Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1904

15 árulta el Gyulának, bár tudta, hogy Vidényi éjjel őrültségében halálra keresi őt. Emmának majdnem összes cselekedetei beszámíthatatlanok. Nagy szerepe van a véletlennek, mert a szerző teljesen a vak szerencsére bízza a kibonyolítást, nem különben az álomnak, amennyiben a Szenderiek őse Vidényinek álmában hozza tudtára a feloldó feltételt. Ekebontó Borbála c. 5 fölvonásos drámájában Vörösmarty nyomán jár, aki szintén kivonta magát a német hatás alól, amely a Kincskeresők-ben nyilvánul, s a francia romantika szellemében írta drámáit. Az Akadémia pályázatán dicséretet nyert vele. Borbála valóságos ostora a vidéknek, hóhéra jobbágyainak, kinek szívében az érzéki vágy vad lánggal lobog. Férje, Kompolthi, aki a nápolyi hadjárat idején valamivel megsértette királyát, álruhában udvarában él mint várnagy és tanúja neje kicsapongó mulatságainak. Borbála szemet vetett Dezsőre, a királyi vadászra és levélben kéri szerelmét. Dezső azonban csak a szegény Millához ragaszkodik, akit Imre, Borbála apródja, szintén szenvedélyesen szeret. Visszautasítását bevallja úrnőjének, aki szerelmét ígéri neki, ha megöli vetélytársát, Dezsőt. Imre elfogadja az ajánlatot s az erdő sűrűjében orvul leszúrja Dezsőt, ki épen egy sínylődő rabot akar megszabadítani a váromladék alatt levő börtönből. Lajos király, aki kíséretével érkezik oda, értesül a haldoklótól, hogy mindez Borbála műve. Kompolthi a megmentett rabban Lórántra, régi szolgájára, ismer, akire hadba vonulásakor két gyermekét bízta, hogy neje befolyásától megmentse őket. A szolga nem tudott fölvilágosítást adni, mert alighogy a gyermekeket egy remeténél elhelyezte, Borbála fogságra vettette. A gyűrű azonban, melyet Dezső halála előtt a királynak adott át, megoldja a relytélyt, mert párját Imre hordozta nyakában, a harmadik pedig Lórántnál volt. Dezső és Imre testvérek, Kompolthi gyermekei