Polgári leányiskola, Komárom, 1938

b) A tanári kar tanítói és nevelői munkája. A tananyagot elvégeztük. Szemelőtt tartottuk minden munkánkban a polg. iskolának különleges célját, különösen az iskola kötelező jellegénél fogva iskolánkban együtt lévő tanítványaink lelki adottságait. Célunk volt, hogy tanítványaink is megértsék a felszabadulással járó átmeneti idők komoly feladatait s abba magyar együttérzéssel beleilleszkedni képesek legyenek.

c) Rendkívüli tárgyat tanítottunk az egyéves tanfolyamon. Ezt az osztályt tanítványaink és a szülők nagy megnyugvására a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 133.200/1939. sz. rendeletével a magyar polg. iskola IV. osztályával egyenértékűnek elismerte.

Rendkívüli tantárgy volt a gépírás és a gyorsírás.

d) A tanulók magaviseleté és előmenetele. A felszabadulás lénye, mint állandó ható erő általában igen jó hatással volt tanítványainkra. Az anyaországbeli iskolák látogatása s azok fogadásával való elfoglaltság, a különböző vidékről érkező magyar lányok, akik mind jó benyomást akartak hagyni maguk után, nem tévesztette él hatását tanítványainkra. A csehszlovákizmus szabad szelleme fokozatosan elhomályosult gyermekeink lelkében s hazafias, a nemzeti felelősség tudatos megnyilatkozásával szinte naponként találkozhattunk tanítványaink napi munkájában. Nem is volt nagyobb fegyelmi vétség. A lelki átalakulás örvendetesen haladt előre még azoknál a tanítványoknál is, akik a szlovák iskolából jöttek ál iskolánkba, már pedig ezeknél elég sok volt az elfelejteni való.

e) Valláserkölcsi nevelés. A valláserkölcsös nevelésre a cseh megszállás 20 éve alatt is nagy súlyt helyeztünk, mert a legtöbbször úgy tanítványaink, mint magunk is az egyházi életben találtuk meg a nemzeti lélek kiélhetéséhez szükséges alkalmat és lehetőséget is. Hiába tette a csehszlovák törvény a vallást csak utolsórendű emberi kérdéssé, a mi tantestületünk nem hagyta el a vallás igazságainak az emberi társadalom szempontjából soha sem nélkülözhető tanításait s c helyütt is köszönetét kell mondanom Szilágyi Mária tanárnőnek, aki velem együtt vezette a rk. vallású tanulókat minden vasárnap és ünnepnapon templomba, továbbá Bátyainé Antal Gabriella tanárnőnek, ki ugyanezen ügybozgalommal egyedül vezette minden ünnepnap ref. tanulóinkat a ref. templomba.

Tanítványaink felekezeti különbség nélkül mindnyájan szorgalmasan eleget tettek vallásbeli kötelmeiknek.

Felszabadulásunk után az egyéves tanfolyamon azonnal bevezettük a kötelező hikoktatást, ahol csak mint nemkötelező tárgyat tanították ügy buzgalomból az egyes felekezetek hitoktatói.

örömmel állapíthatjuk meg azt is. hogy az egyes hitfeleke- zetek lelkészeivel együttműködve elértük, hogy iskolánkban a 20 év alatt fetekezetnélküti tanuló csak 2 volt.

A rom. kai. tanulók január 31-én Őszentsége XI. Pius pápa

14