Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1918-04-20 / 16. szám

4. cldai.

Komáromi Kapok

1918. április 20.

Az egy-egy személy által fogyasztható havi adag az említett zsiradékfélékből összesen általában legfeljebb 42 dkg., meiy sertészsírnál megfelel 48 dkg. szalonnának.

Az ipari, valamint nem a mezőgazdaságban foglalkoztatott nehéz testi munkások ellátásánál indokolt esetekben a kivételeket esetről esetre a szükséghez képest fogom megállapítani.

A rendes (állandó) mezőgazdasági munkások (ideértve a cselédeket és hadifoglyokat is) legfeljebb havi 1 kg., az időszaki munkások, alkalmazásuk tartama alatt legfeljebb havi 1—1 Va kg-, az e két csoportba tartozók közül pedig azok, akik aratásnál, cséplésnél, hordásnál vannak alkalmazva, e munkák végzése közben legfeljebb havi 2 kg. zsiradékot fogyaszthatnak.

A most megállapított fejadagnál nagyobb mennyiség tehát hatóságok, beszerzési csoportok, vállalatok, munkaadók stb. által ellátandóik számára semmi esetre ki nem szolgáltatható.

A rendelet a kihirdetés napján lép életbe s ennek következtében minden munkaszerződésnek a fentiekkel ellentétes kikötései hatályukat vészük s a munkaadók a jelen rendelet alapján kiszámítandó mennyiségnél többet ki nem szolgáltathat.

HÍREK.

Régi tavaszi szerenád ...

. . . Láthatatlan apró koboldok muzsikálnak régi szerelmekről, antik emlékekről, az életnek csodálatos színekben ragyogó édes ifjúságáról, amely ahogy egyszer itt volt, nem tudtam én sem, más sem, senki tudta erősen magához ölelni, hogy ne tűnjön el soha.

Nehéz este van ma ... A kereszt mélyen a vállam húsában, a keserű, komisz élet karma mélyen a szivemben. Szentek szenvedhettek annyit a hitükért, fanatikus hivésükért, ahogy az szenved, aki szeretett és hasztalanul, léhán, üresen, nagy alkalmakat elszalajtón szeretett. Régen volt, nagyon, nagyon régen. Akkor is tavaszodott. Milyen csodás volt akkor a tavasz virágzása. Milyen meleg színe, milyen buja illata volt a virágoknak, amiket mohó akarással szakítottunk és dobáltunk léha gondtalansággal az országutra, porba, sárba. Mindenki átgázolt rajtuk.

Most is a régi utakat járom, most is a régi álmokat várom. A virágokat eltaposták az álmokat, amiket rajongó képzelet szőtt finom

— Ah, az már más! Érdekes! Micsoda meglepetés! Ilyen felkiáltások hangzottak most minden ajakról, mig a kedves mama, megbocsátó boldog mosolylyal foglalja el ismét helyét az asztalfőn.

Ami engem illet, majnem kővé vá tarn a csodálkozástól, de végül átértve a helyzetet, siettem felkeresni az ifjú párt. Gratulálok Dolly, mondám, ön valóban egy bámulatosan zseniális kis tündér.

— Nekem gratuláljon kisasszony, kiáltá ujjongva az ezredes, nekem, ki e pillanatban találtam meg a boldogság kövét.

így vétette el magát Radványi Dolly Dendron ezredessel, minekutánna még a szép Zlata eltávolítása a városból egy kis vagyonába került a parancsnoknak.

Mikor az ezredes adjutánsa jónak látva parancsnoka nevében átnyújtani a vasúti coupéba az ibolyacsokrot, a szép orosz ballerina szemei könynyel teltek meg.

— Köszönöm, köszönöm rebegé meghatottam Dendron ezredes valóban igazi gavallér, páratlanul aranyos kedves ember, hiszen nem is lett volna semmi baj, ha közbe nem jön ez a ...

— A franciababa? Kérdé mosolyogva az adjutáns.

— Igen, igen, a franciababa —, ez a praklata magyarszka* . . .

* Átkozott magyar nő.

és könnyű aranyszálakból, széjjel tépte a rideg és kegyetlen, fölényes és megalázó élet.

