Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1905

54 lett helyesírásunk igazgatásában : .,.4 mai magyar helyesírás .... kettős alapon nyugszik. Első alapja a kiejtés, amennyiben mindig a kiejtett szó hű feltüntetésére törekszünk ; azonban írásunk tért enged a szóelemzésnek is, midőn a tő és rag alakját lehetőleg megőrzi. E kettős elv szilárd alapja helyesírásunknak s amennyiben egyesek a mai helyesírás némi változtatására törekszenek, nem az elvet akarják felbontani, csakis az elvek alkalmazásában akarnak közelebb jutni a beszélt nyelv mai alakjához s oly egyszerűsítéseket óhajtanak megvalósítani, melyek nem volnának az etimologiai elv rovására (Simonyi : Tüzetes magyar nyelvtan, 209. 1.). íme így nyilatkoznak ma már az Akadémia helyesírásáról azok, kik nem régiben még a teljes fonetikus írás mellett küzdöttek. Mert Simonyi Zsigmond volt az, aki a Nyelvőr VI. kötetében több cikkben bírálta az akadémiai bizottság többségének munkálatát s annak majdnem minden részében talált kifogásolni valót s végeredményül azt kívánta, hogy „vigyük keresztül teljesen a fonetikus írást s a kettős betűk egyszerűsítését, mert ez csak kezdetben volna szokatlan, de csakhamar beletörődnénk. " Ma már Simonyi is meggyőződött az Akadémia azon szabályának helyességéről, hogy „a származott, összetett, ragozott szónak alkotó részeit úgy írjuk le, amint e részek külön-külön ejtve hangzanak"' (M. Nyelvőr XXII. 17. 1.), végül már csak az egyszerű c-hez ragaszkodott, továbbá a kétjegyű hosszú mássalhangzók egyszerűsítéséhez, csonkításához, a relativ névmások egy szóba írásához (aki, amely, ami), s végül az idegen szavak magyaros írásához. Tekintetbe véve azon meggyőző okokat, melyeket — az idegen szavak magyaros írását kivéve — a többi újítása mellett felhozott, amit az írók nagyrésze az Akadémia engedélye nélkül is már elfogadott, azt moTtdhatjuk, hogy már megértek arra, hogy az ingadozást írásunkban ezek elfogadásával kisebbítsük. Ezt meg