Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1904

22 ismeretes történeti eseménynek dramatizálása, melyben a csomónak megoldása, a kisértet szerepeltetése, nagyon is ötletszerű. E drámáról különben maga az író mondotta a legjellemzőbb bírálatot, midőn úgy nyilatkozott róla, hogy nem a költői fantazia s nem is a drámai erő, hanem inkább a történetíró eszmélő és gondolkodó tehetsége mutatkozik rajta.

1) Kísérletet tett költőnk a vígjáték terén is. A Heckenast kiadásában megjelenő Olympia című gyűjteményben jutott a nyilvánosság elé Alkonyatkor c. vígjátéka. Vérmes úr nevelt leánya, Milla, szereti Sólyom Gyulát, leánya pedig Palit, Milla bátyját, akit Vérmes könnyelműsége miatt még házába sem ereszt s leányát, Rózát, már odaígérte az idős Sólyom Péternek. Pali álruhában megérkezik, de a leányoknak fölfödözi magát. Elhatározzák, hogy csellel viszik keresztül a kettős házasságot. Pali véletlenül fültanuja Vérmes tréfás bíztatásának, hogy akkor adja Rózát máshoz, ha Sólyom Péter Orsolyát, a ház öreg gazdasszonyát, megszökteti. Jó ötlete támadt. Orsolyának szerelmet vall s ráveszi, hogy szökjék meg vele. Azután Morgó kertész köpenyét öltvén fel, addig beszél a kertben talált Sólyom Péternek, míg bele nem űlt az ott várakozó kocsiba. A szöktetés sikerűit. A leányok mindenkép ráakarják beszélni atyjukat, hogy bocsásson meg Palinak. Vérmes eleinte hallani sem akar róla, de midőn Pali írásban kimutatta, hogy a vádak, melyeket ráfognak, alaptalanok, megbocsátott. Hátra volt még Sólyom Péter lemondása, mert Vérmes megakaita tartani szavát. Sólyom azonban menten lemondott Róza kezéről, amint Gyula visszaadta neki a pör útján tőle nyert birtokot. Kiki párjával boldog lett. E vígjáték Kisfaludy Károly vígjátékainak hatása alatt~lvészűlt. A komikum nem a jellemekből folyik, hanem pusztán csak a furcsa helyzetekből, amelyek közt *) Naplótöredékei.