Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1903

5 igazsághoz való törhetetlen ragaszkodást, az ő életéből és működéséből tanuljuk meg az önzetlen hazafiságot és embertársaink iránt való szeretetet, különösen azok iránt, akik velünk ugyanazt a földet vallják hazájuknak. Deák F. 1803. október 17-én született Söjtörön, Zala vármegyében, ahol atyja földbirtokos volt. Középiskolai tanulmányait, Keszthelyen, Pápán és Nagykanizsán végezte, a bölcseleti és jogi tanfolyamot Győrött, azután Pestre ment törvénygyakorlatra, ahol egyszersmind az ügyvédi vizsgálatot is letette a királyi táblánál. Tanulmányai bevégzése után szülőmegyéje szolgálatába lépett s ott tel jesíté mindazokat a teendőket, amelyeket a megyei rendek az országban mindenütt az őket megillető hazafiúi és polgári kötelességnek tartottak. Először tiszti ügyész lett, a szegények hivatalos védője, majd az árvaszék jegyzője, elnöke és a megye táblabírája, s midőn bátyját, Deák Antalt, követül küldték az 1832-diki országgyűlésre, őt bizták meg az alispáni teendők végzésével. Folyton növekvő népszerűsége tehát alig harminc éves korában fölemelte arra az állásra, mely akkor a megyében a hatalom teljességét jelentette. Fizetéses hivatalt azonban sohasem viselt, a közjót a legnemesebben ingyen szolgálta. Nagy tehetségének, jogi ismereteinek hire nem sokáig maradt a megyei élet szűk körében, kihatolt a zalaegerszegi ülésterem falain túl is s helyett szerzett neki az ország sorsát intéző férfiak körében. Bátyja 1833. elején betegségére hivatkozva a követségtől visszalépett, mire a megye közlelkesedéssel Deák Ferencet küldte a pozsonyi országgyűlésre. Deák Antal, midőn követi székét elhagyta, avval vigasztalta aggódó barátait : „ ... küldök helyembe olyan fiatal embert, kinek kis ujjában több tudománya és képessége vagyon, mint az én egész valómban." S ime, alig jelent meg, alig szólalt föl az erős hangú, lelkes érzelmű, nem közönséges ékesszólású férfiú, azonnal a vezérek közé emelkedett, akik pedig ország-