Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1918-01-05 / 1. szám

191$. január 5.

A VARMEGYE.

(f) Tisztelgés a főispánnál. Újév napján a vármegye tisztviselői kara Asztalos Béla alispán vezetése alatt testületileg tisztelgett gróf Dezasse János főispánnál, akit az alispán biztosított a vármegyei tisztviselők nagyrabecsüléséről és jókivánatairól. — A főispán meleghangú válaszában hangsúlyozta, hogy a vármegyei tisztviselői kar igaz barátja, őket mai nehéz munkájukban támogatni kívánja, hogy a vármegye a közelgő békére vezető nehéz utón minden zökkenés és rázkódtatás nélkül haladjon át. Biztosítja a tisztviselői kart barátságáról, és érdekeik őszinte támogatásáról.

(f) Bucüuzás a volt alispántól. Újév napján vett búcsút a vármegye tisztviselői Ghyczy Dénes udvari tanácsos, nyug. alispántól. A vármegyei tisztviselők teljes számban jelentek meg a búcsuvételen és nevükben Asztalos Béla alispán mondott beszédet, melynek szívből fakadó meleg hangjából az a szeretet csendült ki, amely a távozó alispánt egész hivatali pályája alatt körülölelte. A tisztviselői kar szeretetéről, hálájáról és ragaszkodásáról biztosította a nyugalomba voult alispánt és kérte, tartsa meg a tisztviselői kart továbbra is szereteté ben. Ghyczy Dénes megható pár szóban fejezte ki köszönetét és mindegyiktől baráti kézszoritással búcsúzott.

(f) Gabona átvétel a vármegyében. A

vármegye főszolgabiráit szerdán tanácskozásra hívta össze Asztalos Béla alispán a gabona átvétel eljárásának megbeszélésére. A vármegye termelő közönsége súlyos helyzet előtt áll, 2700 vaggon gabonát kell beszolgáltatnia. Oly horribilis mennyiség az, amelyet aligha lehet napfényre hozni a megvolt és a felkutatandó készletekből. A kutatás katonai segítséggel történik, mindenkinek érdeke, hogy a szigorú eljárást elkerülje, mert az súlyos következményekkel járhat.

(f) Szabadságon. Fás; István tatai járási főszolpabiró hat heti szabadsára távozott; távollétében dr. Niklovics Aladár t. főszolgabíró vette át a hivatal vezetését.

(f) Hivatali beosztás. A vármegye főispánja Mészáros Károly árvaszéki ülnököt, aki legutóbb a nemesócsai főszolgabírói hivatalnál teljesített szolgálatot, hivatali székhelyére rendelte vissza, dr. Csorba István várrn. aljegyzőt pedig a gesztesi járási főszolgabírói hivatalhoz osztotta.

tát örömmel fogadták. Börje úgyszólván mit sem dolgozott a hajón, többnyire a hátsó födélzeten üldögélt feleségével beszélgetve. S megajándékozta az ábrándozás boldogságával, ahogy saját maga is belőle élt teljes életében. Minél többször gondolt a kis házikóra, mely félig a homokdombba süppedt, annál magasabb palotát épített számára. Gondolatban egy kikötőbe vitte, a melyet tiszteletére zászlókkal s virággal ékesítettek föl, a polgármester üdvözlő beszédet intézett hozzá s diadalkapun vezette át, miközben a férfiak tekintete kisérte s az asszonyok sáppadoztak az irigységtől. Szép otthonába vitte, a hol ezüstfürtü szolgák állnak meghajolva a széles lépcső karfájának hosszában s ahol az ünnepi lakomához megtérített asztal roskadozik az ősi családi ezüst alatt.

Mikor a fiatal asszony rájött az igazságra, eleinte azt hitte, hogy a hajós összebeszélt Börjével, hogy megcsalja, de ugytetszett neki, hogy másként áll a dolog. A yachton megszokták úgy beszélni Börjéről, mint valami nagy emberről. Az volt a legmulatságosabb, hogy egész komolyan emlegették vagyonát s előkelő családját. Azt hitték, hogy Börje megmondta feleségének az igazat, de ez tréfált vele, mint a többi is valamennyi, mikor nagy házáról mesélt. így történhetett, hogy midőn a yacht horgonyt vetett a kikötőben, melynek közelében volt Börje otthona, már akkor elhitette volt magával, hogy gazdag ember felesége lesz.

tFoly tatá*a köv«tk*zik.)

