Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1902

7 » volna ki (Mikó Ferenc, Kemény János, Szalárdi János stb.) Terve azonban meghiusult a közönség részvétlenségén. Talán sejtette is, hogy a tudományos dolgokat nem igen kapkodják, azért kisérletképen először egy kis Krónikát adott ki (1805 ), amellyel „mintegy kóstolóképp akarta megkínálni az olvasókat. Hogyha evvel kedvet talál, egyszeriben hozzáfog azon két rendbéli munkáknak kiadásához, melyeket a magyar történetek megvilágosítására s megbővítésére elintézett."

1) Alapja egy kis székely krónika, melyet kiegészített Bethlen Farkasból, magán és diplomatikai levelekből és kéziratokból, hogy a mohácsi vész és a bécsi béke közti idő történetét teljessé tegye. Ugyancsak a részvétlenség következtében szűnt meg a IV. kötettel a Magyarország históriája c. történeti munka, melyet Gebhardi Lajos Albert munkáiból magyarázott Hegyi József kegyes tanítórendi tanár ; Kultsár hibáiból megtisztogatva folytatta 1803-ig és saját költségén adta ki (1803-ban I—

III. k., 1818-ban a IV. k. jelent meg Kultsár költségén.) Hét évig tanárkodott Szombathelyen. 1796. okt. 5-én kelt helytartótanácsi rendelet értesíti, hogy Esztergomba helyezték át a II. hum. oszt. tanárává. Ugyanezen év szeptember havában nyert Esztergomban tanári alkalmazást Révai is, a nagy nyelvtudós, aki az I. hum. oszt. tanítását vette át. Sajnos, akik egyébként oly lelkes harcosai voltak a magyar nyelvnek és irodalomnak, az oktatásügy kárára majdnem egész esztergomi tanárkodásuk alatt ellenfelekként állottak egymással szemben. Ezen ellenségeskedésre, melyben Kultsár eljárását csak részben menthetjük, Csaplár B. vetett először világosságot Révai életrajzában.

2) Része volt e viszálykodás előidézésében Révai szenvedélyes, türelmetlen, megférhetetlen természetének ; de nagyban hozzájárult az is, hogy Kultsár, aki pedig ké1) Krónika. Pest, 1803. Jelentés. 2) Abafi, Figyelő. 1888. XXIV. k )