Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1918-04-27 / 17. szám

1. oldal. „Komáromi Lapok“ 1918 április 27. A kulturpalotai kórház feloszlatása, Ezen a címen a „Komáromi Hírlap“ f. é. 16 számában tendenciózus közlemény jelent meg, amely az ügy ferde megvilágításánál fogva igen" alkalmas félreértések keltésére és közbecsülésben álló egyesületek befekeíitésére. Ebben az ügyben a Vörös Kereszt vezető­ségéhez fordultunk információkért és a következő felvilágosítást nyertük, amely az említett cikkre megadja a méltó választ. A Vörös Kereszt Kultúrpalota kisegítő kórháza feloszlatására etsö sorban az élelmezési nehézségek adták meg az első gondolatot. A mai nehéz beszerzési viszonyok közt zsírt szerezni úgyszólván alig lehetséges. A kórház uzsora árakat nem képes fizetni, mert erre az ápolási dijakból nem telik. A Vörös Kereszt központi igazgatósága elhatározta a 200 ágyon ; aluli kisebb kórházak feloszlatását, ezt Buda- ’ pesten végre is hajtották és most Komáromban is rá került erre a sor. Ha ez iránt a Vörös Kereszt nem tesz lépéseket, úgy a katonai ha- f tóság végezte volna el a Vörös Kereszt meg I kérdezése nélkül. Semmi akadálya sincs most már, hogy az iskolák, a kir. törvényszék és a többi rekvirált épületek is felszabaduljanak és rendeltetésüknek visszaadassanak. Ez mielőbb meg is fog tör­ténni, ha arra az illetékes hatóság lépéseket tesz. Ezekre az egészségügyi intézetekre többé szükség nincsen, amint hogy a Kulturpalotai kórházra sincs már, mert ellenkező esetben azt a katonai hatóság nem adta volna át. A cikkíró sajátságos autoszuggeszíióban él különösen mikor a Zander intézetre hivat­kozik. Ebben az az igazság, hogy a Zander felszerelést a Vörös Kereszt átadta a komáromi városi közkórháznak és a jövőben az utókeze­lésre szoruló betegek nem a Kultúrpalotában, hanem a városi közkórházban fogják ez intéz­ményt igénybevenni vagy pedig a helyőrségi kórházban, amely szintén fel van szerelve Zanderrel. A katonai egészségügyi parancsnok­ság kijelentése szerint a Zanderre szüksége nincs, mert e kezelést a helyőrségi kórház is el képes látni. A Vörös Kereszt a Zander átengedésével a város közönségének tett nagy és értékes szol­gálatot. A Jókai Egyesület a háború iegkezdetén engedte át uj helyiségeit háborús egészség­­ügyi célokra, erre a felvonulás idején tagad­­hailanu! nagy szükség is volt. De azóta huszon­egy milliárdot emésztett fel a háború, amelyből egészségügyi intézetek is bőségesen létesültek mindenütt és városunkban is, ahol ez idő szerint kétezer ágy áll üresen, hála a Gondviselésnek. Hogy miért legyen a Kultúrpalota utolsó j a kiürítendő intézetek között, amely legelső . volt a háborús szolgálatban, ennek valami tit­kos okának keli lennie, amit a cikkíró ur nem mert a nyilvánosságra bízni. Semmiféle titkos felterjesztésre nem volt szüksége a kórház feloszlatása céljából a Vörös Kereszt szervezetek elnökségének, mert ezzel csak a közóhajnak tett szolgálatot; a fő­ispán ur őszinte köszönetünkre és hálánkra érdemes ez intézkedéséért, amelylyel egy köz­épületet felszabadított. Bár a többivel is igy történnék ! Kérjük is minden igénybevett köz­épületünk mielőbbi felszabadítását. Ebben a középületben véletlenül egy or­szágosan elismert hirü muzeum és egy 30000 kötetes könyvtár van, nyilvános olvasó szobá­val, amelyet a háború kitörése előtti évben másfélezer komáromi és vidéki polgár használt. A Jókai Egyesület működése a háború kezdete óta megbénult, idegen helyiségben tart néhány előadást és hangversenyt évente és kulturális munkát alig végezhetett. Ez a helyiség