Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1918-02-02 / 5. szám

1. oldal. „Komaromi i^apok“ 1918. február 2. képét lehetne beilleszteni, megfelelő emlék- . sorok fölé. Az obeliszk másik három lapjába három müvéből vett egy-egy megkapó jelenetet lehetne süttői vörösmárvány dombormű táblába befoglalni. Ezek közül kettő a komáromi vonat­kozású két regényből, az Elátkozott család-ból és az Aranyember-bői lehetne merítve, a har­madikat az írónak kétségtelenül legnagyobb müvéből, a Magyar nábob-ból lehetne venni. Ez a terv egyéni Ízlésem kifejezése és készséggel meghajtok bármely jobb megoldás előtt, csak némileg megfeleljen annak a mér­téknek, melyet egyrészt Jókai Mór nagysága, másrészt városunk közönségének anyagi ereje megszab. Így egy szobor részére alkalmas hely lenne a Darányi-liget a szigettel szemben, vagy a tiszti pavillonnal szemben levő liget, hol valamikor a regénybeli Arany ember háza állhatott. Ha az emlékműre van már kellő pénz­alap, lássunk hozzá mielőbb a megvalósitáshoz, mert minden nap nagyobbá teszi mulasztásunkat. Ha nincsen, a szegények filléreikkel, a gazdagok — kiknek száma a háború alatt városunkban is eléggé megnövekedett — bőkezűen járuljanak hozzá a nagy erkölcsi tartozás törlesztéséhez. Részemről sem elégszem mtg az írott malaszttal, hanem szerény tisztviselői jövedelmemhez mért adományomat egyidejűleg megküldöm a tisztelt szerkesztőségnek, illetékes helyre való juttatás végett. Merem remélni, hogy sokan fogják példámat követni és akkor nemsokára egy szép emlékmű fogja hirdetni, hogy városunkban született Jókai Mór, nemzetünknek egyik leg­nagyobb büszkesége. Kirz Artúr. A VÁRMEGYE. (t) fi kormány kineuezése. A király dr. Wekerle Sándor kormányelnököt újból megbízta a kabinet alakításával és a minisztériumot ki­nevezte. Az uj kormányalakulás során Ugrón Gábor belügyminiszter kivált a kabinetből és helyét Tóth János eddigi közoktatásügyi állam­titkár foglalta el. (f) Keuesebb uásár lesz. A kereskedelem­ügyi miniszter rendeletet intézett a vármegye törvényhatóságához, amelyben annak a beje­lentését rendeli el, hogy van-e területén olyan vásár, amelynek nincs különös jelentősége, esetleg a több napon tartott vásárok összevonva nem lennének-e megtarthatók. A minisztérium a vásárok dolgában az adatok beérkezése után intézkedik véglegesen. (t) fi párbaj el en- Liptóvármegye törvény­­hatósága és Szeged szab. kir. város feliratot intézett a törvényhozáshoz a párbaj megszün­tetése tárgyában, melyet pártolás céljából meg­küldte a vármegyei törvényhatóságnak. (f) állatbetegség- Hetény községben a lépfene járvány fellépett, miért is a községet a hatóság zár alá helyezte. (f) fi burgonya második rekuirálása tár­gyában értekezlet volt Asztalos Béla alispán elnöklete alatt, melyen a közélelmezési minisz­térium képviseletében dr. Martos József minisz­teri megbízott, a járási föszolgabirák, Molnár Imre gazd. felügyelő, Ágoston Miklós a Gazd. Egyesület titkára vettek részt.* Az alispán az értekezlet célját ismertetve, dr. Martos minisz­teri megbízottnak adta át a szót, aki a burgo­nya rekvirálás gyakorlati módozatai iránt adta elő tapasztalatait. Az előadáshoz mindegyik fő­szolgabíró hozzászólott és megtette észrevételeit. A 400 vaggonban megállapított kontingens 143 vaggonban nyert újabb megállapítást, melyet főleg a gesztesi és udvardi járások lesznek kö­telesek előteremteni. Az utolsó Kossuth. Lármásan, prüszkölve szaladt a vonat a hajnal elé a lombaadiai campagnából. Gyöngy­­szinben ébredt a reggel az Adria felől, az éj­szakát elfujta a friss keleti szellő és olasz va­súti állomásokon öreg bersaglierjk szalutáltak Kossuth Lajos koporsónak, mint valami had­vezérnek. Feketeszemü asszonyok csipkekendő­vel integettek addio-t hazatérő kormányzó után és a Garibaldi-himnusz akordjai köszön­tötték a turini remetét. Udine után, a