Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1905

9 die Veränderung keine gleichmässige ist, sondern Spaltung eintritt . . . , so bleibt in der Regel nichts übrig, als die alte Orthographie beizubehalten . . . Um einigermassen das phonetische Prinzip aufrechtzaerhalten, bedürfte es von Zeit zu Zeit gewaltsamer Erneuerungen, die sich mit der Erhaltung der Einheit in der Orthographie schlecht vertragen" (u. o. 273. §, 363. 1.). H. Paul-nak ezen álláspontjával szemben az új német helyesírás nagyobb teret juttatott a kiejtés elvének. Sőt azon népeknél, hol a történeti, szófejtő helyesírás sokkal nagyobb mérvben jutott uralomra, az újabb nyelvészek a kiejtés szerinti helyesírást ajánlják s terjesztik, amenynyire tehetik. Hogy mily erővel teljes mozgalom indult meg különösen Francia- és Angolországban a nehézkes és sok zavart és fejtörést okozó etimologiai helyesírás ellen, annak kiváló bizonyítékát adja Balassa Józsefnek a Magyar Nyelvőr XVII. k. 120. s köv. 1. közölt összeállítása s a Nyelvtudományi Közlemények XXIII—XXV. k.-eiben közölt ismertetések. Különösen azok, kik az iskolából ismerik azon nehézségeket, amelyekkel a fejlődő gyermeki észnek az etimologiai helyesírás miatt meg kell küzdeni, azok döngetik erősen ennek a régies írásmódnak kapuit, hogy felszabadítsák sok kárba veszett időtöltéstől a zsenge gyermekeket. A külföldnek ezen érdeklődése és küzdelme százados írása ellen s az az ellentét, amely nálunk is megvan az Akadémia és az iskola helyesírása között, önkénytelenül a saját írásunkra fordítja figyelmünket s feladja azt a kérdést, vájjon őseink hogyan írtak, a szófejtést vették-e alapul, vagy pedig írtak úgy, amint a szavakat kiejtették, ahogy beszéltek. Erre a kérdésre akar választ adni a jelen értekezés. Nem célunk tehát, hogy az egyes hangok jelölésének a századok folyamán történt változásaival foglalkozzunk, bár tágabb értelemben ez is beletartozik a helyesírás fej-