Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1905

15 ezt is, mint a többi ilyféle alakot szóelemzés szerint írta. Aszó elemeinek erős tudata mutatkozik a maradhassun, tudhotiuc, vimadságot, cuetsegum stb. szavak elemző írásában is. A szóelemzés mellett azonban a kiejtés is fontos szerepet játszik e nyelvemlékünk helyesírásában. A cwetsegum, a tamag, (olv. követségem, támadj) alakok a kiejtéshez ragaszkodnak; s amit ma a helyesírás szabályaiban állandó hangváltozásoknak nevezünk, az olyan szavakat itt is már e szabály szerint találjuk: sciulhessen, maradhassun stb. A Besztercei és Schlägli Szójegyzék írásában más elvet, mint a kiejtés elvét keresni felesleges, hisz csak egyes szavak vannak ezekben, melyekre nézve teljesen alkalmazták akkor is a mai helyesírási főszabályt, hogy t. i. a tőszavakat kiejtés szerint írjuk. De azért e kiejtés némi változásokat is mutat a szavak írásában ; így pl. Schlägli szójegyzék 54. szava : luna — hold, az 56. szó így van írva: vyhod (olv. új hód), az 58. szó: hod zeges (hold szegés); az 1271. pedig liga zalak, siw (olv. szalag, szíj), stb., melyek példái a kiejtés szerinti írásnak. De a szófejtés némi nyomait mutatja a Schlägli szójegyzékben a zenthseg, nagsag, nemzetseg, hercegseg, hidegseg szavak írása. Ha tekintetbe vesszük is azt a nézetet, hogy jobban érezték ekkor még a -ség képző külön voltát, azt nem lehet azért kétségbe vonni, hogy a kemény s hang már visszahatott az előtte álló lágy hangra, mivel már többnyire össze is írják e képzőt nevükkel; így tehát a szóelemzés elve még itt e szójegyzékekben is érvényesült. Az első emlékeink írása sokkal könnyebben áttekinthető, mint a kódexeké. De mivel az írásmód az elveket tekintve nem nagyon különbözik egymástól a kódexekben, ép azért nem is szükséges valamennyinek helyesírását bemutatni, hanem elég lesz a nevezetesebbek-