Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1938

lelkiismeretlenül és korán sodorják őket a szülői ház és iskola falai közül az élet vásárterére. Madách londoni színében is szerepeltek diákok, de mi a londoni vásár zűrzavara a mai élet vásárpiacának zajához képest. Ezért fontos és drága kincs a cserkészeszme. Az a cserkészkalapos tanár nagyon hasonlít a középkor hittérítő szerzeteseihez. A mi sivár, rideg életünkben a cserkésztáborozások jelenlentették a szint és a melegséget. A zsitvatoroki és barsfüssi kezdetek után többször táboroztak az Alacsony Tátrában, Liptószentiván mellett. (Itt történt, hogy három hétig favágónak öltözött cseh detektívek figyeltek bennünket. Akkor még más gondjaik nem voltak. Még nem volt Hitler, nem kellett erődöket építeni, ilyenekre költhették az adózók pénzét.) Igen szép táborok voltak a Magas Tátrában is (Létánfalva, Szepestamásfalva, Barlangliget). Az utolsó években Szklenón, Selmecbánya közelében valóságos cserkészfalu épült. Itt már faházak is voltak. A fiúk után gimnazista leányok is táboroztak, majd szegénysorsú elemista kis fiúk és kis leányok, az Egyesült Magyar Párt akciója révén. Emlékezetes a tutaj tábor is, Zsolnától le a Vágón. A csapat most ünnepelte fényes keretek között huszonötéves jubileumát, vizitelepet nyitott és újra otthont kapott. A szklenói táborban alakult meg a Magyar Középiskolai önképzőkörök Szövetsége. Az önképzőkör a mi intézetünkben is állandóan működött, de nem volt meg az a kizárólagos jelentősége, mint olyan intézetekben, ahol az igazgató és a tanári kar egy része szlovák volt vagy emigráns. Igen virágzó volt nálunk a zenei élet. Széchenyi, Prohászka és Szekfű Gyula eszméire esküdtek növendékeink. Mikor a felvidéki magyar ifjúság egyetlen lapja (a Mi Lapunk) sajnálatosan balra kanyarodott, két cserkészvezető, Mrenna József, érsekújvári főgimn. igazgató, és Bíró Lucián alapítottak egy igazán keresztény és magyar folyóiratot, a »Tábortüzet«. A lapnak munkatársa volt, azt mondhatnók, az egész tanári kar. A tanári karból többen tankönyveket is írtak, így Gidró Bonifác, Dr. Horváth Cézár, Bíró Lucián, Dr. Borka Géza, Kocsis Károly, Pataki Maurus. Néhány képet rendezéseinkről is hozunk az idei Értesítőben. Nevezetesebb színielőadások voltak: Reisberger: A gólyakalifa (kétfelvonásos operett), Morus Tamás (ötfelvonásos dráma), egy nagy hangverseny Petőfi Sándor születésének századik évfordulóján, Négy szin (Egyptom, Athén, London, Phalaiister), Madách: Ember tragédiájából, Jókai—Hevesi: Üj földesúr, ötfelvonásos szinmű. (E három felejthetetlen centennáriumi ünnepséget Égler Dózsa rendezte.) Ábrányi: Don Quijote, Gorzó Gellért: Kapitány György, Martos—Jakoby: Jánoska (háromfelvonásos operett), Blaskó Mária—Dr. Borka: Szivecske. (Ezzel a darabbal indult el Nagy Alice-nak, a Süt a nap c. film Sárikájának művészi pályája.) Dr. Szijj Ferencné: Erdőzsongás c. mesejáték^ (a cserkész Szentivánéji álom). Ezenkívül többször voltak nagyon vidám es kedves cserkész előadások, zenekari esték, egyszer szabadtéri színpadon Sophokles: Antigonéja is szinre került. Ének- és zenekarunk Sendlein János és Krizsán 16