Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1943

Árpádházi Szent Margit Róma a legszebb ajándékkal tüntette ki a keresztény Európáért újra harcba lépő magyarságot: hivatalosan is- a szentek sorába iktatta a keresztény magyar lelkület egyik legnemesebb virágát, azt a szűzi lelket, akit a magyarság hét évszázadon át mindig Szent István örökségének égi oltalmazói között tisztelt: Árpádházi Boldog Margitot. Amikor a történelmi események gomolygásában a jövő századok sorsa alakul, s minden gondolatunkkal és remegésünkkel a holnaphoz tapadunk, a hétszázados mult fölelevenítése, a romjaiban is alig fölismerhető szigeti kolostor rég elporladt lakójának életbe-idézése sokaknak talán erőltetett cselekedetnek tűnik, <le aki ennek a királylánynak szokatlan, különös életébe hívő lélekkel beletekint, nem szabadul attól a gondolattól és megérzéstől, hogy ezt az elkésett szenttéavatást a Gondviselés kifürkészhetetlen terve tartogatta az új élethalál-harcba sodródott magyarságnak. A történelem sohasem ismétli meg önmagát. A történelem szálai azonban mindig ugyanazokkal az örök emberi adottságokkal rendelkező sorsokon keresztül futnak, mindig emberi lelkekben bonyolódnak és oldódnak. Ezek a sorsok és lelkek akkor válnak igazán tanulságossá, akkor teszik a történelmet »magistra vitae«-vé, mikor az idő örökre lezárta és véglegesítette őket. A történelemnek tulajdonkép csak a létek-fejezetei tanulságosak; események sohasem hatottak irányítólag az utókorra, csak nagy lelkek példái. Ezért tarthatjuk gondviselésszerűnek Szent Margit alakjának új megjelenését a mi korunkban. Élete, sorsa sokkal több tanulságot nyújt a mai kor emberének, mintsem gondolnánk. Akik el tudnak merülni titkába, olyan hittel és olyan erkölcsi erővel töltekeznek belőle, ami építqerő lehet e vajúdó világban. Csak két mozzanatot tekintsünk életében, ami számunkra időszerűén tanulságos. Az élettörténet egyszerű, kedves szavai szerint: xifjúságától fogva ő életének minden napiban őrül vala ő magát foglalnia a' klastromnak mentől alábbvaló szolgálatában. A szolgáló leányoknak és egyéb sororoknak szolgáló társuk vala e szent szűz ő erejének felette és méltóságának felette.; A királyleány, aki a társadalmi rend szerint arra született, hogy kívánságait lessék és kiszolgálják, nein a parancsban, a hatalom gyakorlásában éli ki magát, hanem a szolgálatban. Egészen fel3