Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-01-19 / 3. szám
6. tidal. ‘‘Komáromi Lapok 191* január 19. MŰVÉSZET. (__) a magyar zene. A magyar zenéről Konkoly Thege Gizella zongoraművésznőtől, léányifjuságunk eme bájos szépkészültségü tagjától az alábbi sorokat kaptuk: „Kénytelen vagyok irni önnek, mert még sem hagyatom szegény komponistáinkat jgaztalanul sújtani. Először is jöjjünk tisztába a népzenével és a müienével. Népdal ugye az, ami az egyszerű nép őszinte leikéből, szivéből fakad. Minden népnek első zenéje Istenhez szólt, igy a magyarok is, később történeti eseményeket énekeltek, mig végül a saját dolgaikról énekeltek. Már a pogány magyaroknál is tánccal egybekötött Istenhez szóló énekeket, ezek egészen a Xlll. sz.-ig IV. László idejéig léteztek. Következtek a ftgyvertáncok pld. a XIV. sz.-ban kelevér és kopja tánc. Sajnos ezeknek sem a dallamait sem a figuráit nem ismerjük. — Ezek után jönnek a néptáncok a hajdú tánc, az úri osztályé pedig a palotás. A hajdú tánc figuráiból lett a csárdás. Ezek melódiáit már ismeri azt hiszem minden magyar vérü ember. Voltak továbbá a szegedi kutya kopogós nagyon érdekes magyar zenével, azután a balatoni halász tánc, egeres és süveges tánc, párna és gyertya tánc, csüriüngölő bonica, és voltak hallgató hangszeres kísérettel ellátott müvek. A XIX. sz. terméke a csárdás és a körmagyar, mely mint tudjuk 6 részből áll. Kezdetben az összes táncot énekelték, később csak egyes felkiáltások maradtak meg. Pld. az őre- j geké ilyen volt: „uccu rajta vén fazék, fel tudsz e fortyanni még ?“ stb. Később ez is elmaradt, de egyes felkiáltások mint pl. hej, huj vagy sohasem halunk meg, még ma sem tűntek el. A magyar pássá mezzo és a sallarello, meg az ugrós tánc az első sajnos nem magyar nyomtatásban, de teljesen magyar motívumokból álló művek. Ennyit csak a tánccal egybekötött magyar termékekről. Azt hiszem nem mondok újságot azzal, hogy a harci énekek minden népnek nagy számban vannak, pl. ki ne ismerne legalább néhányat hires kuruc dalaink közül: „Te vagy a legény Tyukodi pajtás“ „patyolat a kuruc, gyöngy a ^felesége“, „Hej Rákóczy Bercsényi Bezerédy“, „Verd meg Isten, verd meg“ „Rákóczy siralma v. kesergője“ stb. A török háború idejéből 1716—1789-ig: „széna-széna, széna terem a réten“, továbbá „Tiszán innen“, azután a Hertelendy ezredes indulója stb. Tréfásak a „sárga csizmás Miska“ „tréfás insurgens dal“ hangszer hiányában kopogtatták a ritmust. Végül a szabadságharci zene emlékei: Klapka-, Kossuth-, Damjanich- indulók, Pesti csatár induló, Tern Károly Fóti dalára is énekelték az isaszegi indulót, „Ég a kunyhó, ropog a nád“ később lassú magyar „Búsul a magyar.“ A hires „Talpra magyar“ zenéjét Egressi Béni irta, a cenzúra eltörlésekor szavalta Petőfi s márc. 15-én énekelte Szerday férfi kara a nemzeti színházban. A Kossuth nóta is hires, azután Esik eső karikára, édes rózsám kalapjára ez a 2 szöveg van még a Garibaldi nóta, Világos felől jön fekete felhő stb. Ugye, hogy elég bizonyítékunk van arra, hogy a népzene már rég óta uralkodik. Ily temperamentumos nép, nem is tudta volna lelkét, szivét béklyóban tartani. Most még néhány, régi szerzőről emlékezek meg: Ki ne hallotta volna nevét, kinek gyönyörű dallamu művei közül „Lavotta első szerelme“ gyűjtő név alatti művek a legismertebbek. Nevezetesek még: a búcsú, az ima, a harctérre rohanás és verbunkus.f Azután Biliary, kit Bécsben Beethovwenhez hasonlítottak, de eredetisége miatt. Rózsavölgyi Márk ki a körmagyarhoz zenét irt. Weigl József, még Schuberttal szemben is elnyerte a bécsi karmesteri állást, 16 éves korában irta első operáját. Leghíresebb műve: az