Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-06-08 / 23. szám
I 19Id. jnnius 8. környékbeli internátus hiányában kénytelen volt a tanulásnak ezen terhes és mégis értéktelen módjához folyamodni. Pápán a ref. tanitónőképzőnek mind a négy évfolyamán 30—35 magántanuló volt, mert nem voltak felvehetők rendes tanulóknak, pedig a létszám az osztályokban igy is több volt az előírtnál. Jó lesz tehát ezzel az eszmével mihamarább megbarátkozni! Komárom minden tekintetben csak nyerhet egy leánygimnáziummal! P. Több szem többet lát. — A közönség rovata. — térzene Imdijólékonycélra. Tisztelt Szerkesztő Ur! A város zenekedvelő közönsége régóta nélkülözi az u. n. térzenét, a mii a Komáromban állomásozó gyalogezredek szoktak a nyári hónapokbn a parkban tartani. A jelenleg nálunk állomásozó gyalogezrednek kiváló zenekara is több alkalommal hangversenyezett a múlt évben s nagyon sajnáltuk, a mikor hírét vettük annak, hogy a pompás zenekar elhagyja a helyét. A műit alkalommal azonban az egyik este pompás zene ütötte meg a park előtt fülemet. A hang irányába menve, örömmel állapítottam meg, hogy ha kis csapatból álló is, de mégis van katonai zenekarunk, a mely mint akkor tapasztaltam, igen jól megállta a helyét. A Szerkesztő Ur szivessége folytán felvetem tehát a kérdést nem lehetne-e ezzel a zenekarral hetenként egyszer a parkban a délutáni órákban hangversenyeket rendezni ? Hiszen most a mikor minden fillérnek helye van, ezek a térzenék a nyári hónapokban csinos kis öszszeget eredményeznének s bizonyos, hogy 20—40 filléres belépőjegyét a közönség szívesen mindig megváltaná. A katonai hatóságok, ha eziránt megkerestetnér.ek, bizonyára a legnagyobb készséggel intézkednének. Egy zenekedvelő. Cseh plakátok tatán. E címen irt közleményünkre, a melyet egyik tatai olvasónk küldött be hozzánk, Horváth Elek m. kir. honvédzászlós Tatáról mflektált s annak közlését kéri tőlünk, hogy a szóban forgó mérkőzést cseh nyelvű plakátok nem hirdették s ez állításának igazolásául matchekre szóló magyar nyelvű plakátokból küldött be egyet hozzánk. Igen örvendünk, hogy igy van és köszönjük, hogy a cseh plakát esetét vissza vonhatjuk. Örömünket csak az a másik plakát rontja meg, a melyet ez eset kapcsán kaptunk, s a melyen egy mafehet német és magyar nyelven hirdetnek. Természetesen előbb a német s azután a magyar szöveg, a mit nem találhatunk helyesnek. Mert Magyarországon, ha szükséges a német szöveg, úgy a hirdetésen a magyar szövegnek kell elsőnek lenni. Teljes uasárnapi munkasziinet. A fővárosban, még a háború előtti időkben meghonosították a kereskedők a teljes vasárnapi munkaszünetet, a mi egy teljes napi pihenőhöz juttatja úgy a kereskedőt, mint alkalmazottait, kik egész héten úgyis, reggeltől estig dolgoznak. Pedig ha valahol, ügy a fővárosban ez a vasárnapi teljes munkaszünet — az idegen forgalom miatt — jelent bizonyos kárt a kereskedőkre. Ezt az okos szokást a legtöbb vidéki város kereskedő világa átvette a fővárostól, meghonosította minden különösebb nehézség nélkül. Egy-két város van, természetesenjKomárom is közte van, a hol még a kereskedők nem tudnak megegyezni, nem tudják megérteni, hogy a kereskedelemben is rendszernek kell lenni s mint a jó gépnek az olajozásra, azonképpen szüksége van az embernek is hat napi munka után a hetedik napi pihenőre. Abból az alkalomból mondjuk el ezeket, hogy az a pár város