(f) A közólelmezés biztosítása, Gömör- Kishont vármegye feliratot intézett a képviselőházhoz, melyben rámutat a közélelmezéssel kapcsolatban a közigazgatás jelenlegi munkaerejének elégtelenségére és annak javítását kéri. Ezt a feliratát pártolás céljából Komárommegye közönségének is megküldötte.

(f) Állati betegségek a vármegyében. A

vármegye területén az alábbi járványos állatbetegségek léptek föl: a lépfene Szimő községben, lórühkór Nemesócsa községben. Ellenben megszűntek : a sertéspestis Tóváros közsénben.

„Komáromi Lapok"

A VAROS.

x A választás eredménye. A tegnap tartott bizottsági tagválasztás eredménye nagy meglepetést szerzett a függetlenségi párt vezérkarának. A hivatalos jelolt Petöcz János asztalos kisebbségben maradt s helyette Lukovits József csizmadia került be a városatyák sorába. Beavatottak szerint Boldoghy Gyula ipartestületi elnök állította fel ellenjelöltként Lu-ovitsot a párt hivatalos jelöltjével szemben s ismert agilitásával diadalra is jutatta. Ez az eset is igazolja, hogy a párt kebelében nem túlságos nagy az egyetértés.

x A front mögötti ídakuia/oknak nem szabrd zsírt vasáro n1. A hadsereg és honvédség egyes intézményei és front mögötti alakulatai a folyton megújuló panaszok szerint még mindig közvetlenül vásárolnak szalonnát, zsírt, illetve hízott sertést. A közös hadügyminiszter és a honvédelmi miniszter ezeket az alakulatokat és intézményeket a közvetlen vásárlástól már eltiltotta. Most a közélelmezési miniszter felhívja a polgármestert, hogy a közönséget e tilalomról sürgősen tájékoztassa s az esetleg megismétlődő konkrét esetben a tilalomnak érvényt szerezzen. F. Szabó Géza polgármester ez ügyben hirdetmény bocsájtoít ki.

HÍREK.

B, u. é, k,

Beléptünk az uj esztendőbe, amely talán jobb, boldogabb lesz, mint volt a szerencsétlen tizenhetes esztendő.

Legalább minden uj esztendő küszöbén ez a vérmes reményünk, ebben ringatódzunk s a mikor a végére érünk, éppen úgy szidjuk, mint előbbi kollegáját.

Az örvendetes alkalmat mi is megragadjuk és b. u. é.-t kívánunk a kedves olvasónak, aki szeretettel támogatott benünket a j megboldogult esztendőben és olvasta szemrehányás nélkül azt a rengeteg sajtóhibát, amelyet hétről-hétre összehalmoztunk, hogy készen legyen az újság. Apropos sajtóhiba. Az idén is lesz elég, de annak nem mi vagyunk az oka, hanem a háború, mely elvitt minden ép kézláb betűnket és csak a sánták, vakok, bénák maradtak itthon, akik sokszor olyan nyomdaforradalmat csinálnak, hogy tehetetlenek vagyunk velük szemben.

Meleg szívvel b. u. é.-t kívánunk a harctér drága hőseinek; a hadifogságban sínylődő édes magyar testvéreinknek és kérjük az Egek urát, hogy az uj esztendőben már oly sok szenvedés, küzdés után itt lehessenek körülöttünk újra! Meos-T. olvasóinkhoz! Lapunk mai száma első ez év első negyedében. Bizalommal kérjük fel lapunk igen t. olvasóit, hogy előfizetéseiket mielőbb megújítani szíveskedjenek, mi célból vidéki előfizetőink kényelmére lapunk múlt számához postautalványt mellékeltünk, — helybeli előfizetőinket pedig felkérjük hogy a lapunk pénzbeszedője által kézbesitendő nyugtát beváltani szíveskedjenek. Tisztelettel a „Komáromi Lapok“ kiadóhivatala.

3. oldal.

— Személyi hir. Gróf Dezasse János főispán szerdán Kolthára utazott vadászni, ahol Kürthy István ny. főispán vendége volt.

— Kinevezés. A király Szabadhegyi Ákes vezérőrnagyot, a kisbéri állami ménes katonai osztagának parancsnokát, a m. kir. állami létenyésztő intézetek és a horvát-szlavón dalmát országos méntelepek katonai felügyelőjévé kinevezte.

