Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1912

6 ségletei vannak, mini a felnőtt korban. Ezt a fejlődést, amenynyire csak tőlünk telik, támogatnunk kell, hogy mentől több energiával léphessen majd az a fiatal ember az élet csatamezejére. À gyermeki test fejlődése nem egyenletesen történik, hanem hol rohamosabban, hol pedig nagyon lassan. A nyár, ősz és a tél első fele nagyon kedvező e tekintetben, a tél vége és a tavasz pedig kedvezőtlen. A 11—14. években a testi fejlődés nagyon kedvezőtlen szokott lenni. Ilyenkor a gyermek hirtelen megnyúlik, gyakran nagyon sovány és vérszegény lesz. Nagy gondosságra van szükség, mert ebben a korban szokott sok mindenféle baj, különösen az idegesség keletkezni. Arról a korról, amely az iskolába lépés előtt van, nem akarunk részletesebben szólani. Csak azt jegyezzük meg, hogy a test edzését nem lehet elég korán kezdeni. A friss levegő, a napfény a pólyásbabának is szükséges, még pedig nem csak nyáron, hanem télen is. A legtöbb ember a saját egészségével is, meg a gyermekeinek egészségével is akkor törődik, mikor valami baj van. Sajnos, még magában az orvostudományban is majdnem kizárólag a betegségek megszüntetésével foglalkoznak csupán, de igen keveset gondolnak a baj megelőzésével. A szervezetet igen sok betegséggel szemben meg lehet védeni, azáltal, hogy ellenállóvá tesszük. Ez pedig a rendszeres edzés által történik. A sok részletes szabály helyett általánosságban csak annyit mondunk, hogy nem szabad a gyermek testét elkényezteni, vagyis hozzá kell szoktatni olyan behatásokhoz, amelyeknek a mindennapi életben sokszor ki van téve. Ilyen a hőmérsékletváltozás, kisebb nélkülözések a táplálkozásban, pihenésben, stb. De nem csak ebben áll az edzés, hanem a szervezet összes részeinek mentől tökéletesebb kifejlesztésében is. Szükséges, hogy a gyermek a legkisebb kortól kezdve lehetőleg összes izmait használja, a friss levegőn való mozgással tüdejét mély* lélekzetvételekre kényszerítse, az anyagcserét