is, a hol még nincs teljes munkaszünet, az újítás útjára lépett. Szeretnénk látni, ha kereskedő világunk már egyszer kilépne a régi, a haladást és fejlődést meggátló konzervatizmusából, a melynek csak kára van, de haszna nincs. * Komáromi LapoK“ 3 oidaE város, Báii'nida, Dunaalmás, a sertésvész, Guta, Naszály, a sertésorbánc Naszvad, a lépfene, Nemesócsa községekben. Megszűntek: a lőrukór Naszály, Naszvad, az ebveszettség Csallóközaranyos, a sertésvész Dunaradvány községekben. VAROS. Haul 800 korona fizetést kap (Íred oáros kondása. Valamikor a módosabb falusi legények kinézték maguk közül túlságosan is plebejus mivolta végett a kanászt, a bojtárt és a juhászt. Az az elem, amely juhászságra adía a fejét, hálás alanya lett a népdaloknak, de bizony még a szegényebb paraszti fogalmak szerint is csak afféle falu szolgája volt, aki mindhalálig csak „kódusa maradt a böcsüiet“-nek. A világháború nagy társadalmi és gazdasági eltolódásai természetesen nem hagyták érintetlenül a kanászok kasztját sem. Felvitte az Isten a dolgukat! Amíg a latinnal, algebrával teletömött fejű profeszor csak négy-öt száz koronáért ágál a katedrán, a bíróknak kilóg a lábuk a cipőből — bizonyisten nem jár rosszul az, aki beszegődik Tarnócára, akarjuk mondani: Aradra — bojtárnak. Arad városa ugyanis már régóta keresett egy kondást, de az állásra nem akadt pályázó. Végül is magas fizetséget kellett Ígérni és igy sikerült kondást kapni havi nyolcszáz korona fizetésért. Így hát az aradi Kukorica Jancsi az őrnagyoknál ás középiskolai igazgatókénál is nagyobb fizetésért legelteti nyáját. Csak az a csodálatos, hogy diplomás pályázók nem akadtak. A VÁRHEGYE. (f) Tiszti értekezlet. A vármegyei 1918. évi gabonatermés átvételi eljárás módozatai megbeszélése ügyében Asztalos Béla alispán elnöklete alatt tiszti értekezlet volt a íőszoigabirákkal. Az értekezleten a helyi átvevő bizottságok megalakításában megállapodás történt. Az átvételi eljárással kapcsolatos ügyek központi intézésével Mészáros Károly árvaszéki ülnököt bízta meg az alispán. (t) Szabadság. Molnár Imre gazdasági felügyelő részére betegsége gyógykezelése céljából a földmivelésügyi miniszter hat heti szabadságot engedélyezett. (f) Statárium. A pozsonyi honvédkerüleíi parancsnokság közhírré teszi, hogy területén a rögtönitélő eljárást elrendelte. (t) ff csereakció megindult. Miként megírtuk, az Országos Közélelmezési Hivatal a hadvezetőséggel karöltve akciót indított, hogy a gazdák a tavalyi termésből átadandó gabona- és lisztmennyiségekért' mindennemű gazdasági iparcikket olcsó áron kapjanak. Az igy felajánlott gabonát vagy lisztet a haditermény rt. bizományosai veszik át s a maximális áron készpénzben kifizetik. Az átadás után a Haditermény bizományosai a gabonát átadó félnek utalványt adnak, mely utalvány alapján olcsón vásárolhatók meg a megállapított cikkek. Bárki átadhat gabonát, vagy lisztet, a közigazgatási hatóságok nem kutatják, vájjon.az átadott termény el volt-e eddig rejtve, sőt utasítva lettek a hatóságok, hogy feljelentéseket ezen csere-akcióból kifolyólag ne tárgyaljanak. (f) állatbetegségek a uármegye területén. A vármegye területén a következő állatibetegségek léptek fel: a sertéspestis Oroszlány, Tóx ff uárosok háborús kiadásait megtéríti az állam. Budapi sti munkatársunk telefonálja: Annak idején a Magyar Városok Országos Kongresszusa felterjesztést intézett a kormányhoz és ebben azt kérte, hogy az állam térítse meg a városoknak azokat a költségeket, anelyeket a háború, a háborúval összefüggő kiadások és az állam helyett elvégzett munkálatok okoztak. A belügyminisztériumban érdeklődtem e felterjesztés sorsa felöl és Samassa Adolf államtitkár ur szives volt informálni arról, hogy a kérelem elintézés alatt á!