Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1918-04-20 / 16. szám

1918. április 20. 6 oldal. — Gondoljunk a hazatérő hadifoglyokra. A Hadsegélyző Hivatal mélyreható társadalmi mozgalmat indított a hazatérő foglyok gyámo­­litására és szeretetadományokkal való ellátására, s a nemes cél szolgálatába állította Katona- Otthonainak egész szervezetét. A nagyközönség megértő szeretettel tö­rekszik arra, hogy a hazatérő foglyok az ott­honukba indulás nehéz várakozási ideje alatt már az ország határán is érezzék egy hálás ország szereidét, figyelmét és gyöngédségét. E czélra azonban a gyüjtőállomások otthonait kellően fel kell szerelnie a Hadsegélyző Hiva­talnak s ezért a társadalom sürgős támogatására van szüksége, — hogy a segítés és támogatás mánkája fennakadást ne szenvedjen. A Hadsegélyző Hivatal ezért újból pénzt és szeretetadományokat kér a társadalomtó1. Ruházati cikkeket, kefét, fésűt, szappant, do­hányt, gyufát, haogszert, játékszert, könyveket stb. hogy az otthonokat — a hol a foglyok a vesztegzári határidő alatt tartózkodni kötelesek — felszerelhesse és pénzt, hogy a szükségben szenvedőket pénzzel is segíthesse. Tekintve, hogy a hazatérők nagy száma jogi és társadalmi támogatásra is rá lesz utalva, a Hadsegélyező Hivatal tájékoztató és útbaiga­zító irodát szervezett. Az erre vonatkozó bővebb adatokat a hazatérők jelentkezésükkor — parancsnoksá­guk utján kapják meg. Pénzadományok a Hadsegélyező Hivatal főpénztár (Budapest Képviselőház), címre kül­dendők, de irányíthatók ezek a m. kir. Posta­takarékpénztárhoz is, mely esetben az utalvány­szelvényre rá kell írni: „Hazatérő hadifoglyok részére, a Hadsegélyező Hivatal 6458 sz. csek­­számlája javára.“ Szeretetadományok a Hadsegélyező Hiva­tal átvételi különítménye címére: Budapest, IV. Váczi-utca 38. sz alá küldendők. — fl szeruezett munkás és a szeruezetlen tábornok. Sopronból Írják: A múlt héten hiva­talos ügyben néhány napot Sopronban töltött Foglár altábornagy. Egy délelőtt valami munkát akart elvégeztetni és elküldte a legényét, hogy hívjon egy ügyes munkást. A munkás csakha­mar meg is érkezett, megmondták neki, hogy miről van szó és munkához látott. Munkája közben a barátságos természetű tábornok tár­salogni kezdett a munkással. A drágaságról beszélgettek, a mai munkaviszonyokról és eköz­ben a munkás megemlítette, hogy ő átlag 60 koronát keres meg egy nap. Foglárt nagyon meglepte a dolog: — Én ahábornagy és kegyelmes ur lé­temre nem keresek meg egy nap 60 koronát! Mire a munkés megadta a válbszt: — Hja, mért nem szervezkednek az urak?! A tábornok jót nevetett a válaszon. — Ukrajna uj államalakulásának térképe j Freytag & Bendt bécsi cég kiadásában meg­jelent. Ezen térkép, mely felöleli az uj állam pontos határait és a szomszédállamok politikai alakulását, mérete 1 : 2 millióhoz, ára 3 K. ; Kapható úgy lapunk kiadóhivatalábon, bármely könyvkereskedésében, valamint a kiadó cégnél, j Wien, VII., Schottenfeldgasse 62. IRODALOM. * A Hét K iss József kitűnő társadalmi és irodalmi hetilapja nagy népszerűségnek örvend. A pompás heti­lap minden száma a lap szerkesztőségének nagy hozzá­értését dicséri. Rovatai mindég aktuálisak. A Hét elő­fizetési ára egy évre 30 korona, egyes szám ára 60 fill. Szerkesztősége és kiadóhivatala: Budapest. VIII., Nép­­szinház-utca 22. sz. a. van. * Ország-Világ. Váradi Antal és lovag Fáik Zsig­­mond népszerű, régi illusztrált hetilapja gondos szer­kesztésben jelenik meg. Az Ország-Világ képei művészi kivitelűek és aktuálisak, irodalmi dolgozatait neves, fő­városi Írók írják. Előfizetési ára egész évre 24 korona, egyes szám ára 50 fillér. A szép [kiállítású lap kiadó­­hivatala: Budapest, V. Hold-utca 7. szám alatt van, hova az előfizetési