oboa hegedű és csellóra irt triója. Mosonyi Mihály: Szép Ilonka c. operája is értékes munka. „Magyar zenei tanulmányok“ cimü müvét még Wágner is megdicsérte. Kiváló dramatikusunkról Erkelről sem lehet megfeledkeznünk: Operái bizony, nem idegen hangzásuak, és nagyon értékesek: Hunyady László, Erzsébet, Bánk-Bán stb. Ábrányi, Hubert, Liszt, Volkmann, Hűmnél, Hellérről már fölösleges beszélni annyira elterjedtek müveik és az élő művészek közül: vegyük elsősorban Dohnányit kit mint szerzőt épp úgy ünnepelnek, mint virtuózt (külföldön is.) Buttykay : Hamupipőke operája is értékes bájos mű, Hubay: Kremonai hegedűséről is csak elragadtatással lehet beszélni. Még számtalan kiváló magyar szerzőt le lietne fölsorolni, de természetesen a müzenénél nem a népdalt (ez egész külön álló dolog) vesszük anyagul, itt a szerző bizonyos hangú latokban saját lelki világát, intencióját tárja elénk, bizonyos formák keretében melyeket tetszés szerint megváltoztathat, kibővithet, de teljesen erein hagyhat, hacsak programút zenét nem ir, ez esetben költői tárgyát feldolgozhatja, szabad formában. — A népdal legtöbb esetben mondat néha dalforma, ilyen kicsi keretbe csak kicsi anyag fér el, igy tehát legfeljebb összeteni lehet több dalt, s ezen formák nem is ritkák magyar szerenád, ábránd, stb. cim alatt. Van még egy forma a variációs forma. Amikor egy dalt többféle képpen variálnak. Nekem még ez tetszik a legjobban. Ezt meg is próbáltam mikor első cikket olvastam a komáromi lapokban a magyar zenéről, édes Apám dalát variáltam, legközelebb saját szerzeményeim bemutatásakor ezt is játszani fogom. Kiváncsi vagyok meg nyeri e tetszését. A műdalokat illetőleg, még szép eredményeket érhetünk el, mert balladáinkkal (Arany stb.) gyönyörűen föllehetne dolgozni, nagyobb zenei formákban, nem melodrámának, hanem énekes műnek. Ének, hegedű, zongora kombinációkat lehetne alkotni belőlük. Még ezt is megpróbálom. Én leszek az első lelkes hive eszméjének, mert úgy érzem, sok magyarság van bennem, bár lehet, hogy csalódok. Ugye nem haragszik, hogy idejét lefoglaltam, de tartoztam ezzel a magyar komponáló tehetségek igazolásának.“ * A fiatal művésznő levelét természeiesen a .legkészségesebben közöljük le s örvendünk azon, hogy Konkoly Thege Gizella szintén velünk együtt agitál a magyar zenéért. M-s. B 1 Pénzkezelésben jártas jó Írással bíró kisasszony felvétetik Spitzer Sándor könyvkereskedésében. i TAN ÜGY. — Főgimnáziumi tanfolyamok kafonatanulók részére. A vallás és közoktatásügyi miniszter 1918-ik évi 7. elnöki számú rendeletéből a komáromi főgimnáziumban is két ízben tartanak tanfolyamot. Az első i. évi február 1-től márc. 14-ig, a f. évi január havában katonáknak bevált, 18 éves, VII. és VIII. oszt. tanulók számára lesz, külön-külön. Második félévi tandijat nem fizetnek; márc. 15-én vonulnak be. A katonáknak be nem vált, VII. és Vili. oszt. tanulók is tartoznak ezeken a tanfolyamokon megjelenni, de a tanfolyam végeztével ezek nem tesznek vizsgálatot, hanem tovább látogatják az előadásokat az iskolai év végéig. Mindkét osztály tanfolyamában résztvevő, katonáknak bevált hallgatók március 13-án tesznek osztályvizsgálatot és kikapják évvégi bizonyítványukat. A Vil. osztályt elvégzők nem iratkozhatnak be a VIII. osztályba, érettségit sem tehetnek; a Vili. osztályt sikerrel elvégzők azonban márc. 14-én d. e. csak szóbeli érettségi vizsgálatot tesznek az igazgató elnöklete alatt és nyomban kikapják érettségi bizonyítványukat.