Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1903

6 szerte híres tekintélyek, kipróbált jellemű hazafiak voltak, akárhány közülök az ország jogainak védelmében őszült meg. Az a korszak, kedves ifjak, mely a XIX. század első negyedének végével veszi kezdetét, rendkívül nagy jelentőségű a magyar nemzet történetében. A politikai szabadság és egyenlőség ébredező szelleme mindenfelé megihleti a lelkeket, fölrázza az álomból a népek millióit, megingatja a zsarnoki hatalom és büszke önkénynek eddig szilárd trónját. A mozgalom először szellemi életünket termékenyítette meg, költőink és iróink ajkát nyitotta szóra, majd ébresztőleg hatott a politikai életre is. Költészet és tudomány, sajtó és társadalom a nemzeti öntudat fölkeltésén és megerősítésén munkálkodott. Sikerült is a hazafias közszellemet megteremteni, az öntudatra ébredt s alkotmányos jogaiban sokszor megsértett nemzet szembeszáll a kényuralom törvénytelen rendeleteivel. Midőn Ferenc király meggyőződött róla, hogy a magyar nemzet nem hajlandó alkotmányos jogairól lemondani s az önkény előtt meghajolni, összehívta a történelmünkben nevezetes 1825-diki országgyűlést, az elsőt 1811 óta, amelyen a rendek a nemzet ősi alkotmányát ujabb törvényekkel biztosították, elrendelték a Magyar Tudományos Akadémia felállítását, újra megerősítették az 1790/91-diki országgyűlés azon intézkedését, mely az országgyűlésnek minden három évben való összehívását elrendeli, de az alkotmány korszerű javítására, az elavult intézmények megújítására irányuló eszmék tárgyalását a következő országgyűlésre halasztották. A rövid tartamú 1830-diki országgyűlés után Ferenc király 1832. dec. 16-ára Pozsonyba hivta össze a rendeket. Ezt az országgyűlést, melyen a rendek nagyrésze a korszerű haladást irta zászlajára, alkotmányos életünkben korszakot alkotónak mondhatjuk, mert kiindulási pontja