Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1938

a vádaskodások büntetésszerű kellemetlenségeit azonban már több ízben éreztük.« Sürgeti újból a nyilvánossági jog megadását és hozzáteszi: »Ha aug. 29-ig bezárólag a minisztérium nem küld értesítést, olybá veszem, mintha megadta volna a nyilvánossági jogot.« A minisztérium válasza az volt, hogy Szunyogh Xav. Fe. rencet júl. 31-én kiutasította a Felvidékről, Gácser K. Józsefet eltiltotta a tanítástól és Mórocz Emiliánt felszólította az igazgatóságról való lemondásra. A tanári kart újból figyelmeztette, hogy ia magyar kultúra alapján (a/csehszlovák állampolgári hűség szószólója legyen és így kiérdemelje felettes hatóságainak bizalmát.« Dr. Szunyogh Xav. Ferencnek huszonnégy óra alatt el kellett hagynia a várost. Távozása Komárom magyar és katolikus életének, valamint az intézetnek igen nagy 'vesztesége volt. Mint a Katolikus Legényegyesület elnöke, ezt a derék egyesületet Valóságos magyar bástyává építette ki, szerkesztette az »őrálló« című hetilapot megszervezte a keresztényszocialista pártot, szentbeszédeivel, melyek Jeremiás próféta fájdalmát lehellték, a lelket tartotta Komárom népében. Mórocz Emilián is lemondott, egy évig még tanított és utána nyugalomba vonult. Utódául 1921. febr. 3-án a főapát úr Gidró Bonifácot nevezte ki. Gácser Kai. József 1921. júl. 1. után szintén nem taníthatott tovább. A nyilvánossági jog megadásáért ilyen súlyos személyi áldozatot kellett hozni. A következő években a rendi elöljáróság átküldött néhány tanárt, nagyobbrészt felvidéki illetőségűeket. 1921-ben jött az intézethez Pataki Maurus és dr. Hajdú Lukács, 1922-ben Bíró Lucián, dr. SZÍVÓS Donát, Ylasics Róbert, 1924-ben Csapó Antonin, 1928-ban dr. Herczegh Frigyes, 1929-ben Boldoghy Máriusz, 1931-ben Nemesik Valter. Közülük csak Csapó, Pataki, dr. Hajdú és Bíró taníthattak megszakítás nélkül, dr. Szívóst és Ylasicsot másfél évi műkcn dés után eltiltották a tanítástól. Mindketten lelkes cserkészek, nagy ifjúságbarátok voltak. Szívósban már akkor mutatkozott a mostani híres szónok és ifjúsági pasztorator. Boldoghy Máriusz nem kapott tanítási engedélyt, Nemcsak Valter csupán félévig taníthatott hittant, dr. Herczegh Frigyes csak plébános lehetett. Horváth Kristóf házfőnök, a főgimnázium megépítője és kifejlesztője 1930-ban elhagyta Komáromot és Zalaapátiba ment nyugalomba. 1921. július 31-én meghalt dr. Bodiss Jusztin, a pannonbaimi főiskola egykori dísze, a kiváló filológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1923. május 4-én a himi határincidens megtorlásaképen kiutasították Mórocz Emilián volt igazgatót és Gosztonyi Nándor tanárt. Mutatja a cseh hatóságok gyűlöletét a renddel szemben, hogy míg az egész megszállott területről hatvannégyet utasítottak ki, addig a kisszámú tanári karból kettőt. Megható, fájdalmasan szép volt a búcsúztatásuk. Mórocz Emilián 1912-ben került az intézet élére. Szinte a Gondviselés küldte akkor ezt az aranyszívű embert hozzánk. Kitört a háború^segítségére kellett sietni a megtépett családi otthonoknak, potolni kellett az édesatya szigorát, de másrészt gyengéd szeretettel vigasztalni, bátorítani kellett a szomorkodókat. 8