Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-05-18 / 20. szám
L oldal Komáromi Lapok“ 1918 május 18 ványára egyhangú határozatta! kimondotta, hog/ a cs. és kir. hadügyminiszterhez feliratot intéz oly értelemben, hogy a várerőd ebbeli jellegének megszűnése folytán támogassa a város fejlődési törekvéseit és pedig elsősorban a felszabaduló kincstári területek méltányos árban leendő átengedése által. A polgármester javaslatára ugyancsak feliratot intézett a közgyűlés a belügyminiszterhez a helyőrségi kórház kitelepítése és eltávolítása iránt, miután a város helyes irányú fejlődésének a város közepén álló helyőrségi kórház a legnagyobb akadálya. A hadügyminiszter kijelentette, hogy a városi vízműnek a háború elején hadiérdekből történt kibővítésével felmerült költségeket nem hajlandó megtéríteni. A közgyűlés újabb feliratot intézett a hadügyminiszterhez e költségek megtérítése iránt. Vitát idézett fel a helybeli kéményseprők kérelme a kéményseprési dijak felemelése iránt. A tanács a kérelem indokait méltányolva, a béke idején fennállott dijak 100 °/o-os emelését javasolta. Boldoghy Gyula bizottsági tag kijelenti, hogy e címen egy fillér emelést sem szavaz meg. Szívesen megszavazná az emelést, ha" a kéményseprők elvégeznék kötelességeiket és dolgoznának. De mert nem dolgoznak, nem szavaz meg semmit. Indítványozza, hogy a közgyűlés a kérelmet utasítsa el. Rüdiger István bizottsági tag hasonló véleményben van s osztja Boldoghy felfogását. A kéményseprők alig tesznek egyebet, mint hogy a dijakat felszedik. Nem hajlandó a tanács javaslatát elfogadni. A kérdés szavazás alá bocsáttatván, a közgyűlés nagy többsége az emelési kérelmet elutasította. Nagy derültséget keltett a közgyűlésen Kolozsvár város körirata, mely az alkohol élvezetét egészen betiltani kívánja s még a harctérre menő s onnan jövő katonáknak is eltiltani akarja az alkohol élvezetét. A közgyűlés a körirat felett napirendre tért. Ellenben az Állat és Takarmányforgalmi részvénytársaság sürgős feloszlatását tárgyazó zólyommegyei átiratot hasonló szellemű felirattal támogatta. A tanács javaslatára kimondotta a közgyűlés, hogy egy másodosztályú rendőrkapitányi és egy rendőrtiszti állást szervez a rendőrségi államsegély terhére s ebbeli határozatát jóváhagyás céljából a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetni rendelte. Majd Fried Kálmán és neje alapítványának alapitó oklevelét tárgyalta és állapította meg a közgyűlés, felhasználván a kínálkozó alkalmat arra, hogy a nemes emberbarát emlékének kegyelettel adózzon. A közgyűlés az alapítvány elfogadásával kapcsolatban Boldoghy Gyula bizottsági tag indítványára egyhangú határorozattal kimondotta, hogy a Hajnal utcát, melyben egy középület szintén Fried Kálmán humánus munkásságát hirdeti, a mai naptól kezdve Fried Kálmán utcá-nak nevezi el, ily módon is megörökíteni kívánván városunk e kiváló volt polgárának emlékezetét. Több törvényhatósági átiratnak letárgya*ása után került a sor a tanács abbeli javaslatára, mellyel a zsirhiányon egy városi üzemben felállítandó sertéshizlalóval kíván segíteni. Dr. Gaál Gyula előadó a kérdést részletesen ismerteti. A hizlaló egyelőre 1200 sertésre lenne berendezve, melyek három turnusban hizlaltatnának meg. A dolog pénzügyi része olykép volna megoldható, hogy a közélelmezési célra rendelkezésre álló 500.000 koronán felül a helybeli pénzintézeteknél a szükséglet mérvéhez képest további 1,000.000 korona vétetnék fel folyószámlára, mely aztán a sertések értékesitésitése révén részletekben volna visszafizetendő. Dr. Gaál Gyula előadó kéri a közgyűlést, hogy a tanácsi javaslat elfogadásával a sertéshizlaló felállítását és üzembe helyezését rendelje el s a szükséges