnek azoknak, akiknek nincs. Nekünk nincs szükségünk 100,000 pár cipőre. Megelégszünk az ezer tizedrészével is. Megelégszünk száz párral is. Száz pár cipő elég lesz addig, amig a fatalpu cipők megérkeznek. Nem kell mindnek gyermekcipőnek lennie. Lehet 35-ös, 36-os, 37-es, 38-as női cipő is. Akárhány 10—12. éves gyermeknek van akkora lába. Ha bő lenne, esetleg kitömi egy kis meleg ruhács­kával. Kérő szózatunkat küldjük azért azoknak a szivéhez, kiknek módjuk van. Nyissák ki szi­vüket, nyissák ki szekrényeiket és adjanak cipőt, adjanak harisnyát, még pedig minél előbb. Embertársaik iránti legszebb kötelessé­güknek tesznek ezzel eleget. A cipő- és harisnyaküldeményeket a köz­ségi elemi iskola igazgatói irodájába kérjük irányítani mindennap d. e. 8—12-ig és d. u. 2—4 ig. Más órában érkező küldeményeket az iskola házmestere veszi át. Hangsúlyozzuk azonban, hogy nem pénzt kérünk, hanem cipő t, harisnyát. Hisszük, hogy a társadalomban lesz szív és főképen lesz megértés. Ebben a reményben mondunk előzetesen köszönetét és várjuk a szeretetadományokat. A komáromi községi iskola tanitótestülete. II bírni, rstiaitat, izmuk, sukk miije. Az érvényben levő katonai ellátási törvé­nyek tételei és mértékei a viszonyoknak meg nem felelvén, a magyar kormány elrendelte, hogy egy uj ellátási törvénynek törvényhozási utón leendő létrehozásáig az érvényben levő katonai törvények tételei és mértékei 1918. évi november hó 1-től kezdődőleg — átmenetileg — a következőképen emeltessenek: 1. Az 1918. évi november hó 1-fői kezdve nyugállományba helyezendő vagy várakozási illetékekkel szabadságolandó összes magyar állampolgárságú tisztek, tisztjelöltek és hasonló állásúak, valamint rangosztályba nem sorolt havidíjasok — lótápadagilleték kivételével — 1918. évi december hó végéig összes tényleges­­ségi illetményeik (havidij, szállás, illetmény, készültségi póídij, tisztiszolgaváltság és étkezési váltság) élvezetében megmaradnak. 2. Az 1918. évi november hó elseje előtt nyugállományba helyezett, rokkantházi ellátás­ban részesített vagy várakozási illetékkel sza­badságolt magyar állampolgárságú tisztek, liszt­jelöltek és hasonló állásúak, valamint rang­osztályba nem sorolt havidíjasok nyugdijához, rokkaníhavidijához, várakozási, illetékéhez 1918. november 1-től az 1. pontban' említett szemé­lyek nyugdijához, rokkanthavidijához, várako­zási illetékéhez pedig 1919. évi január hó 1-től kezdve előzetes havi részletekben drágasági pótlékokat kell folyósítani a következő mérték­ben és pedig: vb rangosztályba nem sorolt havidíjasoknak és tiszthelyetteseknek, valamint a tisztjelölteknek és tiszteknek (századosig bezárólag) és hasonló állásuaknak a nyugdíj (rokkant havidij, vára­kozási illeték) 100 százalékával, de legalább 2000 koronára kiegészítve; az őrnagytól bezárólag az ezredesig és hasonló állásuaknak 75 százalékával ; vezérőrnagytól fölfelé és hasonló állásiak­nak 40 százalékával; 3. A rokkantsági nyugdíjjal ellátott vagy ellátandó magyar állampolgárságú személyek (rendfokozat nélkül katonától a törzsőrmesterig bezárólag) rokkantsági nyugdiját drágasági pót­lékkal évi 600 (hatszáz) koronára kell kiegé­szíteni. E személyek rokkantházi nyugdijához pe­dig 50 százalék drágasági pótléket kell folyó­sítani. 