Egy régi ablak alá megyek a kobozzal, aminek pelyhüdt minden húrja, lágy és erőtlen minden hangja. Dal pendül ki és a régi tüzek buja forrósága helyett langyos, fáradt melódia szárnyal hozzám a lavaszi szélben, mely elviszi ezt a dalt messze, a csendes, bus temetőbe, ahol álmok és szerelmek emlékei pihennek.

. . . Emlékszik-e, drága, szép mademoizelle, arra a vakmerőén meleg tavaszi éjszakára. Mikor csókot nyújtott az ablakon által, mikor együtt fontuk koszorúba szerelmünk virágait, amiknek a szagától belekábultunk egy borzalmasan szép és szent álomba. A mese, ugy-e, a régi? Ma már nem él, de itt kisért az ablakom alatt ezen a tavaszi estén, melynek kék , egét szelíd fehér felhőhullámok fodrozzák, j Régen volt, édes, szép mademoiselle, olyan i régen, hogy arra nem is emlékezhetik. És oly ; igaz és olyan szép volt, hogy nem is lehet már emlékeznie.

Eljárnak hozzám a régi kisértetek, mint i a múlt visszatérő lelke, suhannak át ezen a j rideg legénytanyán. Megérintik a szivemet, j odafonják köréje a fájdalmak füzérét és gyötrik j halálosan, bús látomásokkal. Hideg van ma este, mademoiselle, akinek a szeme kék, mint az ég Velencze felett, a haja barna, mint Róma | éjszakája a tenger partján, melynek minden hullámverésében ó-emlékek zenéje beszél. Hideg van itt n lám. én szép kísértésem, aki egyszer j elvezetett a tiszta szerelmek álmainak világába, ' megvesszőzött e szent gyönyörért. Hideg van ezen az estén, ahogy régi tavaszok szerenádja zeng halk sírással a letarolt kertek mögül. A seb sajog és fáj, most élesebben fáj, hogy tavasz van megint, mint régen, mikor megismertem az élet első igazi tavaszát.

Ma este, hogy a régi emlékemről beszél az ablakom alatt suhanó tavaszi szél, még egyszer eljött hozzám a múlt, együtt sírni velem a jelenért. Hogy fáj ez a drága, régi emlék. És mégis milyen jó volna megint élni és érezni, amit egyszer adott bolond kedvében a végzet szeszélye.

(S. s.)

— Személyi hírek. Asztalos Béla alispán és F. Szabó Géza polgármester csütörtökön Budapesten tartózkodtak, hol a közélelmezési minisztériumban több fontos élelmezési kérdést tárgyaltak.

— Gyászmise. Gróf Esterházy Ferenc lelkiüdvéért a tatai nagy templomban Klotz Ignácz esperes plébános papi segédlettel gyászmisét mondott, melyen jelen volt a jótékony nőegyesület választmánya, báró Dilfurth Móricné elnökkel az élén, a főgimnáziumi ifjúság, Pintér Elek c. főigazgató és a tanári kar vezetésével, a fiú- és leányiskolák növendékei a tanítókkal és apácákkal, végre az uradalmi tisztikar.

— Kineuezés- A király a földmivelésügyi miniszter előterjesztésére Hajagos Imre miniszteri osztálytanácsosi címmel felruházott műszaki tanácsost, ki huzamosabb időn át a komáromi folyammérnökf hivatalnál is működött, miniszteri osztálytanácsossá nevezte ki.

— Döröskereszt kitüntetés. Ferenc Szalvátor kir. herceg, a Vöröskereszt Egylet védőhelyettese Holler Konrád Ferenc tart. tábori lelkésznek (tábori posta 4.), a komáromi főgimnázium volt tanárának, a Vöröskereszt ezüst diszérmét adományozta.

— Katonai kineuezés. A király Scheirich Pál 29. gy. e. főhadnagyot soronkivül századossá nevezte ki 1917. augusztus 1-től számítandó ranggal.

— Áthelyezés. Az igazságügyi m. kir. miniszter dr. Dolowschiak Mihály kecskeméti kir. ügyész, földinket a budapesti kir. ügyészséghez helyezte át.