pénzbeli fedezetet a fenti értelemben szavazza meg. Fölemlíti végül az előadó, hogy az ő személyét e kérdéssel kapcsolatban az egyik helyi lap részéről jogtalan támadás érte. A helyzet megvilágítása érdekében szükségesnek látja felolvasnia „Komáromi Hírlap“ - ban megjelent támadó cikk következő paszszusát: „Ez ellen a felfogás ellen tehetetlen a polgármester is, akinek pedig hálával említheti e téren megnyilvánult cselekedeteit a város népe. Terveit nemcsak ott fent húzzák többször keresztül, hanem néha a helyettesitője se m védi, képviseli a város érdekeit, a népjólétét. Hiszen megtörtént február hóban, hogy mikor egy nagybirtokos hozzánk a városházára érkezett, több száz sertését akarva felajánlani, a polgármester ilyen módon már többször kitűnt helyettese, nem volt hajlandó szóba állni az ajánlattevővel, mondván: nem az én resszortom. Adieu ! Ezek és még más hasonlók érleltettélc meg azután a város vezetőjével, hogy radikális eszközökhöz nyúljon. Hogy se a j politikai ármánykodás, önzés se a hivatali i irigység ne állja útját a népélelmezésnek: uj eszmét vetett fel. Azt az indítványt tette, hogy a tavasz folyamán sertéshizlal- j dát állíttat fel egy millió korona befektetéssel.“ • A cikknek személyemre vonatkozó állításait, melyek alkalmasak arra, hogy engem, mint a jó ügy és hasznos törekvések kerékkötőjét tüntessenek fel — úgymond dr. Gaál Gyula — itt a közgyűlés színe előtt valótlanoknak )elentem ki s a leghatározottabban visszautasítom. Az előadó fenti nyilatkozata után F. Szabó Géza polgármester emelkedett szólásra. Bár a tisztviselőt ért sajtóbeli támadások szorosan véve nem tartoznak a közgyűlés elé, a jelen esetben szükségét látja mégis, hogy e kérdésre nézve táplált felfogásáról a törvényhatóság nyilvánossága előtt nyilatkozzék. A városi tisztikar tagjai között hivatali irigységről szó sem lehet, mert itt teljes összhang és egyetértés uralkodik. Rossz munkát végez, aki ezt az összhangot és ; egyetértést megbolygatni iparkodik. Ehhez ré- : széről senkit hozzányúlni nem enged. Fokozott mértékben állnak a fentiek dr. Gaál Gyulára, az ő bizalommal és szeretettel övezett munkatársára, aki szinte elképzelhetetlen munkaerővel, nemes ambícióval, példás lelkiismere- ■ tességgel látja ei a rábízott nehéz teendőket. Be vallja őszintén, hogy azt a munkát, melyet dr. Gaál Gyula elvégez, ő elvégezni nem tudná s épen ezért dr. Gaál Gyula személyét és munkásságát a város közérdeke szempontjából annyira nélkülözhetetlennek tartja, hogy az ő nagyarányú munkássága nélkül az ügyek további helyes menetéért alig tudna felelősséget vállalni. Az adott helyzetben szükségesnek látja mindezt a közgyűlés előtt kijelenteni s egyben biztosítja dr. Gaál Gyulát további bizalmáról és szereteíéről. A polgármester nobilis és meleghangú nyilatkozatát s dr. Gaál Gyula munkásságáról mondott elismerő kritikáját a közgyűlés lelkes éljenzéssel tette magáévá, ily módon is elégtételt szolgáltatván a kiváló tisztviselőnek az őt ért alaptalan támadásokért. Majd Dezső László bizottsági tag szólalt fel s a polgármesternek és munkásgárdájának a közgyűlés nevében üdvözletét tolmácsolja a közélelmezés egyik igen fontos kérdésének tervbevett helyes megoldásáért. Részéről különben nagyon szeretné, ha a közegészségügyi és tanügyi érdekből egyaránt veszélyes éjjeli ácsorgások a hatósági hentesbolt előtt mielőbb megszüntetnének. Kéri a polgármestert, keressen módot e kérdés megoldására. A közgyűlés különben a sertéshizlaló felállítását elrenddlte s a szükséges pénzbeli fedezetet megszavazta. HÍREK. Pünkösd. Ünnepi harangzúgás, ájtatos Alleluja, imádság. . . Pompázó toalettek, ragyogó ékszerek, boldog arcok; megkopott ruhák, alázatos, a hitben nyugvó