Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1902

34 reteknek nagyobb körben való elterjesztése is kedves eszméje volt Kultsárnak. Ama tudományos törekvések, melyek a XVIII. sz. végén és a XIX. első tizedében nálunk jelentkeztek, még nagyon kezdetlegesek voltak. Egyedül a nyelvtudomány terén látunk elismerésre méltó eredményt. A deákos műveltségű iskola a klasszikus irók tanulmánya mellett a többi tudományokat parlagon hagyta, a felnőtt közönség oktatására pedig hiányoztak a tudományos folyóiratok Péczeli Mindenes Gyűjteménye 1792-ben megszűnt, Sándor István Sokféléje sem volt hosszabb életű vállalkozás. Ezen a hiányon akart segíteni Kultsár, midőn tudományos folyóiratot tervezett. A Hazai Tudósítások 1806. évi 30. számában mondja el erre vonatkozó tervét: „Hogy tudósaink minden nemében a tudományoknak annál bátrabban gyakorolhassák magukat és elmés vizsgálódásaikat és értekezéseiket a hazával közölhessék, ho^zá kezdek én új esztendőre egy oly munkához, mely a tudományok külömb nemeire nézve egy közgyűjtemény lészen. Esztendőnként csak négy darabot igérek, melyeket pesti vásárkor nagyságokhoz képest illendő áron meg fog kiki találni a könyvárosoknál." Sajnos, törekvésének nem lett eredménye. Folyóirata meg sem indulhatott, egyrészt a közönség közönyössége, másrészt az irói erők hiánya miatt. Részt vett abban a mozgalomban, amelyet Péteri Takáts József indított, aki egy magyar könyvkiadó és könyvterjesztő társaságot akart szervezni s azéit kora Íróival sűrűn levelezett. Kultsár válaszában értesíti, hogy ismerősei közül kik dolgoznak valami munkán. Jelenti neki, hogy ő három részből álló latin nyelvű munkát akar készíteni; az első rész azt a kérdést vizsgálja : Quis gaudet iure curandi educationem ; a második : Per quos hoc ius exercendum sit; a harmadik: Quomodo administrandum sit.

1) 1) Levele Takáts Józsefhez Zalai Közlöny, 1882 14. sz.