határon, megállt a gőzkocsi, a koporsó kísérői födetlen fővel szálltak ki a hajnali ég alá és megáldot­ták szép Olaszországot, mely otthont adott h nagy számüzöttnek. Ezen a fekete, gyászos vonaton jöttek először haza a Kossuth-fiuk, Ferenc és Lajos Tivadar. Huszonnégy éve lesz csak most tavasszal és már ők is elpihentek remények és csalódások után, amit életnek mond az ember. Huszonnégy éve csak és mek­korát fordult a világ azóta ! Az egyik Kossuth leélte itthon életét, egy óriás nép súlyát visel­vén emberül, a másik kint maradt hallgatagon, szerényen, néma tiltakozással az idők válto­zása előtt. Szinte félt minden szótól, minden tekintettől, mely őt akarta észrevenni. Ő nem csókolta meg a zászlót Csáktornyán és halkan, talán egy kicsit félszegen is, köszöntötte a Keszthelyi veteránokat. Nem volt szónok, nem akart politizálni, — mérnök volt és hivaialnok, pedáns büró-ember, aki előbb számolt és vó­­tumot irt és azután határozott. És úgy hatá­rozta, hogy kint marad Itália ege alatt és csak rövid látogatásokra jött haza Ferenchez. Utol­jára akkor, amikor eltemette a bátyját Azután sietett, szinte menekült vissza. A gyászdalban gixereket hallott a koporsó körül és elment, mihelyt tehette, egyedül oda, ahol hármasban éltek valamikor a Kossuthok. Nem jött haza akkor sem, amikor az olasz árulás lángba bo­rította a lombard határt. Mi rt? — az ő titka. Talán megírta valahol nekünk, vagy lehet, hogy meg sem irta. Aki csukott ajakkal nézett felénk életében, a szemfödél alól aligha közlékenyebb. Busan, könnyes szemmel nézünk át olasz földbe hanyatló koporsója után. Őt, aki parancsolója volt az olasz vonatoknak, most nincs gőzkocsi, amely hazahozza. A bersaglierik a Piave part­ján néznek szemközt magyar honvédekkel és a hajnal vérpirosán kel az Adria felől. Mekkorát fordult a világ! Csak Lajos Tivadar maradt hü önmagához. Az utolsó Kossuth elment egy szó nélkül, mint fáradt öreg ember és nem üzent nekünk semmit. Úgy gondolta, fölösleges. — Tudta, hogy tudjuk, mennyire szerette a ha­­záját . . .__________ — Személyi hír. Gróf Dezasse János cs. és kir. kamarás, főispán, vasárnap Budapestre utazott és az uj kormányalakulás alkalmából a belügyminisztériumban tárgyalásokat folytatott és résztvett a főispánok országos összejövete­lében. — Katonai kitüntetés. A király a hivatásos katonatisztek állományában Kadzielka János 6. vártüzérezredbeli tart. hadnagyot, Nagy Mózes 19. tábori vadászzászlóaljbeli tart. hadnagyot főhadnagyokká nevezte ki. — Honuédségi kineuezés. A a honvédelmi miniszter dr. Gróf Béla tart. 1. oszt. számvező altisztet beosztván a 41. honvédgyaloghadosz­­tályhoz, Fenyvesi Béla 30. honv. gyalogezred­beit tart. számvevő altisztet a 31. houvédgya­­lfgezredhez tartalékos gazdászati tiszthelyet­tesekké nevezti ki. — Propaganda Egyesület alakult a dunán­túli ref. egyházkerületben, amelynek célja a középiskolai tanulókat a lelkészi pályára buz­dítani. Az egyesület diszelnöke Németh István komáromi ref. püspök, elnök Czeglédi Sándor pápai teológiai tanár, utazó titkár Tildy Zol­tán, pénztáros Pongrácz József főiskolai igaz­gató, jegyző dr. Vass Vince teol. tanár. A vá­lasztmányba Györy Elnmér komáromi püspöki titkárt és Nehézy Károly marcelházi ref. lelkészt választották be, — Előadás tompáról. Égler Dózsa főgim­náziumi tanár vasárnap nagyszámú és előkelő közönség élénk érdeklődése mellett igen értékes előadást tartott Tompa Mihályról és költészeté­ből. Az élvezetei előadást zajosan megtapsolták. — fi kfligyűlés. A komáromi „Achavath- Achim“ Egylet XLVII. évi rendes közgyűlését f. hó 3-án, délután 4 órakor tartja az izraelita hitközség tanácstermében. A Grünfeld Adolf elnöklete alatt álló egyesületnek 51954 K-ra rug a vagyona és tagjainak száma 180. — Kitüntetés. Bruch Miksa műszaki köz­vitézt, nagymegyeri kereskedőt, ki hosszabb idő óta Montenegróban