éppen olyan fontos, mint az iskola, bár "a cikkiró ur abban a naiv hitben él, hogy a Kulturpalotábsn csak az inszurrekció és a csallóközi királyok szelleme folytatják ölelkezésüket a kultúra dicsőségére. Az a kulturmunka, amely ott folyik, van olyan fontos, mint az „általános titkosu-éű folytatott hang és tintapazarlás. Egyéb iránt a kultur­­egylet ebben a kérdésben is a magyar nyelv mellett foglalt állást. Végül csak azt kell megjegyeznünk, hogy a Kultúrpalotát a Vöröskereszt tartozik helyre­állítani, mert ehhez a katonai hatóság — ön­kéntes felajánlás lévén — egy fillérrel sem járul. Ez a helyreállítás, tekintve az épületben okozott károkat, tartunk tőle, hogy sok ezer koronába fog kerülni. Most már ha a növekvő drágaság a megtakarított tőkét felemésztené, ki fedezné a költségeket? A Jókai Egyesület megtetfe a háborúval szemben tartozó kötelességét, jobban mint bárki más ; hogy helyiségébe óhajt költözni amelyben csak félévig volt otthon, minden józa­nul gondolkodó, ember előtt csak természetes és érthető dolog. A kórház fentartását a katonai, érdekek már nem kívánják, tehát megszűnik. Bár igy tünedezne el az egész világháború min­den szomorú emléke. Tárgyilagos megvilágításban igy fest a kulturpalotai kórház feloszlatása, melyet a leg­nagyobb megnyugvással fogad úgy a Vörös- Kereszt, mint a szállásadó Jókai Egyesület, nem különben vámsunk közönsége is. A VARMEGYE. (f) Kormánybiztosok Komárommegyében. A vármegye területén folyó rekvirálások ellen­őrzése céljából dr. Sziíberling Rezső veszprémi kormánybiztos-helyettes a múlt héten Komárom­ban tett látogatást. — Ugyancsak a múlt hét folyamán Bleuer honvédszázados, koimány­­biztos zöldség- és főzelékfélék igénybevétele céljából időzött Komáromban. — A hét végére jelezték gróf Jankovich-Búsán Endre veszprémi közélelmezési kormánybiztos látogatását. (f) Erdészeti főiskola Kolozsvárt. Ko­lozsvár közönsége egy erdészeti főiskola fel­állítása érdekében mozgalmat indított és erről szóló határozatát támogatás céljából megküldte a vármegyének. (t) Három éven aluli üszők vágási tilalma. A földmivelésügyi miniszter a 3 éven aluli üszők levágási tilalmának feloldásáról szótó rendeletét f. évi március hó !5-én kelt rende­letével hatályon kívül helyezte. Így április 15-iki időponttól kezdődóleg a 3 éven aluli üszőborjuk levágását és vasúti szállítását tilal­mazó és az annak végrehajtása tárgyában ki­adott miniszteri rendelet teljes érvénynyel hatályba lépett. > (f) Ragályos állatbetegségek a vármegyé­ben A vármegye területén a iépfene járvány fellépését állapították meg Ögyalla községben. Megszűntek a következő járványok: a Iépfene Gitta; a lórühkór Madar, Csallóközaranyos községekben. VAROS. x Tilos a petróleum. A város hatósága ezúton is értesíti a lakosságot, hogy a keres­kedelmi miniszter április 18-án 3G201. szám alatt kelt rendelete értelmében a szeptember hóig terjedő időszakban lakásvilágitás cé jából petróleum kiszolgáltatására hatósági engedély egyáltalán nem adható. E tilalom hatályosabbá tétele szempontjából az összes petróleumkészletek zár alá helyeztettek s a zár alá helyezett kész­letekből a hatóság csak ipari és mezőgazda­­sági üzemek szükségletének fedezetére adhat vételi engedélyt. x Uj felmentési igazolványok. A honvé­delmi miniszter rendeletileg tudatta a törvény­­hatóságokkal és igy Komárom város polgár­­mesteri hivatalával is, hogy a katonai szolgálat alóli fölmentést igazoló zöldlapokkal történő hamisítások és visszaélések meggátlása céljából f. évi április hó 1-től uj zöld felmentési lapok lesznek kiállítva a felmentettek