4. Ugyancsak drágasági pótlékot kell fo­lyósítani a katonai ellátást élvező magyar ho­nosságú özvegyek és árvák részére is a követ­kező mértékben: rangosztályba nem sorolt havidíjasok és a tiszthelyettesek özvegyeinek a nyugdíj 100 százalékával; rangosztályba sorolt havidíjasok és havi­­dijasjelöltek özvegyeinél: évi 100G korona nyugdijösszeg a nyugdíj 100 százalékával, de legalább évi 2000 koronára kiegészítve, évi 1000 koronán felül 2000 koronáig 75 százalékkal, évi 2000 koronán felül 40 százalékkal. Rangosztályba nem sorolt havidíjasok,tiszt­­helyettesek és rangosztályba sorolt havidíjasok árváinak nevelési járulékait drágasági pótlékkal, az illető özvegyek részére engedélyezett pótlék mérvében kell kiegészíteni. A többi magyar állampolgárságú szemé­lyek (rendfokozat nélküli katonától a törzsőr­mesterig bezárólag) özvegyeinek özvegyi nyug­diját drágasági pótlékkal oly képen kell kiegé­szíteni, hogy az évi 96 korona segélyt élvezők­nél a nyugdíj pótlékkal és drágasági pótlékkal együtt évi 600 koronát, a többieké pedig évi 400 koronát tegyen ki. Az ily egyének árváinak nevelési jáiulé­­kához 100 százalék drágasági pótlékot kell fo­lyósítani. 5. A sebesülési és személyi pótdijakat havidíjasoknál 50 százalék, a rangosztályba nem sorolt havidíjasoknál, valamint a rendfo­kozat nélküli katonától a tiszthelyettesig és pe­dig : a két alacsonyabb fokban 50 százalék, a legmagasabb fokban pedig 100 százalék drá­gasági pótlékkal kell kiegésziíení. lit akanak a Mai aM nü! (Egy fényes programúi vár megvalósításra.) Városi prsgramm. — Országos programm. A csak egy hete alakult komáromi szel­lemi munkások szervezete igazán meglepő te­vékenységet fejtett ki e rövid fennállás alatt. Szervezkedik, agitál, tagokat gyűjt és kidolgo­zott egy olyan programmot, amely még a felü­letes szemlélő elismerését is kell, hogy kivívja. Hisszük, hogy ez a fényes és mindenre kiter­jedő programm a többi komáromi tisztviselőt is a szervezet körébe vonja, hogy egyesült erővel munkálkodjanak annak mielőbbi megvalósításán. De lássuk magát a programmot: A szellemi munkások táborából szociáldemok­rata alapon alakult: Tisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak komáromi csoportjának Programmja. 1. A sociális alapon álló igazi demokrata közszeilemnek a társadalom minden rétegébe, minden intézményébe bevitele a terror nélküli propaganda minden eszközével. 2. Intézményes biztosítékok teremtése a letört társadalmi és közigazgatási szervezetek oly átalakítására, hogy az eddigi születési, vagyoni, vagy hivatali positiós előnyök teljes mellőzése mellett az összes népjóléti intézke­dések s intézményekben csakis az igazi tehet­ség, az igazságosság és egyenlőség érvénye­süljön a gyakorlati alkalmazásban. 3. Az összes munkásjóléti intézkedések­nek a testi munkásoknál még súlyosabb hely­zetben levő szellemi munkásokra, tisztviselőkre s alkalmazottakra való kiterjesztése és ezzel kapcsolatban a szellemi munkások munkabéré­nek igazságos arányosítása. 4. Az általános népjóléti intézkedések keretében elsősorban követeljük a felszabadult militárista épületeket és térségeket alkalmatos­ságuk szerint általában a) tisztviselői lakásokul, b) egészségügyi és népmüvelődési intézetekül, c) élelmezési és ipari csarnokoknak, d) közhi­vatali helyiségeknek, e) megfelelő ipari üzemek céljára való mielőbbi használatba vételét, végül megfelelő munkáslakások építését. Ezzel a lakáskérdés nyomorúságai lágyrészben megol­dást nyernek. 5. Minden nagyobb szellemi (hivatali), ipari vagy kereskedelmi üzemben a bizalmi egyének rendszerének behozása. Kisebb üze­mek csoportonként válasszák bizalmi egyéneiket. 6. A férfi és női munkaerőknek azonos alapfeltételek melletti teljes egyenjogúsága és egyenértékűsége. 7. A város közigazgatásában a népjóléti ügyosztálynak nem bürokratikus szervezetben mielőbbi felállítása. Ezen intézmény egyedül a 1 népjóléti tanácstól nyerjen irányítást. Ezen ügy­osztály teendői legyenek, gondoskodni: a. lakásügyről. b. élelmezésről, c. ruházati ellátásról,. Tűzifa és szénosztály felállításáról. d. rendészeti ügyosztályról, e. szegényügyröl, f. ingyen munkaközvetítés, munkaügyről. Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-féid használata valódi áldás gyomor­bajosoknak és székszopulásban szenvedőknek az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt telje­sen rendbe bonca.

Next

/
Thumbnails
Contents