Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1902

4 E küzdelmes munkában egyik vezető félfiú Kultsár István volt. Nem alkotott oly országos intézményt, mint nagy kortársa : Széchenyi Ferenc gróf, a Nemzeti Múzeum halhatatlan nevű megalapítója, szellemi fensőségével sem emelkedett ki kortársai közül, de buzgó, fáradhatatlan tevékenysége félreismerhetetlen nyomokat hagyott nemzeti művelődésünk fejlődésén. A kultúra által megnemesített nemzeti lélek volt a jelszava. Minden kitelhető áldozatot meghozott, hogy egyengesse, járhatóvá tegye azon utakat, melyek ennek elérésére vezetnek. Az a lelkesedés, amellyel a még akkor szegényes nyelvünk csinosítására törekedett, az az önfeláldozás, amellyel a létért küzdő magyar színészet ügyének szentelte magát, az a kitartás, amellyel az első magyar pesti újságot szerkesztette és fenntartotta, végre az a számottevő erkölcsi és anyagi pártolás, amelyben az irodalmat és szerény munkásait részesítette, megszerzi nevének a tiszteletet és biztosítja a fönnmaradást. Midőn Kultsár életének és működésének rövid, de lehetőleg hű képét állítom tanítványaink elé az eddig napfényre került adatok alapján, azt akarón: elérni, hogy e nemes férfiút megismerjék és tisztelni tanulják. Erős a hitem, hogy szeretettel olvasgatják e néhány lapot és igaz tisztelettel őrzik meg annak emlékét, aki első sorban reájuk, szülővárosának ifjaira és az ő tudományos kiképzésükre gondolt, midőn könyvtárát Komárom vármegyének hagyta. I. Kultsár István Komáromban született 1760. szeptember 16-án. Atyja szintén István, nemes származású, tekintélyes csizmadia mester volt. Anyja Varga Anna. Szülei, bár iparosok, nagy gonddal nevelik fiukat s 9 éves~ korában a helybeli jezsuita gimnáziumba adják. 1776-ban járta a költészeti osztályt. Ez évben Baróti