— Századosi cím és jelleg. A király nemes Bielek Károly és dr. Pogány Jenő 6. várlüaérezredbeli főhadnagyoknak a századosi címet és jelleget adományozta.

— Katonai tgészsógügyi kinevezések. A

király dr. Zemplényi Bála, dr. Schwarc Zsigmond, dr. Femek e! Móric tart. segédorvosokat tart. főorvosokká, Baranyay Basiló 19. vadászzászlóaljbeli tart. egészségügyi zászlóst egészségügyi hadnaggyá nevezte ki.

— Halálozás Város és megyeszerte általános részvétet keltett az a halálozás, amely a Szabadhegy családot gyászba borította. Amint igaz őszinte részvéttel halljuk, Csallóköz - megyercsi Szabadhegy György, a vármegyei élet a közismert, közszeretetnek, köztiszteletnek örvendett tagja 83 éves korában hosszú szenvedés után az év ntolsó napján Ácson elhunyt. Benne, a mi avatott tollú munkatársunk, Szabadhegy Olga, akitől már oly sok kedves, bájos dolgot közöltünk, édes atyját gyászolja.

A gyászoló család az alábbi gyászjelentést adta ki:

Özv. csallóközmegyercsi Szabadhegy Györgyné, született csernólehotai Csernó Olga úgy a maga, mint gyermekei Olga és Mária, valamint az összes rokonság nevében mélységes fájdalommal jelerti, hogy felejthetetlen férje, a legjobb apa és rokon csallóközmegyercsi Szabadhegy György életének 83. évében hosszú szenvdés után december hó 31-én esti háromnegyed 9 órakor jobblétre szenderült. Drága halottunk földi maradványai január hó 3-án d. u. 3 órakor fognak Ácson örök nyugalomra helyeztetni. Ács, 1917 december 31. Soha e nem múló szeretetünk virrasszon drága poraid felejt!

— Idegen rendjel tizenketteseinknek. A

12. gyalogezred 30 katonáját tüntették ki az oldenburgi nagyhercegségi Frigyes Ágost kereszt II. osztályával. A kitüntettek névsora a következő: Nagyicsai .Péter, Hammer Ignác, Sztudniczky Emil, Schuster Márton, Baráth Rezső tiszthelyettesek, Bauer Károly, Veres Alajos, Lelovics János törzsőrmesterek, Korec Mátyás, Négy Géza, Mikulás János. Poiakovic3 Gyula, Kovács József, V süsü Géza, Végh Béla, Sevár István, Szlizs József, Brezina András őrmesterak, Morkó István, Nagy József, Petrovics Lajos, Czanyó Gáspár, Paulik József, Kállay Ferenc, Tonhauser Ignác szakaszvezetßk, Schlesinger Miksa, Bakó István,, Resabiczky István, Pintér Béla tizedesek és Fazekas József gyalogos.

— Ereszt-Utó..-szk. Ki gondolta volna, hogy valaha ez a név belekerül a világtörténelembe. Ki gondolta volna, hogy onnan fog a béke hófehér galambja, ha megcsonkított szárnnyal is, — iölrepülni. Ha jól átgondoljuk, káprázatos, szinte hihetetlen mindaz, ami a legutóbbi hetekben történt. Legnagyobb, legveszedelmesebb ellenségünkkel immár a zö'd asztalnál ülünk barátságos tárgyalásokban, amelyekből föltétlenül a világbéke fog kisarjadzani. Örü üok az orosz küiönbékének, habár az egyelőre nem is hozza meg az emberiség megnyugvását, a világ békéjét. De kétszeresen nagy az örömünk afc'ött, hogy nemsokára hazakerülnek drága véreink, akikkel eddig levelezni is alig tudtunk, asikért aggódtunk s akik epedve gondoltak az áldott magyar hazára, a rég elhagyott édes hozzátartozókra. S nagy hálával gondolunk az orcsz demokráciára, amely fényesen bebizonyította, elvitathatlanná tette, hogy a népek nem ellenségei egymásnak s ha a nemzeteken múlt volna, sohasem sodródik az emberiség ilyen borzalmas szerencsétlenségbe. Hisszük, tudjuk, hogy a világháborúnak nem le^z más győztese, mint a demokrácia. Az európai demokrácia, mely egyetlen garaneiája az örök békének.

— Eljegyzés. Horny Ernő, a komáromi cs. és kir. 5 árkász ezred főhadnagya eljegyezte Bruszt I!us tatabányai társulati tanítónőt.