Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1904

16 voltak. A király megbocsátott Kompolthinak is, a gyilkos Imrének is, aki azonban Dezső sírján anyja szemeláttára leszúrja magát. A király a gonosz Borbálát örökös fogságra veti, Miilát, ki a fájdalomtól megőrült, kolostorba viszik ápolás végett. Ennek a drámának szerkezete már jóval kerekebb, mint az előbbié, de jellemei nem elég határozottak. Borbála alakjának megalkotására kétségkívül hatással volt Hugó Viktor Borgia Lucreciája, kinél azonban még gonoszabb. Nem találjuk meg benne a nőiességnek egyetlen vonását sem, mely némileg enyhítené gonoszságát s egy kis részvétet keltene bukása iránt Undorral fordulunk el az ilyen elaíjasodott asszonytól, kinek az az elve, hogy ki kell meríteni a kéjnek egész tengerét, ha majd meghal, egy kápolna, melyet emeltet, jámbornak fogja hirdetni, s az egész világ dicséri. Valóságos asszonyi szörnyeteg, de gyáva is, mert a király közeledtének hírére a földalatti rejtekbe búvik s midőn Kompolthi rátalál, egy pillanat alatt régi, csábító alakját ölti föl, tárt karokkal rohan feléje, hogy így a büntetést elkerülje. Imre gyorsan, minden ellenkezés nélkül vállalkozik Dezső megölésére. Szánalmat kelt Milla alakja, kit a sors önhibáján kívül foszt meg kedvesétől és sújt őrülettel. Első történeti drámája Vata 4 felvonásban, melyben Shakespeare után az indulatok szélesebb festése s a lírai ömlengések helyett a szenvedélyek nyersebb, erősebb kifejezésére törekszik. Vata az ifjú Halábort, ki a sértegető Viskére kardot ránt, elzáratja. Hiába könyörög érte leánya, Emelka, ki Halábort szereti, Vata kijelenti, hogy Viskéhez kell feleségül mennie, addig is átadja leányát Rasdinak, a kuruzsló vénasszonynak. A követek jelentik, hogy Endre megérkezett csekély hadával, mire Vata pártosaival megindúlt Abaujvár felé. A király, bár hívei váltig bátorították, beleegyezett a pogány Vata kívánságába, mely a