Polgári leányiskola, Komárom, 1893

— 7 — kereskedelmi, az ipari tanfolyamok. Mindegyiknek megvan a maga haszna s így jogosultsága. De a leánytanulóknak mindig csekély százaléka az, amely ez önálló pályákra lép. A nagyobb rósz megmarad a maga íermószetkij elölte utján és a női hivatásra készül elő. Hogy készül ? Tisztelet a kivételeknek, de én azok közt a magán kézimunka-iskolák között, melyekbe a polgári iskolából kikerült 14- éves leányt adni szokták, alig ismertem még eddig egy-kettőt, amely megállta volna helyét, amelyben a fiatal leány valóban nemes és tiszta légkört szivott volna magába; sokkal többet láttam olyat, ahol a léha, sokszor trágár tréfálkozás adta meg a, társalgási hang szinét. Ismét tisztelet a kivételeknek, de ón azok közt a magántanítók közt, kikre az ily fiatal leányok kiképzésének befej ezését bizni szokták, alig ismertem még eddig egy-kettőt, aki képes lett volna a reá bizott serdülő leány fogékony lelkében a nemesebb érzések csiráját ápolni. Ami máskép nem is lehet; mindezen vállalatok a megélhetést biztosító nyerészkedésre lóvén alapítva. Törekvésük kizárólag minél több növendék odaédesgetése, a minél nagyobb jövedelem biztosítása czéljából. Hogy ily körülmények közt lelkiismeretes szigorúságról ós ellenőrzésről szó nem lehet, minden gondolkozó ember előtt világos. Sőt e vállalkozókat teljesen elitélni nem is lehet. Mindenld úgy él vagy élősködik, ahogy tud. Sokszor a mások jóhiszeműségének rovására. Sajnos a dologban csak az, hogy a jóhiszemű szülők oly könnyen lépre mennek és ép a legkényesebb időszakban, 14 ós 1G évük közt, adják be oda leányaikat; abban az időben, mikor a gyermekleány hajadonná serdül, mikor érzelem világa, jelleme, természete a legnagyobb átalakuláson, a legrohamosabb fejlődésen megy keresztül. Abban a korban,