Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1907

27 és okozatok összefüggését kutatjuk s az összefüggés alapján az általános természeti törvényt megállapítjuk, a formai gondolkodást fejleszti s a tudományos kutatás különféle módszereivel ismertet meg. Az egész természetben uralkodó szigorú, rendíthetetlen törvényesség, melynek a tanuló így tanuja lesz, nagy befolyással van elméjére. A fizika tanulása nem könnyű és alapos mathematikai készültséget kíván ; de amily fokban nehéz, olyan mértékben megelégedést is nyújt. „Minden tudomány gyökere keserű, de gyümölcse édes", a természettan tanulásának gyümölcse pedig, hogy „rászoktatja a tanulót logikailag helyes és tárgyi szempontból igaz ítéletek alkotására, fölszabadítja az előítéletektől, megtanítja arra, hogy a természetet működésének minden részében törvényszerűség hatja át", s megérteti vele azt a bámuatos technikai haladást, mely a természeti törvényektanulmányozásának eredménye. A mcitliematika már csak azért is előkelő helyet foglal el a gimnázium tantárgyai közt, mert egyike a legrégibb tudományoknak. Már a görögök nagy szeretettel foglalkoztak vele s ugyancsak ők kezdték tudományosan tárgyalni. Az ifjúságnak képzelőtehetsége igen élénk és tevékeny szokott lenni s ha nem korlátozzuk, nem utasítjuk a valóság határai közé, káros kinövései is lehetnek. Epen erre jó a mathematika, mert a képzelőtehetségnek nem nyújt tág teret, hanem következetes munkára kényszeríti az elmét. Sokan fáznak ettől a szigorú munkától s nehéznek, száraznak mondják e studiumot csak úgy, mint a nyelveknek elméleti részét. De hát az iskola nem lehet csupa méz és édesség; jellemző feladata, hogy az ifjúságot az élet számára készítse elő, tehát komoly munkára szoktassa és a teherrel megbirkózni tanítsa. A mathematikával való szorgalmas foglalkozás élesíti az észt, önálló gondolkodásra segít, fejleszti az igazság iránti érzéket s megmutatja a tanulónak, hogy az igazság csak