Polgári leányiskola, Komárom, 1893

10 Míg az uj épület az iskola megszilárdulásának mintegy külső biztosítékát szolgáltatja, addig az új rendtartás a belső megszilárdulás feltételeit adja meg. Bénítólag hatott eddig a polgári leányiskolák működésére azon körülmény, hogy kötelező erejű rendtartásra nem támaszkodhattak. Ezen, az iskola életműködésére megakasztólag ható körülményt szüntette meg a nagyméltóságú vallás- ós közokt. minisztérium mult évi julius hó 29-én kelt rendeletével, mely a felsőbb leányiskolái rendtartást — némely lényegtelen pont kivételével — kiterjeszti a polgári leányiskolákra is, megadván nekik ezzel azt a biztos alapot, amelyet eddig nélkülöztek. E rendtartásnak a t. szülőket is érdeklő pontjait tájékozás végett ezen értesítő végén közöljük. 1. (3 gondnokság l?iegészifése. A nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1894. évi január hó 24-ón kelt magas rendeletével (xhyczy Dénest, Komáromvármegye alispánját és Kacz Lajos, városi tanácsost gondnoksági tagokká kinevezvén, ezzel a gondnoksági tagok száma teljes lett. Gondnokságunkban továbbá azon változás történt, hogy Tátray József elnök, Komárom város polgármestere, ki iskolánk ügyeit a mult tanév folyamán a legmelegebb odaadással intézte, a mult tanév végén bokros teendői miatt ugy elnöki tisztéről, mint a gondnoksági tagságról lemondván, a nagyméltóságú m. kir. vallás- ós közoktatásügyi minisztérium 1893. évi deczember hó 4-én kelt magas rendeletével Tuba János, országgyűlési képviselőt és gondnoksági tagot nevezte ki a gondnokság elnökévé. 2. (3 tanító=tesíület l?iegészítéss. A IV. osztály megnyílta egy új tanszék szervezését tette szükségessé. Az így szervezett meny-