í és pedig úgy, hogy a belügyminiszter a felterjesztést — tekintettel arra, hogy pénzügyi természetű dologról van szó — áttette a pénzügyminisztériumba. A pénzügyminisztériumban, értesüléseim szerint érdemlegesen foglalkoznak az üggyel. Wekerle Sándor ministerelnök, aki most a belüguminiszterium ügyeit is vezeti, szintéi! forszírozza a kérdés elintézését. A miniszterelnök tudatában van annak, hogy a városokon segíteni kell az államnak és a segítés mértékéül talán azok az adósságok szolgálnak majd, amelynek a háborúban keletkeztek. Alkalmasint olyan összegekkel támogatja az állam a magyar városokat, hogy ezek a háborúban keletkezett adósságaikat megtéríthetik. Döntés e tekiutetben még nincs, de a tárgyalások folyamában vannak és a pénzügyminisztérium munkálatával alkalmasint röviden elkészül. x A cipészuzsora letörése. Szterényi József kereskedelmi miniszter erőteljesen folytatja a cipőuzsoRi letörését és mindenképen érvényt akar szerezni ebbeli rendeletének. Erre vonatkozólag újabb rendeletét intézett a törvényhatóságok fejeihez, melyben felhívja az alispánt és polgármestert, hogy kisérjék figyelemmel az iparosok és kereskedők körében a rendelet ellen esetleg nyilvánuló mozgalmakat és amenyiben akár egyesek részéről, akár általánosságban oly jelenségeket észlelnek, melyek a rendeletben nyert felhatalmazással való élést megokolják: tegyenek azonnal jelentést, hogy megfelelően intézkedhessen. El van ugyanis tökélve, hogy a polgári lakosság lábbeli szükségletének fedezéséről kiadott rendeletnek minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel érvényt fog szerezni és a rendelet ellen való akár nyílt, akár burkolt ellenszegülést meg fogja torolni.j x A rendőrség államosítása. Régi hiba’ hogy Magyarországon mindezideig még nem államosították a közigazgatást és bár a háború előtt is ^ok szó esett már róla, nem kei ülhetett kivitelre. Most a »Közbiztonság« ban olvassuk, hogy már nem reménység többé, már nem elérhetetlen álom, annyi esztendő fáradságos munkája, az államosítás a legrövidebb időn belül törvényhozási utón megtörténik. Illetékes helyen felhatalmazták a Közbiztonságot annak a közlésére, hogy egyelőre tudassa röviden a magyarországi rendőrségekkel, hogy a belügyminisztérium a tervezettel immár teljesen elkészült és már csak napok kérdése, hogy tető alá jussanak. — Egyelőre tehát csak a rendőrség államosításáról van szó, azonban remélhető, hogy az egész közigazgatás állami kézbe kerül. x A Zsirköipont és Komárom. A tizedik hónapja, hogy Komárom város nem tudott szappant bocsájtani a közönség rendelkezésére, azon egyszerű okból, mert a város í észére nem utaltak ki szappant. E mizériával több Ízben foglalkoztunk már és felhívtuk a hatóságot, hogy e tekietetben igazán itt volna a cselekvés ideje. A város közönségének szüksége van szappanra IMEindenki tudja, elis- = POLITZER MÖR meri és elmondja, hogy ------- Komárom, Nádor.utóim; ■ üzletében a legszebb minőségű férfi cipői*, divatárui*, fehérneműéi* síb. l*aphatól*. » T i