igazolására. Az uj minta csak annyiban fog különbözni az eddig használatban lévő zöld felmentési lapok­tól, hogy az a m. kir. honvédelmi minisztérium domborművű száraz pecsétjével lesz ellátva. Április hó 1-től kezdődőleg már csak uj min­tájú zöld felmentési lapokat állítanak ki. Az előzőleg kiállított régi mintájú zöld felmentési lapok — a rendelet szerint — továbbra is ér­vényben maradnak. x A bevárási engedélyzk uj rendje. A honvédelmi miniszter a felmentési revízió be­fejezéséről és a bevárási engedélyek adásának uj szabályozásáról rendeletét adott ki, amely szerint az összes bevárási engedélyek érvénye május elsején megszűnik és az uj engedélyek kiadását szigorítja. — Az 1900—1894. evekben született egyéneknek egyáltalán nem adható bevárási engedély, az utánna következő év­folyamok fiatalabb évfolyamú egyének kérelmeit pedig a legszigorúbban kell elbírálni. Meg­jelöli azokat a hivatalfőnököket, akik a sajat hivatali személyzetüknek engedélyt adhatnak, ebben természetesen a helyi katonai hatóságok nincsenek benn, azoknak zaklatása tehát fölös­leges, mert nekik a jogcímmel nem bíró egyének bevonultatása továbbra is kötelességük. x Komárom és a zsirközpont. Alázatos instanciával járulunk a zsirközpont elé, amely — úgy látszik — teljesen megfeledkezett arról, hogy Komárom még Magyarországban van és hogy Komáromban sem tudnak az emberek szappan nélkül mosni. A múlt év október óta egy darab szappant nem kapott a város és általa a közönség, amely joggal kérdi, hogy milyen eljárás ez ? Nagyon jól tudjuk, hogy kevés a zsiradék s igy a szappan is. De en­­gedelmet kérünk, amikor azt látjuk, hogy egyes városok, ha nem is minden hónapban, de ket­­hónaponként szappanhoz jutnak, akkor Ko­máromnak miért kell fél évig várni. Közegész­ségügyi érdek is követeli, hogy a zsirközpont ne kezelje Komárom város közönséget mostoha­­gyermekként. HÍREK. Komárom nyilí uáros ieíí. Fontos dátumot jelent április 23-ika Komárom város történetében. A legfőbb hadvezetőség elhatározta, hogy Komárom vár és hídfő jellegét megszünteti és ettőt | a naptól kezdve nyiit városnak tekintendő, i Megszűnik ennek Következtében a cs. és | kir. vár- és hídfő parancsnokság, a vár­­; építési igazgatóság (Genie Direction) és í áliomásparancsnokság lesz mint más nyílt j városokban. A Komáromi vár tehát a történelemé. Amiről azt hittak és tanultuk, hogy j ellenség soha be nem vette, ezentúl egy- I szerű kaszárnya lesz. E fontos hely, amelyen az Árpádok ; alatt derék földvár állott, amelyet Mátyás, j az igazságos és később Ulászló rendes I várrá építettek ki, később 1550-ben a törökök ellen fontos és megvíhatatian végházzá épült meg kőből es téglából, még később, I. Lipót alatt tetemesen megbővült és 1809-ben sáncgyürükkel lön megerősítve, a múlt század negyvenes éveiben pedig a Wádorvonalial és íi erőd­del körülvéve : most már teljesen a múl­té. Belekapcsolódik ebbe a magyar nem­zet politikai és hadi története is sok és erős szállal. Komárom városára e határozatnak fontos és nevezetes eredményei lesznek- A várost fojtogató sáncok a háború ulan bizonyára eltűnnek helyükről és szabad terjeszkedést engednek ennek a békókba szorított városnak, mely nagy viziut men' tén, vasúti csomópont kellős közepén bizonyára elfoglalja azt a helyet, amelyre kedvező fekvése predesztinálja. Elborongva a múlt nagy emlékein tekintetünket a jövőbe vetjük és azzal a szeretettel, mely e nagy múltú földhöz köt, megálmodjuk Komárom nagyságát, melyet térben többé nem korlátoz semmi, a hatalmas gyárakat, szabályozott utcákat,

Next

/
Thumbnails
Contents