Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1905

21 szerinti írást követi, amelyet a többi kódexekben is találtunk. Nevezetes sajátsága Ráskay írásának, hogy nemcsak a gy-t, hanem a ty hangot is gy-ve 1 jelöli. Ha tekintetbe vesszük ezen írásmódnak csaknem kizárólagos voltát s mellette néhány esetben az ilyen írásmódot: parancholatya (33.), akarata (32.), halgaíya (37.\ syrafr/a (37.), bátya. (39.), forgat/a (46.), vasaztatya (103.), azt kell gondolnunk, hogy ezen szavaknál valami ok miatt jobban hatott nyelvére és tollára a szónak eredeti alakja s azért írt t-y-t, vagyis t-j-t, tehát szóelemzés szerint írt, épúgy, mint ezen szavaknál : jmadsag, imadkozyk, zentseges, segedseg stb., melyek számtalanszor fordulnak elő. Sokkal gyakoribb azonban a mongya, agya (adja , imagya, tugyatok, tárgy a, olwastagya, lialgagya, haygya, ozgya, yndedhagya, lagyak (látják) írásmód. Sőt más esetekben is kiejtés szerint ír, pl. alek hog (3.), hatta, (7.), kennyat (11., 19.), siralmadban (11.), dagattanak (26.), jrylle (irigylé 27.), húsvétik ciliciomot (41.), nényeinel (91.) stb. Igaz ugyan, hogy a Margit-legenda helyesírása a kiejtés elvének terjedését mutatja különösen azon esetekben, ahol még ma is a szóelemzés elvéhez ragaszkodunk, mégis csak annyiban különbözik az előbbi kódexek helyesírásától, hogy következetességre, állandóságra öntudatosabban törekedett, mint amazok. Ily gondosabb írásmódra való törekvés nyilatkozik meg két másik kódexünkben : az Érdy- és Jordánszkykódexben is, de e törekvés ezen könyvekben inkább egyes betűk értékének határozottabb megjelölésére irányul ; az elvre nézve azonban követik az eddig megismert helyesírást. A Jorddnszky-kódex is többnyire igy ír : teremezen, neveköggyetek, sokasidlyatok, telezetek, hayezaatok, teneessegglierre, vona (2.), honnem (hogy nem), honabba (hónapba), ötöztestli ff el (öltöztesd fel); az Érdy-kódexben is sok ilyen példát találunk : zolgalattyara, haznalattyara,