Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1906

13 több segítséget nyújtanak nekik, mintha órákon át tanulnak, vesződnek velük ; mert a vallásosság érzékennyé teszi lelkiismeretüket, az neveli bennök a tiszta erkölcsöt, becsületességet és kötelességérzetet minden téren. Midőn a gyermek látja, hogy a vallás törvényeinek meghódol az apa, az anya, nem gondolkodik s töpreng azon, hogy ez fontos és szükséges-e, hanem hasonlóképen cselekszik maga is. Ilyen gyakorlati nevelés mellett ver aztán mély gyökeret a gyermek lelkében a vallásos gondolkodás, érzelem s meggyőződés, mely az ifjút s majdan a férfit nehéz pályáján mindenkor segíti. Azokról a szülőkről nem is szólok, kik a vallás gyakorlatát nemcsak hogy nem végzik, hanem lebecsülik, kik a vallás szertartásairól gúnyosan beszélnek, kik nem átallanak káromkodó szavakkal kifakadni úgy az isteni gondviselés ellen, mint embertársaik ellen s ezzel kegyetlenül lerontják az ártatlan gyermek szívében azt, amit Isten kegyelme épített. A méreg, melyet így gyermekük szívébe oltanak, nemsokára jelentkezik hatásaiban : kiöli mindenekelőtt az Isten iránti szeretetet és tiszteletet s evvel együtt a szülők iránti tiszteletet és szeretetet ; az ilyen családban a házi rendnek alapja csakhamar nem lesz más, mint az apa nyers hatalmától való félelem ; a gyermek legegyszerűbb kötelességeit nem benső meggyőződésből végzi, hanem csak a testi büntetéstől való félelemből. Hogy az ilyen nevelésnek milyen a gyümölcse, arról sok szomorú szülő tudna tapasztalatból szólni. * * * Dupanloup „A nevelés" c. híres művében ezeket mondja : „Midőn hosszú tanulmányok és fáradsággal gyűjtött tapasztalatok után azt a kérdést intéztem magamhoz, mi a nevelésnek alapja, a legkomolyabb megfontolás után azt feleltem: a tekintély és tisztelet." A legfőbb tekintély, melyen minden más tekintély