pénzek küldendők. * Uj Nemzedék. A politikában és irodalomban az itju magyarság gondolatvilágának, vágyainak és törekvéseinek foglalata ez a heti lap, mely a politikában a pártérdekeken felül emelkedve az egyetemes szem,­­pontok hirdetője. Irodalmi és művészeti téren az Uj Nemzedék a magyar lélek hegemóniájáért küzd. Szer­keszti Milotay István, munkatársai a legkiválóbh pub­licisták. Az Uj Nemzedék előfizetési ára egész évre 30 korona, mutatványszámokat készséggel küld a szerkesz­tőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Duda-utca 6. sz. „Komáromi Lapok“ * Színházi Élet. Incze Sándor pompás hetilapja a színházi és mozi világ érdekesebb eseményeivel ismertet meg. Minden száma érdekes, friss eleven. Kapható min­den ujságeiárusitó helyen. Egyes száma 80 fillér. * A Társaság. Dobay István dr. képes hetilapja gyorsan hódította meg a közönséget, mely a magas ní­vójú, elegáns kiállítású és művészeti reprodukciókat tartalmazó lap iráni mind nagyobb érdeklődést tanúsít. A Társaság minden száma nívós s aktuális. Szépiróink legjava állandóan dolgozik a lapnak, amit szívesen aján­lunk az olvasó figyelmébe. Előfizetési ára egész évre 40 korona. Kiádóhivatala IV. Reáltanoda-utca 13. sz a. van és szívesen küld mutatványszámot. KÖZGAZDASÁG. Uiláginség. A német gazdasági tanács árjelentési hi­­| vatala ezt írja heti szemléjében: — A föld gabonaellátása, úgy látszik, ka­­í tasztrófa felé közelit. Oly nagymérvűnek Ígér­kezik ez, amilyenhez hasonló még nem volt e földön. Az ellenséges államokban, különösen Angliában és az Egyesült-Államokban még mindig nem sikerült, a hangoztatott nagy szavak dacára, ténnyé testesíteni a nagyobb terüle­teknek termőkké átváltoztatását. Ehhez járul az, hogy az Uniónak félszázad év óta nem volt ily rossz őszivetéseredménye, mint az idén. Ezt nem az ellenséges németek állapították meg, hanem a „Modern Miller“ cimü malom újság. A déli földieké gabonakiviteli országai, mint Ausztrália és Argentina, lőtávolon kívül esnek s bár ott nagy készletek vannak fölhal­mozva, a hajótérbiány miatt nem jöhetnek számításba a világ többi részeinek ellátása te­kintetében. Németországra s az osztrákmagyar kettős monarchiára hárul tehát az a feladat, hogy ter­melését legalább is abban a mértékben fönn­tartsa, amelyben eddig mozgott s a népellátást legalább burgonyatermelésének fokozásával meg­könnyítse. Hogy ez aztán a gabona jelenlegi ármegállapítása mellett kivihető-e, az más kér­dés s még eddig teljesen bizonytalan. Épen ezért nem tudunk fontosabb fela­datot elképzelni, mint a bizonytalanság meg­szüntetését. És ezt a kormánytól kell várnunk! A háború kitörése óta legmegokoltabb panasza a gazdaközönségnek az, hogy teljes bizonytalanságban van a termésre vonatkozóan. Amikor üzemtervét csinálja a gazda, távolról se tudja üzleti tervét is összeállítani, mert a mező­­gazdasági termények árát mindig közvetlenül az aratás előtt maximálták. Így volt ez külö­nösen és legelső sorban a legfontosabb ter­ményeknél, a kenyérmagvaknál. A gazda soha se tudta megcsinálni a maga számadását, nem tudott üzletileg be­rendezkedni. Most történt az első lépés az eddigi bajok orvoslására. Most a kormány már kora tavasszal megállapította a maximális árakat, amelyek azonban a gazdákat nem elégítik ki. Hogy megfe!előek-e az árak, azt nem akarjuk most vitatni. Az bizonyos, hogy a ga- j bona áremelkedése nincs arányban az iparcik- j kékével * mig a gazda kétszeres árat kap bu- \ zájáért, rozsáért, a gyáros 10—15-szörös pénzt i vág zsebre a bőrért, szövetért, gépért stb. — j De könnyen ki lehet elégíteni a gazdákat. Ne j rekviráljanak el tőlük mindent az utolsó szemig, hogy a haditermény ügynökei és a központok emberei tegyék zsebre a hasznot, hanem