Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1910

Iá póznákat is, melyek a tetejükön keresztbeszegezett, fehérre festett deszkácskákkal jelzik az utat. Amint befordulunk a sziklakapún, oly nagyszerű látvány tárul szemünk elé, amelynek zordon fenségét tekintve nincs párja talán egész Európában sem. Ezen az úton állítólag Jázon is járt az argonautákkal. Népek országútja, hadak útja ez. Ezek a sziklafalak látták a római légiókat, a barbár hordákat, Attila, Árpád hadait, bolgárok, kunok, törökök diadal reményében előtörő, majd leverten menekülő sere­geit. Hadvezéreink közül legtöbbször fordult meg köztük Hunyadi János. A magyar dicsőség és gyász néma tanúi ezek a sziklafalak. Erié vonult ki Thökölyi, a kuruc király, erre menekültek a magyar bújdosók is. Babakájtól Drenkováig egyenesen keletnek folyik a Duna. Alindkét partot előbb mészkő, majd kristályos palákból álló hegyek alkotják. Baloldalt látható a Lubkova völgy a Kamenica és Oravica patakokkal, majd odább alig 4 km.-re a Berzdszka völgy a hasonló nevű községgel és patakkal. Drenkováiga legveszedelmesebb pontja volt dunai hajózásnak a Stenka-hegy melletti zuhatag, amelyen keresztül 50 m-es csator­nát ástak a mederben közel 2 km. hoszszúságban. Drenkovánál kezdődik valójóban a Klisszúra, a Duna V alakú kanyarulata, amely­nek szépségét egy könnyen nem lehet elfelejteni. Hossza 140 km. A víz és kő ádáz küzdelme folyik itt 6—800 m. magas hegyek közt. Drenkovától a Duna hirtelen délkeletre fordól és ezt az irá­nyát megtartja a Jítc-zuhatagig. Ezen szakasz a Felső-Klisszúra, melyet a szerb parton tisztán mészkő, a magyar parton pedig lépten-nyomon más- és másfajta kőzetek alkotnak. Rettentő harcra kel itt a Duna a sziklákkal és mivel a győzel­met nem tudja megvívni, jóllehet az el nem muló küzdelem meg­edzette erejét, mosolyt erőltet arcára. Játszani kezd tehát a szik­lákkal, melyeket előbb meg akart semmisíteni, nekik megy teljes erővel, de mintha mutatni akarná, hogy csak játék az egész, visszaszökik róluk; elkezd táncolni, forogni és végre szépen elsi­mul rajtuk. Elhagyva Drenkovát már messziről hallhatjuk a Duna vizének zúgását. Tajtékzó hullámok, örvénylő forgatagok jelzik a vízfene­kéről felemelkedő sziklapadok helyeit, melyeket ugyan a szabá-

Next

/
Thumbnails
Contents