katonáskodik, a vasérdem­­kereszttel, a vitézségi érem szalagján, tün­tették ki. — fiz alkalmatlanok behiuása. Egyes vidéki lapok azon hirt közük, hogy az alkalmatlanok második csoportját a legközelebb szolgálatté­telre fogják behívni. — fi uasutasok szervezkedése A vasutas szövetség tanácsa elhatározta a vasutasoknak az egész országra való egységes megszervezé­sét, valamint magának a szövetségnek a demok­ratikus kor szellemének megfelelő átszervezését. A szövetség ebből a célból felhívást intéz a vasutasokhoz és négy pontban állítja fel a kö­veteléseiket. Olyan fizetést és nyugdijat köve­telnek, amely független és emberhez méltó megélhetést biztosit, követelik szolgálati jogvi­szonyaiknak olyan szabályozását, melyben az alkalmazott és a munkaadó vasút egyenjogúak. A harmadik követelésük a teljes polgári sza­badság, szabad társadalmi és gazdasági szer­vezkedés. A negyedik pedig a jóléti intézmények korizerü és jogos igényeknek megfelelő szer­vezése, illetve reformja. A szövetség minden vasutast tömörülésre szólít fel, hogy a vasutas szövetség a vasutasok egységes fellépésével diadalra segíthesse igázság >s követeléseiket. — fi táborból a következő címzésű cso­magok érkeztek vissza a komáromi főpostára: Lendvay A., Beer Pista, Kóner Imre és Weisz Izsó. — Katonai kilüníetések. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk és eredményes működésűk elismeréséül a következő kitün­tetéseket adományozta : a katonai érdemkereszt 3. osztályát másod­szor a hadiékdménnyel és a kardokkal: Wittmann Nándor egy honvéd gyaloghad­osztályhoz beosztott 13. honvéd gyalogezredbeli századosnak; a katonai érdemkereszt 3. osztályát a hadi­­ékitménnyel és a kardokkal: Márialigeti Csel y János 86. gy.-e. őrnagynak, Baumgarten Vilmos l. vártüzérzászlóaljbeli tartalékos századosnak, Schulz István 1. vártüzérzászlóaljbeli tartalékos főhadnagynak, Sebesta Vladimir 12. gyalog­ezredbeli tartalékos főhadnagynak, Blüthgen Artur 6. árkász zászlóaljbeli tartalékos százados­nak, Schmoll Béla 31. honvéd gyalogezred­beli tartalékos hadnagynak; a legfelső dicsérő elismerés harmadizben a kardok egyidejű adományozásával: Naorafil Rikárd 12. gv. e. főhadnagynak; a legfelső dicsérő elismerés másodízben a kardokkal: Kocsit Béla 6. vártüzér ezredbeli tart. hadnagynak; a legfelső dicsérő elismerés újólag a kardok adományozásával: Borniert Károly 6. váriüzér ezredbeli tart. főhadnagynak, dr. Rácz Jenő m. kir. 31. népf. gyalogezredbeli a cs. és kir. 11. tábori vadász zászlóaljhoz beosztott népf. hadnagynak, Blumenshal Vilmos 9. lovastüzér osztálybeli tart. hadnagynak, Kern Ervin 29. gyalogezredbeli és Muraközy Károly 19. tábori vadász zászlóaljbeli tart. főhadnagyoknak, Freiszberger József 31. honvéd gyalogezredben főhadnagynak, Békésy József 5. árkász zászló­aljbeli tart. főhadnagynak; a legfelső dicsérő elismerést a kardok egyidejű adományozása mellett: Kroc József 9. lovas tüzér osztálybeli tart. főhadnagynak; a koronás arany érdemkeresztet Stróbl Imre 5. huszárezredbeli tart. főhadnagynak különleges alkalmazásban kitűnő szolgálatai elismeréséül. Az illetékes hadseregparancsnokság a hadrakelt seregnél az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásukért a következő kitüntetéseket adományozta: a 2. oszt. ezüst vitézségi érmet Kiss Mihály népf. őrvezető, c. tizedesnek a 31. népf. gyalog­ezredben ; a bronz vitézsézségi érmet újólag: Német Mihály 31. gy. e. honvédnek; a bronz vitézségi érmet: Süttő István tart. zászlósnak, Csermpánszki Izidor tart. honvédnek, Kriovik András, Hölgye István, Szakái Sándor, Szűcs Vince népfölkelőknek, Kemény Hugó tart. hadnagynak, Halász Ferenc, Szvetko Vilmos népfölkelőknek a 31. honvéd gyalogezredben; a koronás vas érdemkeresztet a vité ségi érem szalagján Scheitich János tart. szakasz­vezetőnek a 31. népf. gyalogezredben.

Next

/
Thumbnails
Contents