— Kitüntetett harmincegyesek. A hadrakelt seregnél az erre felhatalmazott hadseregparancsnokság az alábbi kitüntetéseket adományozta az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásának e!ismerése31:

a 2, oszt. ezüst vitézségi érmet: Csete István népf. tizedesnek, Hubert János népfelkelőnek ;

á bronz vitézségi érmet: Schröck Emil, Poltvány Ferenc, Bognár Márton, Huszár Ferenc, Halász Ferenc, Szabó Gábor, Pisuth Vince, Fehér Mihály, Horváth István népfelkelőknek, Dobosy Lajos, Gyurgyovics István, Horvát Kelemen népf. tizedeseknek, Bors Gyula, Váli Ferenc őrvezetőknek, Takács Sándor őrmesternek a 31. honvéő, illetve népfölkelő paranksnokság kötelékében.

— Katonai ktüntelések. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásukért a követ-I kező kitüntetéseket adományozta:

a Ferenc József rend tiszti keresztjét a I hadiékitménnyel: Sakotic Edhetn 12. gy. e. i alezredesnek különleges alkalmazásában tett kitűnő szolgálataiért ;

a vaskoronarend 3. osztályát a hadiékitménnyel és a kardokkal: Székely János 19.

! táb. vadász zászlóaljbeli századosnak beosztva 1 a vezérkarnál;

! a katonai érdemkereszt 3. osztályát a hadi; ékítménnyel és a kardokkal : Csepy Dezső 26. gy. e. főhadnagynak, Pataky Károly 31. h. gy. ezredhez beosztott 29. h. gy. e. tart. had. nagynak.

a lelkészi érdemkereszt 2. osztályát a I fehér-vörös szalagon: Zsák Lajos tart. lelkésznek a komáromi hadkiegészítő parancsnokságnál :

a legfelső dicsérő elismerést újólag másodszor a kardok egyidejű adományozásával: Tessl Ede 7. várt. zászióaljbeli tart. főhadnagynak.

a legfelső dicsérő elismerést újólag a kardok adományozásával: Berg Károly 31. h. gy. e. beosztott 8. honvédhuszárezredbeli tart főhadnagynak, Mikolás Imre az 1. honv. gy. e. beosztott 31. h. gy. e., Krizmanick Imre 31. népf. hadnagyoknak;

a legfelső dicsérő elismerést a kardok adományozásával: Stampf Rezső komáromi hadkiegészítő parancsnokságbeli tart. tábori lelkésznek, Bódy Géza az 1—31. népf. gyalogzászlóaljhoz beosztott 13. h. gy. tart. főhadnagynak, Valasek Ferenc és Mercz János az 1—31. népf. gyalogzászlóaljnál beosztott 31. h, gy. e. hadnagyoknak, Jármy Kőmives György 31. h. e. tart. hadnagynak, Müller Sándor 31. népf. hadnagynak;

a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján: Schwarc Ármin 18. egészségügyi törzsszázadbeli tart. gyógyszerészsegédnek, Lang Géza 31. népf. főhadnagynak különleges alkalmazásában tett kitűnő szolgálataikért.

— Halálozás. Domonkos Lászlóné szül. j Toldi Piroska, tatabányai tanítónő, 30 éves

korában, folyó hó 13-án váratlanul elhunyt. Temetése hétfőn volt igen nagy részvét mellett.

— Harmincegyesek kitüntetése. A hadrakelt seregnél az erre felhatalmazott hadseregparancs-i nokság az ellenség előtt tanúsított vitéz rnaga- i tartásukért az alábbi kitüntetéseket adományozta:

Az I. oszt. ezüst vitézségi érmet: Horváth j Jenő őrmesternek;

A II. oszt. ezüst vitézségi érmet: Holéczy | Ödön hadnagynak;

A bronz vitézségi érmet: Horváth István népfölkelőnek, Horváth Ferenc népfelkelőnek.

A vas érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján: Schnürer János, Hölgye István, Ciapkovics Mihály népfölkelőknek valamennyien a 31. honvéd illetve népfölk. gyalogezred kötelékében.

— fl társadalom sziue. E héten az alábbi adományt kaptuk:

A Komáromi Lapok vakalapjára: özv. Feifer Gyuláné 3 K

— llj tagok feluélele. A Chewra-Kadischa (szent egylet) tagfelvételi gyűlést fog legközelebb tartani. Felkéretnek mindazok, kik az egyletbe belépni szándékoznak, hogy ebbeli óhajukat legkésőbb e hó végéig Weisz Fülöp első gondnoknak bejelenteni szíveskedjenek.