Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1910

5 Annál büszkébbek lehetünk mi magyarok, mert mióta őseink megitatták lovaikat a Duna vizében, azóta épen leghasználhatóbb része, a Közép-Duna, Magyarországé. Az ó korban a thrák, vagy mások szerint szkitha Danubius volt a neve, alsó szakaszában pedig a kelta eredetű Iszter. Mai neve, Duna, szintén kelta származású. A Duna a Baden nagyhercegségben, a Fekete-erdő délkeleti lejtőin két forráspatak, Brege és Brigach, egyesüléséből támad, amely utóbbi azután a donaueschingeni kastély kertjéből fakadó Dunaforrást, Donaut veszi magába. Felső szakasza az Iller torkolatáig, Ulm-ig terjed; középső szakasza Orsováig. Hazánk területére Dévény és Hainburg között lép és nálunk 997 km. utat fut meg. Esése Dévénytől Orsováig 91-48 m; kilom.-kint 009 m. Kisebb hajókkal már Bajorországba léptekor is hajózható, a bővizű Inn felvétele után állandóan hajózhatóvá válik. Egész hossza: 2890 km; deltája 2600 km

2. Szine évszakonkint változik: tavasszal sárgás, nyáron zöldes, ősszel szürke, télen szürkésfehér. Medre hazánkban mérhetetlen hosszú idők munkájának eredménye. A történelem előtti időben hazánk területének legnagyobb része egész Báziásig édes vizű tenger volt, míg egyszer csak ez az óriási víztömeg áttörte az útját álló sziklagyűrűt és lefolyt a Fekete tengerbe. Az előbbi sivár fenékhomok lassankint termékeny szántófölddé alakult, melynek könny- és véráztatta rögeiért ádáz tusákat vívtak és vívnak ma is az emberek. Ha visszaszáll tekintetünk az évezredek ködös homályába, elgondolhatjuk, hogy mily küzdelmébe került a Dunának, míg utat vájhatott magának. E lassú, de folytonos küzdelemnek nyomait mai is magán viseli a folyam medre csakúgy, mint vizének folyása. Mind a kettő arról tanúskodik, hogy a víz és szikla közötti küzdelem ma sem szűnt volna meg, ha a víznek segítségére nem jön az emberi erő és értelem. Hogy az Alduna két oldalán emelkedő parti hegyek valamikor összetartoztak, az a kőzetek azonossága és csapásirányának