^ A katonáknak be vált,f 18 éves, alsóbb osztálybeli tanulók egy hétteljbevonulásuk előtt: jan. 30-án, minden vizsgálat nélkül kikapják évvégi bizonyítványukat és febr. 6-án vonulnak be. Azok a 18 éves, katonáknak bevált magántanulók, akik febr. 6-án tartoznak bevonulni, ha az előző osztályról legkésőbb az 1917—18-ik iskolai év elején sikeresen levizsgáztak, bevonulásuk előtt 8 nappal (jan. 29-én), szabályszerű írásbeli és szóbeli — osztályvizsgálatot, illetőleg szabályszerű érettségi vizsgálatot tehetnek. A második tanfolyam 1918. ápr. 1-28-ig lesz azoknak a tanulóknak részére, akik az 1899-ik és előző években születtek és katonai szolgálatra 1917. okt. 15-én már bevonultak. A következők vehetnek részt ebben a tanfolyamban: a) akik az 1917-18-ik évben a VII. és VIII. osztály rendes vagy magántanulói voltak; b) azok a VI. és VII-ik oszt. tanulók, akik a jelen isk. évben nem voltak ugyan a Vil. és Vili. osztály rendes és magántanulói, de a VI. és VII. osztályt az előző években akár mint rendes, akár mint magántanulók sikerrel elvégezték, feltéve, hogy az 1899-ik és előző években születtek és már katonai szolgálatot teljesítenek; c) akik a VI. és VII osztálynak valamelyik tantárgyából javító vizsgálatra bocsáttattak, de ennek letételében katonai szolgálatuk megakadályozta őket. Ezek előbb javitóvizsgálatot tesznek és ennek sikeres letétele után felléphetnek a megfelelő osztálynak tartott tanfolyamra. Külön tanfolyamuk lesz a VII. és külön a VIII. osztálybelieknek. Tandijat a második tanfolyam hallgatói nem fizetnek. A tanfolyam végén csak szóbeli vizsgálatot tesznek ezek is; Vili. osztálybeliek az osztályvizsgálaton felül még szóbeli érettségi vizsgálatot is tesznek az igazgató elnöklete alatt. A második tanfolyamon résztvenni óhajtók az illetékes katonai parancsnokságtól: kérnek szabadságot. Az említett vkmi rendelet még a következőkről is intézkedik: a) azok a katonatanuiók, akik 1917 október havában bevonultak, ha a katonai szolgálatból elbocsáttetnak, az isk. év folyamán, abba az osztályba, melyből katonai szolgálatuk miatt kimaradtak, újból felveendők, de a mulasztott tananyagot pótolniok kell; b) azok a katonatanulók, akik rövidebb szabadságra bocsáttatnak haza, az utolsó bizonyítványuknak megfelelő magasabb osztályban az előadásokat látogathatják, ha arcvonalbeli katonai szolgálatra való behívásuk előtt, az isk. év bármely szakában, szabályszerű — írásbeli és szóbeli — magánvizsgálatra bocsáthatók, de az 1917—18-ik isk. évben csakis egy osztáyról tehetnek vizsgálatot. Ugyanilyen szabadságolt tanulók, ha az előző osztályról bizonyitványt nem nyertek, jelentkezésük esetén azonnal bocsáthatók magánvizsgálatra és ennek sikeres elvégzése után, a megfelelő felsőbb osztályba rendes tanulókul felvehetők, c) azok a katonatanulók, akik az 1917—18-ik isk. év folyamán a katonai szolgálatból véglegesen elbocsáttatnak és akik rendes viszonyok között az 1917. és 1918-ik isk. év végén végezték volna valamely középiskola legfelsőbb osztályát, de a katonai szolgálat miatt még az utolsó előtti évről sem kaptak bizonyítványt, katonai szolgálatból való elbocsátásuk után. ha ázt az intézet igazgatójánál kérelmezik, azonnal bocsáthatók vizsgálatra előző bizonyítványuknak megfelelő osztályról és ednek sikeres elvégzése után a tőlük kért bármily időpontban, még a szünidőben is a következő felsőbb osztály vizsgálatára is bocsáthatók. Az ilyen tanulók tandíjmentesen látogathatják az előadásokat. Pezsgősdngót | használt, nein müparafából sem töröttet, veszek bármily mennyi- 11 ségben előzetes érdeklődés nélkül, ||| utánvéttel 1 K 20 fillér darabonként, használt, száraz és nem töröttet, ;J| palackdugót 25 K kg-ként. || Uj dugókra csak minta ellenében -M teszek legmagasabb árajánlatot. fi ROBICSEK ADOLF Budapest, Nefelejts-utca 15. szám. .ág