álla­pítsák meg a szükségletet, vessék ki a gazdákra azt a mennyiséget, ami a hadsereg és nem ter­melők ellátására szükséges, — a többi terméssel pedig hadd kereskedjék szabadon. Egészen bizonyos, hogy a gazdák nem fogják akkor feletetni állataikkal a kenyérmagva­kat, mi, szegény földnélküli fogyasztók is hozzájutunk a maximális áron lefoglalt gaboná­ból kiszabott kenyéradagjainkhoz, a gazda is megtalálja a számítását, mert fölös készleteit magas áron adhatja el a nagyjövödelmüeknek s a külföldnek. Utóvégre is, hol van az megírva, hogy a magyar gazda köteles termését az alacsonyan megszabott maximális árért átengedni az osztráknak, amikor az osztrák sógor uzso­raárakat szed tőle az iparcikkeiért. Az igazság, a paritás is azt parancsolja, hogy a külföldre menő mezőgazdasági terményünk ára összhang­ba kerüljön a bejövő iparcikk árával. Hisszük, illetve szeretjük fiinni, hogy kor inányunk szakit az eddigi kudarcot vallót rendszerrel s a jövő termeléspolitikáját okosan előrelátóan intézi. )( Az Első Nagyar Általános Biztcsitd Társaság e hó 6-án tartotta közgyűlését Cseko­­nics Endre gróf v. b. t. t. elnöklésével. Napi­rend előtt Berzeviczy Albert v. b. t. t., igaz­gatósági tag üdvözölte a részvényesek nevében Ormody Vilmos vezérigazgatót az intézetnél eltöltött 60 éves szolgálati évfoldulój.i alkal­mából. Ormody Vilmos meleg köszönetét mon­dott az ünneplésért s ezután a lefolyt évi jelen­téseket terjesztette elő. A évi jelentés részletesen kiterjeszkedik a társaság üzletágainak alakulására, melyek kö­zül az élet-, jég- és betörőbiztositás kedvezően fejlődött, mig a lüzbiztositás káraránya kevésbé volt kedvező. A társaság hadikölcsönjegyzései már elérték a 150 milliót. Jótékony célokra 236.700 K-t fordítottak. Lényegesen emelkedtek a háborús drágaság által okozott személyi és egyéb kiadások. Így a társaság a tisztviselők járandóságait a korábbi 2,444.724 K-ról 5,441.399 K-ra emelte s a megnövekedett adóterhek fede­zetéül 1,590.402.27 koronát tett tartalékba. A múlt évben elért 7,341.91765 korona összes nyereségből az alapszabályszerü levo­nások és bőséges tartalékolások után 3,200.000 K fordittatik a részvényesek osztalékára s e szerint minden egész részvényie 800 K évi osztalék esik. Miután a közgyűlés az összes javaslatokat elfogadta s a felmentvényt minden irányban megadta, az igazgatóságba uj tagul Teleszky Jánost, a felügyelő-bizottságba Antal Gézát és Gaál Jenőt, a választmányba pedig Harkányi János bárót, Herzog Mór bárót, Papp Géza bárót, Somsich Miklóst, Széchenyi Emil grófot és Tallián Béla bárót választotta meg. NYI LITER. Alulírott részvénytársaság megvette a Tóváros községben fekvő Tatai göz­­téglagyár Mihályi Bála és Társa cég téglagyárát. Felszólítjuk mindazokat, kiknek az eladó céggel szemben bárminemű követe­lésük van, hogy azt alanti vevő cégnél nyolc napon belül jelentsék be. laiai Mp és Téplagpái Sészvénjtátsaság BUDAPEST, V., Dorottya utca 7. szám. Bruck Mór és gyermekei Hugó cs és kir. tart. tüzér főhadnagy, Jolán, Irén és Mancika úgy a maguk vala­mint a kiterjedt rokonság nevében is, mélységes bánattól lesújtva tudatják, hegy, boldogságuk koronája, felejthe­tetlen drága, hűséges hitvese, páratlan gondos jó édes anyjuk, szeretettől át­hatott testvér, sógornő és rokon Bruck Mórné szül. Szarvas Irma hűséges, önfeláldozó szeretettel család­jának szentelt 33 évi ideális boldog hitvessége és vallásos életének 52-ik évében folyó hó 19-én örök nyuga­lomra tért. Drága felejthetetlen halot­tunkat tolyó hó 21-én délután fél négy órakor kisérjük a Nádor-utca 69. sz. gyászházból örök pihenőre. Komárom, 1918 április 20. Isten adta, Isten elvette. Nyugod­jék békében I Áldott legyen emléke !

Next

/
Thumbnails
Contents