Polgári leányiskola, Komárom, 1893

— 6 Adjanak leánygyermekeiknek vagyoni körülményeiktől telhető műveltséget. — Műveljék ki elméjüket, hogy az üresen hagyott lélekben ne a szenvedélyek mérges dudvája verődjék fel, de hogy abban a termékeny földben, amelynek neve gyermeki lélek, a női erények: a kötelességtudás, az önfeláldozás, a szép és jó iránti fogékonyság, az önuralom, a vallásosság és a tiszta erkölcs verjenek kitéphetettenül erős gyökeret. Ne sajnálják azt az anyagi áldozatot, amibe ez kerül. Becsesebb hozomány lesz az hajadon leányaik számára a legdrágább bécsi kelengyénél, a legszebb emeletes háznál, a legszolidabb értékpapirosnál. Szép, czifra kelengyéket láttam már dobra kerülni; emeletes házak urait láttam hajléktalanokká válni; értékpapírokat láttam a mások zsebébe vándorolni. Egyet nem láttam soha: művelt lelkű, erős akaratú, kötelességtudó, okos asszony családját elzülleni nem láttam soha. Csapás érhette az ilyen családokat is, de kiheverték mindig, s még a nehéz idők alatt is boldogabbak voltak, mint a léha családok a bőség napjaiban. Műveljék ki leányaikat! Műveltség alatt, persze, nem azt értve, hogy minél több nyelven beszéljenek. A franczia nő, az angol nő műveltség dolgában első asszonya a világnak; pedig csak anyanyelvét beszéli. De anyanyelvén teleszívta magát azokkal a nemes eszmékkel, melyek a nagy írók műveiben vannak letéve és szerzett annyi életbölcsességet, amenynyivel a boldogulást magának, a megelégedést környezetének biztosítni képes. A mennyit a 10—14 éves fiatal leánynak tanulnia szükséges, annyit megtanulhat a polgári leányiskolában. Innen, aki kenyéradó pályára akar lépni, az előtt nyitva áll a tanítónő-, az óvónőképezde, nyitva állnak a posta- és távirdai-, a