Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1904

7 1833. szeptember havában Budán megkezdődtek a magyar színielőadások. Tóth Lőrinc, ki már ekkor a jogot végezte, mint lelkes ifjú gyakori látogatója volt a színháznak. Hogy a budai magyar színháznak nagy hatása volt, az kétségtelen. Mutatja az a körülmény, hogy épen ekkor számos jeles hazafi iparkodott a nemzeti játékszín előmenetelét eszközölni s az ország szívében állandóvá tenni, másrészt nagyszámú színdarab látott napvilágot, különösen az Akadémia védelme alatt. A mi írónk figyelme is a drámaírás felé terelődött s már 1834-ben elkészíti Atok c. drámáját,') a következő évben pedig Indulatok viharjai c. darabját küldte be az Akadémia pályázatára és dicséretet nyert vele. A darabnak később az Ekebontó Borbála címet adta.

a) Elméletileg is foglalkozik a drámairodalommal Töredékek a játékszín és színészetről c. dolgozatában,

3) melyben a játékszín történeti fejlődését tünteti föl s ehhez fűzi gondolatait a játékszín befolyásáról a nemzeti életre, nyelvre, erkölcsiségre. Az 1835. év fontos időpont Tóth Lőrinc életében. Elvégezte a jogot is, meg kellett hát választania a pályát, melyen megélhetését biztosíthatja s hazájának, melyet lángolóan szeretett, szolgálhat. Az ügyvédi pálya volt az, melyen legkönnyebben remélt boldogulást. Hogy a szükséges gyakorlatot megszerezze, Verebi Végh Ignác itélőmesterhez ment jurátusnak, majd rövid idő múlva munkatársává szegődött Széchenyi István politikai közegének, a Jelenkornak, melynek szerkesztője Helmeczy Mihály volt, míg melléklapját, a Társalkodót, Szenvey József, Schiller műveinek fordítója, szerkesztette. Neki, mint Naplótöredékében mondja, sokat köszönhetett nyelve és stílusa kiképzését illetőleg. A szerkesztőségben gyakran megfordultak jeles íróink ; ') Eredeti játékszín, 1835. Kiadta az Akadémia. 2) Eredeti játékszín, 1837. Kiadta az Akadémia. 3) Társalkodó, 1834. I—II.