tekintetek. A megértést keressük a templomokban. Idekünn nincs imádság, nincs irgalom, könyörület, belátás. Idekünn, körülöttünk az Élet harcol, a melyben nem ismernek tréfát, kegyelmet; a nagy és kicsiny; az erős és gyenga küzd az óra minden percében, egyenlődén fegyverekkel. A küzdelemben ritkán esnek csodák. Távolabb ágyudörgés morajlik, a puszta elet viaskodik a puszta életért. Ömlik a drága vér; dúsan öntözi a földet. Negyedik esztendeje. S még most is sötét köd takarja az útját; még nem mutatkozik a béke zöld mezeje. Emberek vagyunk. Rosszak, bűnösök. Gyarlók. Telve hibákkal, tévedésekkel. Indulatokkal és gyengeségekkel. Hiúságok és érzékenységek burjánoznak bennünk s nem tudunk megszabadulni tőlük. A szcretetet kívánjuk, a megértést keressük, hosszú időkön, és minden nappal távolabb jutunk tőle, jobban elkerüljük. Nem tudjuk megtalálni az emberi élet magasztos célját, tiszta örömét, zavartalan, igaz boldogságát. Rossz utakra tévedtünk; maholnap már magunkat is elveszejtjük, nem ismerjük meg az én-ünket. Pünkösd. Nem piros, nem Ujjongó Pünkösd, de komor, fekete, gyászos. Fájdalmas érzés szádja meg a lelkünket, a mikor kérdezzük: Tudunk-c még egyszer emberek*lenni ? Letudjuk-e győzni önmagunkat? Vissza tudjuk-e hozni a békességet, a megértést, a szeretetet? Lesz-e még piros Pünkösd napja, a mikor. . . jobban fogunk tudni szeretni, mint gyűlölni; segíteni, mint könyörtelenek lenni ? Meos. — miniszteri biztosi megbízatás. A közoktatásügyi miniszter dr. Pázmány Zoltán pozsonyi egyetemi tanár földinket a szatmár-németii felső kereskedelmi iskolánál az 1918. évi érettségi vizsga vezetésével megbízta. — Honuédségi klneuezések. A kiiály Literáti Foghtüy Miklós 31. h. gy. e. századost őrnaggyá nevezte ki 1915. május 1-i ranggal, — Pallaghy Dezső aleztedest ezredessé, Tóth Kálmán őrnagyot alezredessé, Perty Károly századost pedig őrnaggyá ugyanezen honvéd gyalogezredben. Kinevezte tartalékos főhadnaggyá: Meszéna Jenő, Gerl Mihály, Krizmanich Péter, Zukovics János, Szijj János, Szegleti! Imre, Szalóky Lajos, Gyimóthy Lajos, Domby Gyula hadnagyokat, tartalékos hadnaggyá : Vojacsek Nándor, Bognár Sándor zászlósokat. — Tényleges főhadnagyokká: Kukorelly Pál, Bállá Gábor tényleges állományú hadnagyokat; tényleges hadnagyokká: Kaptay Antal, Horváth Ferenc, Herberger Sándor zászlósokat. — Májusi előléptetések a közöshadseregben. A király május l-éve! a következő kinevezéseket teljesítette : vezérőrnaggyá: Galetta Emil ezredest, a komáromi cs. és kir. löveggyár parancsnokát, ezredesekké: Kattner Rezső cs. és kir. 29. gy. e., Lehár Antal 83. gy. e. alezredeseket. — Katonai kitüntetések. A király az ellenséggel szemben tanúsított vitéz és eredményes magatartásukért a következő kitüntetéseket adományozta : a 3, oszt. katonai érdemkeresztet a hadidiszitniénnyel és a kardokkal: Arnold Aladár I|31. népf. gyalogzászlóaljhoz beosztott 14. h. gy. e. századosnak, Ujj József 131. népf. zászlóaljhoz beosztott népf. hadnagynak; az ujabbi legfelső dicsérő elismerést a kardok egyidejű adományozásával: Kleiner János cs. és kir. 29. — és Müller Ernő volt 6. vártüzér ezredbeli tart. hadnagyoknak, Szarvas Ferenc I|31. népf. gyalogzászlóaljnál beosztott népf. századosnak, a legfelsőbb dicsérő elismerést a kardok egyidejű adományozásával: Mild Nándor 31. h. gy. e. tart. főhadnagynak, Barta Aladár 31. h. gy. e. tart. egészségügyi hadnagynak, Somogyi János és dr. Gálos Rezső IV|31. népf. hadtápzászlóaljnál beosztott szolgálaton kívüli viszonybeli hadnagyoknak. — Cimadomángozás. A király Sugár Győző a mozgósítás tartamára ténylegesitett tüzérszázadosnak, aki a háború első időszakában Komáromban állomásozott, az őrnagyi címet és jelleget adományozta.
